Budapest, 1966. (4. évfolyam)

7. szám október - dr. Seenger Ervin: A Danubius kút

Dr. Seenger Ervin A DANUBIUS KÚT A Kálvin tér a Danubius kút felállításának idejében (Klösz Gy. felvétele a Kiscelli Múzeum fotóarchívumából) Fővárosunk díszkútjai között mind időrendben, mind művészi kvalitásainál fogva is a Danubius kutat illeti az elsőség. Három év híján egy évszázada, hogy a kút felállításának gondolata konkrét formát öltött. Bár Ybl Miklós építőművészt már előzőleg foglalkoztatta Budapest díszkutakkal való díszítése, a Danubius-kút a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Calvin-téri fiókja megnyitásának köszönhette megvalósulását. A bankfiók 1869. június 15-én nyílt meg és ezt követőleg Steiger Gyula választmányi tag — feltehetően Ybl Miklós javaslatára — indítványozta a kút felállítását, de nem a Calvin-, hanem a Ferenciek-terén, ahol ekkor még Uhrl Ferenc „Nereidák kútja" állott. Ez a kút 1835 — 1899 között állott a Ferences templom előtt, ahonnan 1899-ben a Népligetbe helyezték át. Nyilván forgalmi okokból döntöttek később a Danubius kút esetében a Calvin-tér, közelebbről e tér keleti része mellett, ahol a kutat a Takarékpénztár Egyesület ugyancsak Ybl Miklós tervezte bérpalotája előtt akarták felállítani. A kút felállítása előtt szükségessé vált a Calvin tér részbeni átrendezése. Ennek költségeit a Főváros vállalta az Egyesület rendelkezésére bocsátott 250 000 forintos kölcsönnel. A rendezési munkálatok és a kút működéséhez szükséges víz biztosítása késleltette a kút építését. Tíz év telt el a gondolat felvetése óta, amikor a Takarékpénztár Egyesület 1879. február 24-i ülésén az igazgatóság elnöke, Hajós József, előterjesztette a kút felállítására alakított szakbizottság javaslatát. E szerint a kút szerkezeti része kőből, a figurális és ornamentális tagok pedig bronzból készültek volna. Nyilvános pályázatot írtak ki, amelyen csak magyar állampolgárok vehettek részt. A legjobb pályaműre 60, a másodikra 40 arany jutalmat túztck ki. Ez alTt valószínűleg aranydukátokat kell értenünk. (Dr. Huszár Lajos szíves közlése.) A pályázat határideje 1879. május 1. Az igazgatóság elfogadta a javaslatot és a pályázat kiírására a Mérnök és Építész Egyletet kérte fel, kikötve, hogy a kút felállításának költségei a 40 000 forintot nem léphetik túl. Megalakult a bírálóbizottság, amelyben az Egyesület részéről delegált három tag mellett olyan kiváló neveket találunk mint Ybl Miklós, Hauszmann Alajos, Steindl Imre és Weber Antal építőművészekét. Tizenhat pályamű futott be, de ebből csak öt felelt meg a pályázati feltételeknek. A zsűri 1879. május 20-án kelt jegyzőkönyve alapján az első díjat a „Triton", második díjat az „A víz kétes elem, a földet elönti, de táplál" jeligés pályamű nyerte el. Az első díjjal jutalmazott építész Czigler Győző, a másodikkal Benczúr Béla építész, a festőművész öccse volt. A kivitellel még sem Cziglert vagy Benczúrt bízták meg. Az Egyesület igazgatósága ugyanis 1879. július 26-án ülést tartott, amelyen a kút létesítésével megbízott Bizottmány javasolja, hogy a kivitelezés előtt Ybl Miklóst bízzák meg egy új terv elkészítésével, minthogy a „Triton" pályamű arányait nem tartja megfelelőnek. Schickedanz Albert figyelemreméltó pályaművéről is lemondtak, mivel az előirányzott összegből nem lehet megvalósítani. Ybl Miklós jelentős építőművészi tevékenységére való tekintettel a Bizottmány javasolta, hogy tervezői munkásságát 200 forinttal honorálják. Ybl Miklós megbízatása igen szerencsés gondolat volt. Kapcsolata a Takarékpénztár Egyesülettel már az 1870-es évek elején keletkezett, amikoris az Egyesület őt bízta meg a Múzeum körút 18. sz. telken építendő bérház tervezésével. Ez a hatalmas bérpalota, amelyben egyúttal az Egyesület józsef- és ferencvárosi fiókja is volt, 1872 — 1874 folyamán készült el. Ugyancsak Ybl müve volt a tíz evvel korábbi Geist-ház (Kecskeméti u. 14. sz.) Mindkét bérház — a Danubius kúttal együtt — a 2. világháborúban annyira megsérült, hogy le kellett bontani. E három alkotás egységes hatású városképelem volt. Ybl a kúthoz négy alternatív tervet készített, mindegyik az úgynevezett csészéskutak (Schalenbrunnen) típuscsoportba tartozik. Ha rokonait keressük, talán a trentoi Neptun-kútban találhatnánk meg. Ez az 1768-ban épült kút ugyancsak kétcsészés megoldású, tetején Neptunus alakjával, akitől Danubiusunk csak abban különbözik, hogy valamivel nyugalmasabb testhelyzetben a háromágú szigony helyett a szelídebb evezőt tartja. A mellékalakok mind elhelyezésük, mind funkciójuk tekintetében már egészen eltérők. 1879. október 29-én mutatja be Ybl Miklós a kút kismintáját és költségvetését. A kút formai és műszaki elgondolása Ybl Miklósé volt, az alakok kismintáit Fessler Leó készítette és Brestyánszky Béla faragta kőbe, a dekorációt Marchenke Vilmos faragta. 1880. április 19-én Ybl bemutatja modelljét; Hauszmann, Steindl és Weber építészek a vízműtervet minden szempontból kifogástalannak találták. Május 28-án jelölik ki véglegesen a kút helyét, most már a Takarékpénztár Egyesület képviselőin kívül a Főváros és a Közmunkatanács kiküldöttjeinek jelenlétében. A kivitelezést Kauser Jánosra, a kőfaragómunkálatokat Ney Ede és Társára bízták azzal a kikötéssel, hogy magyar munkaerőket kell foglalkoztatniok. Ybl Miklós terve szerint a kút teljesen kőből készült. A követ Budakalászon bányászták; külön probléma volt a kb. száztonnás medencekőrészek szállítása. A kalászi hegyről az országútig valószínűleg görgették, onnan Pestre külön erre a célra épített kocsin hozták a köveket. A nehézsé-