Budapest, 1966. (4. évfolyam)
1. szám április - dr. Rózsa László: Az egysínű vasút
RÓZSA LÁSZLÓ gépészmérnök, a Fővárosi Autóbuszüzem igazgatója AZ EGYSÍNÜ VASÚTNAK több mint 146 éves története van. Az angol Henry Robinson Palmer szabadalmát, kisebb-nagyobb sikerrel több helyen megvalósították, így Magyarországon is. Mint közlekedéstörténetünk egyik érdekességét kell megemlítenünk a „pest-kőbányai lebegővasutat", amely a Palmer-elv alapján épült, némi módosítással. 1827. augusztus 20-án nyitották meg, de pár hónapi használat után megszüntették. Az egysínű vasút a századfordulóig, sőt — nyugodtan mondhatjuk — napjainkig az újat kereső közlekedési szakemberek különleges és kedves témája maradt. Kezdetben — a mai magasban vezetett pályáktól eltérően, inkább földre fektetett pályákkal — a megépítés kisebb költségét, a terepnehézségek könnyebb legyőzését is igazolni kívánták. Ilyen volt Lartigue francia mérnök vasútja — Behr tökéletesítette —, amely az írországi Listowel és Ballybunion között, 23 km hosszúságú vonalon közlekedett 1888-tól 1924-ig. Hasonló vasutat Oroszországban, Franciaországban és Tuniszban is építettek. A századforduló körül szinte valamennyi világkiállítás területén megtaláljuk — de itt már magasvezetésű formájában — a mai egysínű vasút ősét. Ugyancsak a századfordulóra esik a német Eugen Langen által tervezett, ma.is működő és legismertebb függővasút építése (1. ábra). Vonalvezetése szinte utólérhetetlenül klasszikus. Teljesen független az utcai forgalomtól, alkalmazkodik a terephez, és a meglevő építményekhez. 1901-ben adták át a forgalomnak. A szűk Wupper-völgyben 12 km hosszan a Wupper patak fölött, 3,3 km hosszan utak fölött vezet. Nagy biztonságát dicséri, hogy baleset soha nem fordult A KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSÉNEK EGYIK ÚTJA: ff AZ EGYSINU VASÚT Az 1961. torinói világkiállításra épült ALWEG rendszerű nyeregvasút elő, bár eddig milliárdnál több utast szállított. 18 állomása van, útját 32 perc alatt teszi meg. Az egysínű vasutak továbbfejlesztésével a második világháborút követő időben kezdtek ismét foglalkozni. AZ ELGONDOLÁSOK egyik része a nagyvárosok helyi forgalmára vonatkozik, ahol az egyéni gépjárművek, valamint a tömegközlekedési eszközök megnövekedése a közlekedési felületek olyan terhelését eredményezte, hogy az csak nehezen és nagy költséggel küzdhető le, vagy már úgy sem. Mind nagyobb gond lesz a nagyvárosok körüli települések lakóinak gyors szállítása munkahelyükre és vissza. Az egysínű vasútnak e tekintetben még az is előnye lehet, hogy egy-egy nagy gyártelepen, ahol bevezethető minden egyes üzemrészen — a főkapu és az üzemrész közötti megközelítési idő sokszor nagyobb, mint hazulról a főkapuig. E felvetésekkel különösen a szovjet tervezők foglalkoznak. (Magnitogorszk, Karaganda). A kutatások másik iránya: bizonyos speciális igények kielégítése: kiállítások, vásárok területének, parkoknak, állatkerteknek ma-A wuppertali Langen féle egysínű vasút A seattlei ALWEG rendszerű nyeregvasút