Budapest, 1966. (4. évfolyam)

7. szám október - Szűcs István: Szociológiai vizsgálat a József-városban III

Megállapítható tehát, hogy az állami lakásépítés módja és a társadalmi lakásigény fő iránya között alapvető ellentmondás nincs. A lakásigény területi jelentkezésének társadalmi szempontjából történő értékelése a következő fő csoportokat tartalmazza: Magas társadalmi státusú városrész 26,2% Alacsony és közép társadalmi státusú városrész 38.4 ' , Új lakótelep 20,2",, Bizonytalan 15,2% összesen: 100,0% Nem tapasztalható tehát egy uralkodónak tekinthető törekvés a város magas társadalmi státusú területei felé. Az a nézet, hogy „mindenki" a Rózsadombon szeretne lakni, felvételünk során nem igazolódott. A lakásigénynek és a jelenlegi lakóhellyel (Józsefváros) való elégedettségnek a szembeállítása igen elgondolkoztató következtetésekre ad lehetőséget. Józsefváros sal Választott városrész jellege elégedett határozatelégedet-0/ /o lan % len % Régi építésű, tömör városrész 44 20 15 Új lakótelep 19 30 17 Kertes társasházas övezet 19 38 56 Bizonytalan 18 12 12 összesen: 100 100 100 Korábban már leírtuk, hogy a lakásigénnyel rendelkező 270 család mintegy kétharmada a városrésszel elégedett, a határozatlanok száma 34, az elégedetleneké pedig 60 család volt. A fenti táblázatból látható, hogy a városrésszel elégedett családok kiemelkedő mennyiségű csoportja a régi tömör beépítésű városrészt választotta. A városrésszel elégedetlenek közül nagy csoport lakásigénye a kertes övezetre irányult. A határozatlan csoport lakásigénye számszerűen a kettő között helyezkedik el. Ez a szembeállítás mutatja azt, hogy az elégedettség és a lakásigény között valóban szoros és vitathatatlan kapcsolat áll fenn. A városrésszel való elégedetlenség fő oka a természeti környezet hiánya. E családok tehát lakásigényüket elsősorban kertes, társasházas övezetre irányították. Az elégedett családok viszont a városias életmód előnyét tartották szem előtt, és lakásigényük döntően az ilyen városrészre irányult. A városrész választásának további elemzését a családok életkor szerinti csoportosításával folytatjuk. Itt lehet a legegyértelműbb tendenciákat megállapítani: A választott városrész jellege Családfő életkora régi építésű, tömör új lakótelep kertes övezet bizonytalan összesen 40 év alatt Férfi 40-59 év) N8 40 - 54 év / Nyugdíjas korú 28 31 45 27 21 16 33 33 22 12 15 17 100 100 100 Minél fiatalabb a család, annál nagyobb arányban választják az új lakótelepet. A kertes övezet a produktív korúaknái azonos arányban jelentkezik, a nyugdíjas korúaknái viszont lényegesen alacsonyabb. A nyugdíjas korúak idegenkedése az új lakóteleptől bizonyos fokig érthető. Új lakótelepeinken — a legutóbbi időben — kizárólag 5 — 10 szintes lakóházak épülnek. Indokolt lenne, hogy az új lakótelepeinken nyugdíjas korú családok részére alacsony, egy-két emeletes lakóházak is épüljenek. A családok társadalmi rétegeződés szerinti vizsgálatánál a következő adatokat kaptuk: Társadalmi csoport A választott városrész jellege összesen Társadalmi csoport régi építésű, tömör új lakótelep kertes övezet bizonytalan összesen Segédmunkás 72 14 7 7 100 Szakmunkás 32 21 32 15 100 Alkalmazott 33 28 28 11 100 Értelmiségi 18 23 50 9 100 Nyugdíjas fizikai 45 6 22 27 100 Nyugdíjas szellemi 23 31 31 15 100 Itt a legmaradibb szemlélet a segédmunkásoknál és a nyugdíjas fizikaiaknál tapasztalható. E két társadalmi csoport idegenkedik leginkább az új lakóteleptől, illetve rakaszkodik a belső, régi építésű városzrészekhez. Az