Budapest, 1966. (4. évfolyam)

9. szám december - Hantos János: Gyermekrajz Kiállítás

Hantos János Qyefmekr a j 2 Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban A XX. századot sokan a tudomány és a technika korának nevezik. Valóban, csodála­tos vívmányokat tekinthet magáénak akár az elemi részecskék kutatását, akár a tőlünk milliónyi fényév távolságra levő csillagrend­szerek kutatását vállaló tudomány és technika. Mégsem helyeselhetők az olyan megjegyzé­sek, mintha az ember kulturális igényei szük­ségszerűen szűkülnének, érzelmi élete szegé­nyedne a technikai haladás hatására. Az egészséges ember, ismeretei gyarapodásával párhuzamosan, érzelmi gazdagodásra is vá­gyik. Ezt a gazdagodást gyakran éppen a tu­domány és a technika segíti elő. Ki tagadná, hogy a TV jóvoltából megismerhetők a világ természeti szépségei, a különböző városok műemlékei; a közvetített színházi esték, kon­certek, vagy éppen egy műterem látogatás, tu­dósítás egy képzőművészeti kiállításról szin­tén közreműködnek ebben. Az ember érzel­mi gazdagodásának vágya az önkifejezés vá­gyával párosul. Szívesen osztjuk meg örö­münket másokkal, érzelmeink szinte észre­vétlenül fejeződnek ki magatartásunkban, hangulatunkban. Személyes tulajdonságok és hajlamok függvényeként írásban vagy dalban, muzsikában, vagy éppen rajzi, képi formá­ban vallunk önmagunknak és másoknak. Ez a kifejezési vágy tükröződik ezen a kiállítá­son is, amely a 3—18 éves korosztályok gondolati, érzelmi világába enged betekin­tést. Budapest Főváros Tanácsa nagy örömmel teljesíti azt a kívánságot, hogy évről évre ren­dezzék meg, országos válogatás alapján, a Gyermekrajz Kiállítást. Az idén először meg­rendezett Budapesti Művészeti Hetek kere­tében mutatjuk be az óvodai, általános és középiskolás tanulók tematikus iskolai és szakköri munkáit. Ezek közül a rajzok és festmények augusztusban a képzőművészeti nevelők (INSEA) prágai XVIII. világkong­resszusán rendezett Nemzetközi Gyermek­rajz Kiállításon sikerrel szerepeltek és nem­zetközi elismerést vívtak ki. A képzőművészeti kultúra térhódításában fontos szerepet játszik az iskolai rajzoktatás és az iskolai, valamint az iskolán kívüli szakköri munka, ahol a gyermekek szinte játszva is­merkednek a művészettel, a képzőművészet sajátos kifejezési eszközeivel. A rajztantárgy keretében folyó tervszerű iskolai nevelő okta­tás formáinak és módszereinek lényege „az életkornak megfelelő érzékletes ismeretszer­zés és ennek érzelmi átszövése". Az egyolda­lúan racionális törekvéseket fel kell váltania egy, a szubjektív és objektív tényezőket egy­aránt magába foglaló esztétikai szemléletnek és az esztétikai szempontokat figyelembe vevő vizuális kifejező, értelmező és alakító készségek kifejlesztésének. Feladatunknak érezzük, hogy serkentsük a tanulókat képi, alakító munka végzésére, amely gyakorlati és elméleti téren egyaránt hivatott az eszté­tikai igények alakítására és kielégítésére. Nem művészeket, avatott műértőket aka­runk nevelni csupán. A szakkörökben előtérbe kerül a tanulók egyénisége, érdeklődése, képességeinek jellege és foka. így az anyag és módszerek szükség­szerűen igazodnak a gyermekek fejlődési fo­kához, temperamentumához. Az irányítás gondja kezdetben a gyermekek művészi érzé­kenységének ápolása, az alakítás inspirálása, a kifejezési készség fejlesztése. Ezek az elő­készítő lépcsőfokok vezetnek el később a megfigyelésre alapozott ábrázoláshoz. 3 — 6 éves korig fő feladatunk a vizuális képzetek, a képzelet és az alkotókedv meg­indításával az esztétikai minőségek átvételé­nek alapvetése. A gyermek itt a formaalakí­tási törekvésekből kiindulva, a való élettel kapcsolatban már bizonyos alkotásfolyama­tot igényel a rajzi, művészeti jellegű foglal­kozások keretében. A követelmény az, hogy minden gyermek megszerezze azokat a készsé­geket, amelyekre az ábrázoláshoz szüksége van ahhoz, hogy érzelmeit, elgondolásait kifejezésre juttassa. A gyermek már ebben a korban is valóságot akar kifejezni: ezért beszélünk gyer­meki realizmusról. Hullámvasút Barna Gábor 14 éves tanuló linómetszete (Diana úti általános iskola) Család Mohás Edina 5 éves budapesti gyermek rajza Nővérem arcképe Dezső Zsigmond 6 éves tanuló rajza (Ady Képzőművészeti Szakkör, Debrecen)

Next

/
Thumbnails
Contents