Budapest, 1966. (4. évfolyam)

2. szám május - Kulcsár István: A mikrorayonokról

Három főépületből álló, 6 ezer lakosra tervezett mikrorayon makettje. A középső kerek épületben kapnak helyet az üzletek, a klubhelyiségek, a kisvendéglő, az olvasóterem. A háttérben levő háromszintes épület — iskola, óvoda, bölcsőde. A terv második díjat nyert egy szovjet országos pályázaton vődik össze és saját áruháza, szuper-marketje, több nagyobb kulturális és sportlétesítménye, rendelőintézete van. A negyedik lépcső tulajdonképpen maga a város vagy városrész közigazgatási épületekkel, szaküzletekkel, színházakkal, stadionokkal, múzeumokkal stb. Ezeknek az alapelveknek a tekintetében ma már a szovjet építészek megközelítően egységes álláspontot foglalnak el. A vita inkább akörül folyik, hogy három- vagy négyfokozatú legyen-e a „kiszolgálási rendszer", hol jobb elhelyezni az iskolákat, a kereskedelmi központot, a vendéglőket? Ez a vita nemcsak elméletben, a folyóiratok hasábjain vagy szakmai tanácskozásokon folyik, hanem a gyakorlatban is. A kísérletek színhelye a többi között Moszkva délnyugati városrésze és lzmajlovo kerülete. Itt több, egyenként 8 — 20 ezer lakosra tervezett kísérleti mikrorayon építése fejeződött be, illetve folyik, ahol a tervezők a gyakorlatban próbálhatják ki különféle elgondolásaikat. A következtetések levonásában döntő szavuk lesz maguknak a lakóknak. Az új házak, mikrorayonok létesítésénél a maximális kényelem mellett mind nagyobb szerepet kap az esztétikai szempont is. A gyors ütemet és alacsony önköltséget biztosító házépítő kombinátok körzeteiben különösen nagy a veszélye az „iker-mikrorayonok" létrejöttének. Sajnos meglehetősen sok az ilyen rossz példa. A szovjet építészek véleménye szerint azonban a házépítő kombinátok által létesített lakótelepeken is kiküszöbölhető az egyhangúság. A 2. számú moszkvai kombinát például — a homlokzat különböző díszítésével, az erkélyek, a loggiák rendszerének variálásával stb. — jó néhányféle házat állít elő. A vilniusí kombinát választéka: kilenc háztípus. Az egyik leningrádi üzem, amelynek termékeiből a tengerparti zónában épül kísérleti kerület, nem típusházakat, hanem típusszekciókat, blokkokat gyárt. Ezekből különböző magasságú és hosszúságú lakóházakat állítanak össze. Észtországban a szilikalcit nevű helyi színes építőanyagot használják fel a lakóépületek homlokzatának és belsőterének díszítésére. Egyre gyakrabban alkalmazzák egy-egy mikrorayonban két, sőt három házépítő kombinát különböző típusú épületeit is, néhány egyéni tervezésű középülettel variálva. A Nyegyelja ankétjának résztvevői egységesen elítélték a szovjet városépítészetben még mutatkozó sablonokat, sematizmust, dogmatikus megoldásokat. Tudja-e, hogy Budapesten • 80 év méréseinek átlageredményei alapján az év leghidegebb napjai január 22—25 közötti időre, a legmelegebb napok pedig július második felére esnek; • az év leghidegebb januári napjaiban mínusz 1,6—2 C°, a legforróbb júliusi kánikulában 22,0—22,6 C° a napi átlagos középhőrmérséklet értéke; • a napsütéses órák száma júliusban meghaladja a napi tlz órát, viszont decemberben még a napi egy órát sem éri el. • a sportkörök taglétszámából ítélve a legnépszerűbb sportág a természetjárás (34 459 fő), ezt követi a labdarúgás (21 853 fő). A legkisebb létszámmal a lovassportokat űzik: 93 fő ez idő szerint a pesti lovas. • az elvált házastársak számarányának korcsoportonkénti vizsgálata azt mutatja, hogy mind a nőknél mind a férfiaknál a legveszedelmesebb válási kor a 40—49 év. • a közúti balesetek miatt naponta tizenketten könnyebb, négyen súlyosabb sérülést szenvednek Budapesten; a halálos kimenetelű balesetekből pedig minden második napra jut egy. • ha a mentők összes kivonulási eseteiből átlagot képezünk, akkor az év napjainak minden órájában minden második percre esik egy segélynyújtás. • a gyógyszertárakban az év minden napjának minden percében 140 darab biztosító intézeti receptet váltanak be a dolgozók és a nyugdíjasok; • 1964-ben egy átlagos háztartásban 1190 Ft átlagkiadás jutott havonta egy főre. Ebből 541,— Ft-ot költenek élelmiszerekre és élvezeti cikkekre, 169,— Ft-ot költenek ruházkodásra, 113,— Ft-ot tartós fogyasztási cikkekre, lakberendezésre, 99,— Ft esik lakbérre, fűtés-világításra, 59,— Ft-ot fordítanak pipere-, egészség-, szépségápolásra, 33,— Ft jut művelődésre, szórakozásra, 39,— Ft a közlekedés és a fennmaradó 137,— Ft oszlik meg építkezési, pénzügyi és egyéb személyes kiadásokra; az egy főre egy hóra jutó átlagos élvezeti cikk (szeszesitalok, kávé, tea, dohányáru) fogyasztás értéke 71,— Ft • a főváros 19 múzeumában naponta 6000 látogató fordul meg; a gyógyfürdők látogatóiból legtöbben a gőzfürdőt kedvelik. Évente mintegy hétmillió Budapesten gyógyfürdőző közül több mint hárommillió a gőzfürdőkbe jár. • a leghosszabb, de egyben a legkeskenyebb híd az Árpád-híd. Hossza 928 m, szélessége csak 12 m. Ezzel szemben az újjáépített Erzsébet-híd 27,5 m széles és 380 m hosszú; a nyolc Dunahíd közül a 331 méteres Szabadság-híd a legrövidebb; • a legtöbb ember Szabolcs-Szatmár megyéből telepszik Budapestre. A nyírségiek naponta 8 fővel növelik a főváros lakosságát. • 16 színházban az 1964. évben közel 5000 előadást tartottak. Ezek során 257 művet mutattak be, melyeket több mint 3 millió látogató nézett meg. Az előadott művek jellege szerint a színházlátogatók száma a következőképpen oszlott meg: színmű és vígjáték 1 482 000 néző opera és balett 717 000 néző operett és könnyű szórakoztató műsor 742 000 néző bábjáték 613 000 néző 35