Budapest, 1967. (5. évfolyam)

3. szám március - Csorna Antal: Erdei séták — Budapesten

Tavaszi séta a budai erdőkben. Kriss Géza felvétele (A „Budapest" fotópályázat II. féléin anyagából) gének megfelelő változatos növényfajtákat ültetnek. A budai erdőkben növelik a tölgy és a bükk arányát, míg a pestiekben háttérbe szorul a gyér lombú akác. A juhar, a kőris, a nyár és a tölgy lép előtérbe, árnyékot adó és gazdag aljnövényzetü vegetációval. A zárt fenyvesek fokozatosan gyérülnek, a tűzveszély és az esztétikai szempontok miatt. A sarjerdők helyett (a kivágott fák megmaradt tuskóiból, gyökérzetéből kifejlődő fásítás) a magvetésből származó, erőteljesebben növekvő csemeteültetést szorgalmazzák. Az erdők területét növelik. Budapesten jelenleg 4400 hektárnyi erdőt tartunk számon. Ebből 1350 jut a pesti oldalra, zömében az utolsó húsz év munkájának eredményeként. A távlati városrendezési terv szerint további 600 hektár erdőt kell ültetni, a meglevők zöldterületként való fenntartása mellett. Nem könnyű feladat, mert sok a terület-igény az ipar, az intézmények, a lakásépítés és a mezőgazdaság részéről. A parkerdő-jelleget az erdők feltárásának növekedő intenzitásával hangsúlyozzák; a sétaút-hálózat további kiépítésével, pihenők, esőkunyhók, újabb kirándulóközpontok létesítésével. A zsúfoltság megszüntetése céljából, a látogatók elosztására, úgynevezett „széjjelhúzási tervvel" foglalkoznak; hogy újabb síterepek nyíljanak az eddig alig használt északi erdőkben (pl. a Csúcs-hegy — Viharhegy oldalában), hogy a nyári forgalom is többfelé szóródjék. A megvalósult beruházások (pl. az Úttörővasút állomásai, az átépített kiránduló vendéglők) sikere további pihenő-szórakozó létesítmények szükségességét igazolja. Különösen a pesti erdőkben alakulhat ki néhány pihenő központ a hátteret adó erdő már várja a látogatókat. Vessünk még egy pillantást a közigazgatási határ túlsó oldalán levő, de szervesen a fővároshoz tartozó Budakeszi, Budaörs és Hidegkút erdeire is. A Csíki hegyekre, a Kincstári vágásra, a Julianna major és a Remete-hegy környékére. Még nem tartoznak a parkerdő övezetébe, de odakívánkoznak a szomszédság révén, a kétmilliós város sok tízezernyi turistája és természetbarátja számára. A Fővárosi Tanács és az Állami Erdőgazdaság együttműködése a jövő útját jelenti; a budapesti erdők további fejlődését, külső parkövezetté való kiépítését. Talán a parkerdő meghatározás is találóbb lesz, ha a fővárosi erdő teljes egészében természetvédelmi területté válik. Irodalom: Pénzes Antal, Budapest élővilága, 1942. Dr. Pécsi Márton, Budapest természeti földrajza, 1959-Kenyeres - dr. Tildy, Védett természeti ritkaságaink, i960. Tóth Sándor, Budapest zöldövezetének kialakulása és rekonstrukciója. „Az erdő" c. folyóirat, 1964. V. és 1964. XI. szám. 17