Budapest, 1966. (4. évfolyam)

7. szám október - dr. Seenger Ervin: A Danubius kút

gek leküzdésének örömére a kocsit felbokrétáz­ták. 1882. július 18-án, amikor a Takarékpénztár Egyesület megtekintette a Calvin-téri munkála­tokat, a kúton hat kőfaragó dolgozott. Az elsci kőszállitmány minősége nem felelt meg, ezért újabb követ kellett szállítani. Ezen felül a szob­rokat az eredetileg tervezettnél nagyobbra kellett faragni. A Főváros a kutat 1883. október 22-én d. u. 4-kor vette át. A munkálatok összköltsége 48 484 ft 66 kr volt, ehhez járult Ybl Miklós háromezer forintos tiszteletdíja. A Calvin tér többszöri átrendezése ellenére a kút 1949-ig eredeti helyén maradt. Ennek az év­nek nyarán a háborús eseményektől igen erősen megrongált kutat lebontják és egyes részeit a Közraktárak 3. sz. telepén helyezik el. Csakha­mar felmerült a kút újjáépítésének gondolata. 1951. május 23-án a Fővárosi Emlékműfel­ügyelőség felkéri a Kőfaragó Ipari Vállalatot, nyújtson be árajánlatot a kút restaurálására. Ek­kor már nem eredeti helyén, miután itt a jármű­forgalmat akadályozná, hanem egy később meg­határozandó helyen akarták felállítani. Az egyik javasolt hely a Clark Ádám tér volt. A kút restaurálása nagyobb lendülettel csak 1955-től kezdve folyt. Ez év februárjában Győri Dezső szobrászművészt bízzák meg az elpusztult egyik nőalak pótlásával illetőleg újrafaragásával. Márciusra elkészült a hatszögletű medence és a középoszlop alsó része, majd hozzáfogtak a két másik nőalak újrafaragásához. Áprilisban Győri Dezső helyett Erdei Dezső kapja a megbízást a 3. alak faragására, mivel azonban a szobrász beteg­sége miatt májusban kénytelen erről lemondani, ezt a munkát is Győri Dezsőre bízták. Röviddel ez után jutnak dűlőre a kút új helyének kijelölé­sében. A Főváros Építési Osztálya 1955. június 29-én ad engedélyt arra, hogy a kutat az Engels téren állítsák fel, a Guszev utca és az akkor még meg­levő Nemzeti Szalon tengelyének metszőpontjá­ban. Ezt a pontot a Főv. Emlékműfelügyelőség javasolta. Júliusban Madarassy Walter szobrász­művészt bízzák meg a domborművek elkészíté­sével. 1956 elején váratlan nehézség merült fel. Az Emlékműfelügyelőség egyik jelentése alapján arra kell következtetnünk, hogy az Engels-téri elhelyezés ellen kifogások merültek fel. Ezek gyorsan megoldódtak, mert már május 23-án megrendelték a kút felállítását a kész beton­alapra. Egy héttel később az eddigi munkát fe­lülvizsgáló zsűri javasolja, hogy az összes figurá­kat Győri Dezső szobrászművésszel faragtassák újra, mert a szobrok annyira rongáltak, hogy csu­pán kiegészítve, hatásuk nem lenne egységes. Augusztusban az Emlékműfelügyelőség kéri a Képzőművészeti Alap Lektorátusát, hogy a fő­alak, tehát „Danubius" faragására is Győri De­zsőt jelölje, az első faragás során ugyanis a kőben egy puha ér mutatkozott, amelynek színe is el­ütött a többitől. A harmadik nőalak faragása 1957 szeptemberére készül el. Anyaga nem buda­kalászi, hanem haraszti mészkő. Az 1958-as év is rosszul indult. Ezúttal ismét le akarták bontatni a kutat, mivel az Emlékmű­felügyelőség elmulasztotta a helyfoglalási enge­délyt meghosszabbíttatni. A lebontást 48 órán belül akarták