Budapest, 1966. (4. évfolyam)

7. szám október - Földes Péter: Budapest kirándulóhelyei és a munkásmozgalom

Az ősi vár bástyái és falai Esztergomi háztetők ,.magyar San Pietro"-nak nevezett. A székesegyházban helyezkedik el a reneszánsz stílusú, csodálatos Bakócz-sírkápolna (ismeretlen nevű, valószínűleg toszkán művész alkotása). A Bazilikától római szarkofágok között vezet az út a bizáncias—franciás kultúrájú III. Béla (1172—1196) által emeltetett, rózsaablakos királyi várkápolnához, amely nagyszerű emléke a magyarországi román stílusú építészetnek. A Babits által „magyar Firenze"-ként emlegetett Esztergomnak múzeumai, művészeti és tudományos gyűjteményei sok nagyértékű mesterművet, ritka műkincset vallhatnak magukénak. A Főszékesegyházi Kincstár őrzi a híres Mátyás-kálváriát, továbbá gyönyörű kelyhek és főpapi miseruhák páratlan sorozatát; a képtárban, a Simor érsek által alapított Keresztény Múzeumban M. S. mester, Kolozsvári Tamás, Báti mester és más középkori magyar művészek, valamint itáliai mesterek remekei függnek; a Balassa Bálint Múzeum archeológiai anyagáról és modern magyar festményeiről (Kernstok, Kmetty, Holló László, Barcsay, Korniss stb.) nevezetes; a Főszékesegyházi Könyvtárban („Bibliotéka") gazdagon illuminált kódexek és raritás-számba menő ősnyomtatványok, metszetek várják a kutatókat. Városképi szempontból talán a barokk épületekkel szegélyezett főtér, a Széchenyi tér a legvonzóbb része Esztergomnak. Itt találjuk Bottyán Jánosnak, Rákóczi hű fegyvertársának lábasházát, amely ma a Városi Tanács épülete. A Széchenyi térről nyíló Bottyán és Deák Ferenc utca patinás házai a XVIII. század végéről és a XIX. századból valók. Hasonlóan ódon, meghitt hangulatúak a Bajcsy Zsilinszky út végének és a dr. Berényi Zsigmond utca elejének házai, és a vízivárosi plébániatemplom előtti terecske. A turista, aki itt leül az ún. „pestiskereszt" melletti padra (e szoborművet 1740-ben állították hálaadásul, egy tovavonult nagy járvány után), körültekintve a magyar biedermeier-korszaknak, szépapáink táblabíróvilágának egy hitelesen fennmaradt fragmentumát látja maga körül. Tabánias, patriarchális atmoszférát sugároz az Óvoda utca; egyik — ma is meglevő — házában élt és dolgozott a XVIII. század alkonyán Katona István, a kiváló történetíró. A Várhegy mellett Esztergom másik legmagasabb pontja a Szenttamás-hegy, amely a vértanú Beckett Tamás Canterbury-i érsekről, C. F. Meyer és T. S. Eliot hőséről kapta nevét. A Szenttamás Esztergom szegénynegyede volt a múltban; a macskaköves utcácskák sikátorszerűek, zegzugosak; a vályogból épült kicsiny, pittoreszk házak — kőművesek, ácsok, iparoslegények laktak bennük hajdan — híjával vannak a kényelemnek, a lakályosságnak. Esztergomnak, „kanyargó Dunánk ékszerének" (Berda József) fejlődése a felszabadulás után új lendületet vett. Nagy ipari üzemek — a Műszeripari Művek, a Fémszerelvényárugyár, a Szerszámgépgyár— létesültek, és szaporodnak az Esztergomot körülvevő modern, egészséges, többemeletes lakóépületek. Esztergom ma már nemcsak a történelmi tradíciók, a múzeumok, a Bazilika, a barokk, rokokó, copfitílusú, klasszicista épületek, a girbegurba szenttamási utcácskák, a kis szőlőskertek és présházak városa, hanem a mérnökök, a technikusok, a szakmunkások, a legkorszerűbb gépek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek eleven, pezsgő szellemű, a jövőt építő városa is. Dévényi Iván Az Árpád-kori kápolna részlete (XII. század) (Gink Károly felvételei)