Budapest, 1966. (4. évfolyam)

7. szám október - Földes Péter: Budapest kirándulóhelyei és a munkásmozgalom

ESZTERGOM Esztergomi látkép ősz a Széchenyi téren, háttérben Vak Bottyán lábasháza, a mai Városi Tanács épülete (Dózsa Gyula felv.) Egy régi esztergomi ház Magyarország egyik legszebb földrajzi fekvésű, ősi múltú, jelentős művészeti alkotásokbari bővelkedő városa Esztergom, e „legendás tündéri leányzó az ezüstben csillogó Duna mentén" (Berda József). Esztergom az Árpád-házi királyok uralkodása idején az ország székvárosának szerepét töltötte be. Itt tartotta udvarát az államalkotó !. István király. Történelmünk mozgalmas évszázadai során Boleszláv lengyel fejedelem, Bouillon Gottfried keresztes hadvezér és Rőtszakállú Frigyes német-romai császár, pogány lázadók, trónkövetelők, oligarchák^ Batu és Szulejmán hadai, a hódítási vágy és az erőszak megszállottjai csakúgy megfordultak Esztergom falai között és alatt, mint Peire Vidal, az édesszavú trubadurköltő, a firenzei Nicco/o di Tommaso freskófestő, a csillagász Regiomontonus és a szellem, a művészetek, a tudomány más büszkeségei. A város fontos és dicsőséges szerepet játszott a kuruc— 'abanc harcok, az 1848/49-es forradalom és az 1919-es Tanácsköztársaság időszakában is. E tájon csaptak össze Vak Bottyán és Kuckländer császári generális katonái, itt beszélt Kossuth az őt lelkesen ünneplő esztergomiakhoz, itt verték vissza 1919 májusában a magyar vöröshadsereg esztergomi önkéntesei a támadó csehszlovák intervenciósokat. Aki Esztergom utcáit rója, lépten-nyomon úgy érzi, hogy nagy idők levegőjét lélegzi be. A Szigeten — közel a mai hajóállomáshoz — állott az a kolostor, amelyben Vak Béla király rendeletére az előkelők országgyűlésre jöttek össze 1136-ban ... A fellegvár erős bástyái a tatárok rohamát, verték vissza sikerrel . . . Balassi Bálintnak a Várhegy lábánál levő bronzszobra arra emlékeztet, hogy ezen a helyen kapta a végzetes sebet a hányatott életű poéta . .. Egy kis mellékutcában tábla figyelmezteti a sétálót: itt volt eltemetve kiváló uralkodónk: IV. Béla . . Vitéz János, a humanista esztergomi érsek, Beatrix királyné, Ippolito ferrarai hercegecske (Mikszáth „kis prímás"-a), a pápai trónra törő Bakócz Tamás kardinális, a költő Rimay János, a népszínműíró Csepreghy Ferenc, a magyar szocialista irodalom mártírhalált halt úttörője: Révész Béla, a lírikus Bányai Kornél hangjának csengését, lépteinek kopogását verték vissza valamikor az esztergomi falak A város egyik fő nevezetessége a múlt században épült hatalmas és méltóságteljes Bazilika, amelyet az Esztergomban sokat tartózkodó Babits Mihály a