végrehajtatni. Az Emlékműfelügye­lőség tiltakozása eredménnyel járt, és a munkála­tokat tovább folytathatták. Júniusban kerül sor Győri Dezső műtermében a „Danubius" agyag­mintájának zsűrizésére, júliusban már a gipsz­minta is készen áll. A nyár folyamán a vízveze­tékszerelési munkák, valamint a vízszolgáltatás-ERDÉLYI JÓZSEF Szedte-vette i • Szedett-vedett alak vagyok; születésem nagyalföldi, ami rajtam testi: az is elég régi, — sapkám svájci, a cipőm meg Budán élek a forgalmas világhírű pesti; Alkotás utcában, ingem-gatyám, nyakkendőm és azaz hogy a Királyhágó nyári félharisnyám sarkán lévő házban, nem különben; irattáskám, Teherforgalomtól hangos vagy koldustarisznyám, — az Alkotás utca, hozták azt is ajándékba örülök, hogy van lakásom; Csehszlovákiából; jobb helyre nem futja, jó kabátom, jó nadrágom csendesebbre; de megszoktam jött Hollandiából; a zajos forgalmat, — amerikai felöltőm, azt szolgálja, amit én: a én magam Erdélyi; Világforradalmat ... sal kapcsolatos árammérők felszerelési munkái folytak. Szeptemberben két női figurát már a hely­színre is szállíthatnak. Az új „Danubius" kút 1959 nyarán elkészült. Júniusban át is adják, mivel azonban kisebb hibák keletkeztek, ezek kijavítása után a kutat végle­gesen 1959. július 28-án adják át. Üzemeltetésé­ről a Fővárosi Kertészet gondoskodik. Ezzel lezárult a kút életének és újjászületésének nyolc évtizedes időszaka, i960 folyamán a „Szá­va" restaurált jelképét a Calvin tér 9. sz. udvarán állítják fel. Ez volt az egykori „Két oroszlán" fogadó. Az újjáépült kút ma az Engels téri park észak-déli középtengelyé­től valamivel Kelet felé áll. A főalak arccal az autóbuszpályaudvar felé tekint, jobb lábát del­finen nyugtatva jobbkezében evezőt, baljában kagylót tart, evezőjétől eltekintve Poseidon is le­hetne, feje pedig Michelangelo Mózesére hason­lít. A kút két alsó csészéje között ül a három nő­alak: északkelet felé tekint, ölében halakkal telt hálót tartva a „Tisza", délkelet felé, ölében csi­gákkal a „Dráva", végül nyugat felé, lábainál sasos címerrel, a „Száva" allegóriája. E szobrok között konzolokon félkörös csészék, az oszlop­törzsön domborművű díszítésként nereid masz­kok, delfinek. A három folyóallegória alakjainak nincsen statikai szerepük, ezáltal a kútépítmény rendkívül könnyed hatású. A kútmedencén két emlékszöveg örökíti meg a kút alapítását és újjáépítését; a medence déli oldalán: DANUBIUS KÚT 1883-BAN ÁLLÍ­TOTTÁK FEL A CALVIN TÉREN. TER­VEZŐI: YBL MIKLÓS ÉPÍTŐMŰVÉSZ) ÉS (FESSLER LEO SZOBRÁSZ VOLTAK A KÚT AZ 1944 — 1945-ÖS HÁBORÚS ESE­MÉNYEK SORÁN SÚLYOSAN MEGSÉ­RÜLT. Az északi oldalra vésett szöveg: A SÉ­RÜLTKUTAT 1955-1959 KÖZÖTT HELY­REÁLLÍTOTTA A FŐVÁROSI EMLÉK­MŰFELÜGYELÖSÉG A SZOBROKAT GYŐRI DEZSŐ SZOBRÁSZMŰVÉSZ TER­VEI ALAPJÁN ÚJONNAN FARAGTÁK. Nem kétséges, hogy a szobor jelenlegi helyén sokkal jobban érvényesül mint a Calvin téri há­zak között, de még kedvezőbb hatást keltene, ha a főalak nyugati vagy délnyugati irányba tekin­tene, mert jelenlegi helyzetében az autóbusz­pályaudvar előtti fák elfedik a rálátást. A Danubius kút romokban (1945) (Petrás István felvétele - A Kiscelli Múzeum fotóarchivumából) 27

Next

/
Thumbnails
Contents