Budapest, 1967. (5. évfolyam)

3. szám március - Dr.Seenger Ervin: A budahegyvidéki „Dűlőkeresztelő˝

Kossuth népe (A Szabadság téri Kossuth-emlékmü mellékalakjai) A „Budapest" fotópályázat I. félévi anyagából — Vásáry János felvétele Ezért nyomban alapított Szatmárnémetin egy kisebb otthont a rokkantak számára. Pesten állt már ekkor egy invalidusház — a későbbi Károly-kaszárnya, a mai központi tanácsház —, amely 1740 és 1783 között több ezer rokkantnak nyújtott otthont. II. József azonban lefoglalta laktanyának, kórháznak, és a honvédség nem tudta nélkülözni a sza­badságharc idején. Kossuth gondolt erre a házra is, az akkori Pest legszebb épületére. Bántotta szépérzékét, hogy a gyönyörű palo­tát sehonnan sem lehet zavartalanul meg­csodálni, mert a környéke teljesen beépített. „Az eddigi invalid palotának díszét — írta a Közlönynek ugyanebben a számban — a homloka előtt fekvő zárdának máshová átte­lepítésével, s a zárdateleknek sétatérré alakítá­sával növelni, s ekként Pest városa belső szép­ségét is előmozdítani lehetne." Szép fővárosunkra joggal vagyunk büsz­kék. De az 1849. évi Közlönyt olvasva, ön­kéntelenül is arra kell gondolnunk, hogy mennyivel szebb lenne, ha a márciusi forra­dalom lendületét, a nemzeti függetlenséget s ezekkel együtt Kossuth városszépítési terveit nem törte volna ketté a Világost követő ön­kényuralom. Vértesy Miklós Pest-budai ostromkép 1686-ból. F. Collignon rézkarcán még jól látható a Duna-ág, mely a mai Nagykörút helyén folyt haza szabadságát és függetlenségét biztosítják, gondoskodni. Vitézeink közül sokan a csatatéren találák hősi halálukat. Kísérje őket a nemzet örök hálája! De sokan a harc részesei közül szent kötelességök teljesítésében annyira megsebesíttettek, hogy többé semmi szolgálatra nem alkalmasak, s ha róluk a haza nem gondoskodnék, nyomorúságban volnának kénytele­nek éltöket folytatni. Ezért szükséges, hogy vitéz sérült harcosainkról a haza oly módon gondoskodjék, mely a nemzet méltóságának megfeleljen. Ennélfogva felszólítom a hadügyminisztériumot, hogy kerestessen ki Buda­pesten egy ily palota felállítására alkalmas helyet, s adjon be külső s belső elrendezésének meghatározása iránt oly tervet, mely az angol hajóssereg s a párizsi rokkantak palotájával vetélkedhessék, mert óhajtanám, hogy nem csupán falakból álljon a ház, hanem, amennyire lehet, nagyobb tér­ségben, s kerttel ellátva úgy legyen alkotva, hogy vitéz harcosaink a meg­adható legnagyobb kényelem által is végnapjaikban vigasztalva legyenek". A kormányzó-elnök tudta, természetesen, hogy egy ilyen épület el­készülte még a szabadságharc győzelme esetén is évekig elhúzódhat. A pesti Invalidusház, a mai Központi Tanácsház. Az építész, Anton Erhard Martineiii rajza után készült metszet

Next

/
Thumbnails
Contents