értelmiségi családok lakásigénye döntő többségében a kertes, társasházas övezetre irányul, ezen belül is kifejezetten a magas társadalmi státusú területekre, például a Lágymányosi lakótelepre, A nyugdíjas szellemi kategóriába soroltak lakásigénye egyenletesen oszlik meg a különböző típusú városrészek között. A szakmunkások és alkalmazottak — tehát a legnagyobb réteget kitevő csoportok — lakásigénye azonos jellegű. A családösszetétel szerinti csoportosításban a következő adatokat kapjuk: A választott városrész jellege Családtípus régi építésű, tömör új lakótelep kertes övezet bizonytalan Össze sen Házaspár gyermek nélkül 31 17 37 15 100 Házaspár 1 gyermekkel 40 20 28 12 100 Házaspár 2 v. több gyermekkel 20 28 36 16 100 Egyszülős család 43 27 17 13 100 Egyedülálló 41 13 24 22 100 A többgyermekes családok lakásigénye elsősorban a kertes övezetekre, majd azt követően az új lakótelepre irányul. A gyermektelen házaspároknál szintén magas a kertes övezetre irányuló igény, az új lakótelepet viszonylag kevesen választották. Az egyedülállóknál, valamint az egyszülős családoknál a lakásigény elsősorban a belső régi építésű városrészekre irányul. Az adatoknak a családok eredete szerinti csoportosítása a következő: A választott városrész jellege Eredet régi építésű, tömör új lakótelep kertes övezet bizonytalan összesen Budapesti 27 19 37 17 100 Vidéki városi 41 16 25 17 100 Falusi 37 24 28 12 100 A budapesti eredetűeknél a legmagasabb a kertes övezetre irányuló igény, a vidékről felköltözöttek pedig a régi beépítésű városrészeket helyezték előtérbe. Lakásigény — lakóépület A lakásigény városrendezési-területi vizsgálata után a lakóépületre vonatkozó igényt vizsgáltuk meg. Ez %-os megoszlásban a következő: Többemeletes régi lakóépület 12% Többemeletes új lakóépület 38% Új magasépület (15-20 emeletes) 6% Társasház (egy-két emeletes) 29% Családibáz 8 % A lakóépület közömbös 7% Összesen: 100% A választott városrész és a lakóépület-típus között szoros a kapcsolat. A régi építésű tömör városrészt 32,1% választotta, ugyanakkor többemeletes régi lakóépületet csak 12%. Ez az összefüggés arra utal, hogy a lakásigény jelentős része a város hagyományos szerkezetű részeiben is az új lakóépületekre irányul, mint amilyenek például az OTP által bonyolított „foghíjas beépítések". Ez a mód tömeges lakásépítés céljára azonban alkalmatlan. A régi városrészre irányuló lakásigény tehát belső tartalmában nem áll messze a lakótelepi formától, és inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy az új lakótelepek tervezésénél, a beépítési rendszerek kialakításánál jobban kellene törekedni a hagyományos városszerkezetet jellemző utcarendszerek alkalmazására. Az új lakótelepekre irányuló igény is döntő többséggel a Lágymányosi lakótelepre összpontosult, mely — az új lakótelepek között — leginkább tartotta meg a hagyományos városszerkezet fő elemeit. Nyilvánvaló, hogy a Lágymányosi lakótelep más előnyökkel is rendelkezik, de feltehető, hogy vonzóereje az alkalmazott beépítési rendszer érdeme is. A felvétel során egyértelműen megnyilvánult, hogy a lakosság a korszerűen felszerelt, modern elvek alapján tervezett lakóépületek előnyei mellett a gyenge kivitelezés következtében sűrűn tapasztalható és kétségkívül bosszantó hibákat — megfelelően értékelve — másodlagosnak tekinti. Magasházat lakásépítkezésünk keretében eddig még nem építettünk. A kérdést — eléggé vitatható módon — mégis felvetettük, mert kiváncsiak voltunk: a lakosok hogyan reagálnak a magasépületek prob-19