Budapest, 1967. (5. évfolyam)

3. szám március - Nagy Lajos: Budapest gyomra

Szállítják az almát az Anna-hegyi kőbányában kiépített almatárolóból ból jó a termés, esetleg a másikból gyenge -mondja Endresz elvtárs. — És éppen ez okoz­za a nagy nehézségeket, hiszen a zöldségpiac nem maradhat üresen. Partnereinkkel szer­ződést kötünk, s a telex-gépek és a telefonok nap mint nap 40 órával előre ontják a meg­rendeléseket az ország szinte minden tája felé. Hétfőn például már közöljük, hogy szerda reggelre milyen árukat várunk a bu­dapesti piacra. Általában reggel 4—6 óra között érkezik be a friss áru a nagyvásártelepre, de, sajnos, az is elég gyakori, hogy 10 órakor futnak be a vagonok. Ézért helyes, hogy az utóbbi idők­ben a kényes szállítmányokat szinte százszá­zalékig gépkocsikkal fuvarozzák; nagy részü­ket a tsz-ek, állami gazdaságok földjeiről egyenesen az üzletekbe szállítják. Ennek kö­szönhető, hogy a primőr áruk és a kényes gyümölcsök minőségére kevesebb a panasz, mint korábban volt. — Nem mondjuk, hogy minden rendben van, de ahol csak lehetséges, úgy szervezzük meg a szállítmányokat, hogy a friss zöldség-és gyümölcsfélék a szedéstől számítva 24 órán belül az üzletekbe legyenek. Jómagam 26 éve dolgozom a nagy vásártelepen. Itt voltam a régi világban is. Érdemes elmon­dani, hogyan történt akkor a mainál lé­nyegesen kisebb mennyiségű áru Buda­pestre szálh'tása. A nagyvásártelepen bi­zományosok működtek, akik vidéki nagyke­reskedőkkel álltak kapcsolatban. Az áru szinte százszázalékig vasúton érkezett. A nagykereskedő a kistermelőktől vásárolta meg az árut, s csak azután küldte fel a nagy­vásártelepre. Az áru tényleges értékesítői, a budapesti kiskereskedők viszont a bizomá­nyostól vették át a különböző zöldség- és gyümölcsféléket. Mi most vagy közvetlenül a tsz-ektől és az állami gazdaságoktól, vagy pedig a MÉK-től vásárolunk, átrakodás, lán­colás nélkül kapjuk a friss árut. Lényegesen olcsóbban is kerül a piacra, hiszen régen a nagykereskedő 10—15, a bizományos 10, a kiskereskedő pedig 30 százalék árréssel dol­gozott, vagyis a termelőtől átvett árut Buda­pesten 50—55 százalékkal drágábban hozták forgalomba. Ezzel szemben a mai árrésünk csak 15—25 százalék; pedig nem egy termék­nél, például a burgonyánál, és különösen a hagymánál gyakran ennél is nagyobb a vesz­teségünk. Almaváros az Anna-hegy alatt Mennyit fogyaszt Budapest lakossága kü­lönböző zöldség- és gyümölcsfélékből egy év alatt? — 8400 vagon burgonyát, 10—11 000 va­gon zöldséget és körülbelül 5000 vagon gyü­mölcsöt. Hagymából évente 1000 vagon, zöldpaprikából 1200—1300 vagon, paradi­csomból 800 vagon, uborkából 200 vagon, salátából pedig 18 millió fej a fogyasztás. Kielégítöek a téli-tavaszi tartalékok? — Minden áruból biztosítottuk a teljes ellátást: összesen több mint 6000 vagon zöld­ség- és gyümölcsfélét tároltunk. 2200 va­gonnal barlangokban és pincékben, 3800 vagonnal pedig a szabadban. A szabadtéri tárolók, a hatalmas prizmák csaknem 1000 hold területet foglalnak el. A pincék és barlangok területe pedig meghalad­ja a 100000 négyzetmétert. A zöldség-.és gyümölcsfélék legfontosabb raktára a Diósd melletti Anna-hegy barlangjának mélyében található. Ragyogóan rendbentartott, szako­sított pincék fogadják az érdeklődőt. Csupán almából 800 vagonnal tartalékoltak itt a „holtszezonra". Képzeljünk el egy hatalmas pince-rend­szert, száz és száz méter hosszúságban és szélességben, ahol ameddig a szem csak ellát, ládák és ládák sorakoznak egymás mellett és egymás tetején. 400 000 láda 4—5 méter ma-A Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat tejipari üzemeiben (a képen a Kelenföldi üzemet látjuk) — Jobboldalt: A vállalat budafoki sajtpincéje

Next

/
Thumbnails
Contents