Budapest, 1966. (4. évfolyam)

7. szám október - Jécsai Andor: A „magyar Skansen" kalandos története

A Sztaravoda forrás fölött levő domboldalon lesz a vendéglő, ahonnan szép időben egészen Budapestig el lehet majd látni Kilátás az építendő vendéglő helyéről. A kép baloldalán vezető út a szabadtéri néprajzi múzeum területének tengelye. Az úton túl lesznek az alföldi egységek, az innenső oldalán baloldalon a dunántúli házak és pincék, míg a kép bal alsó részén az északmagyarországi házak. (Urbán Tamás felvételei) S ha már itt tartunk, érdemes röviden végigtekinteni a külföldi ismert skanseneken, szabadtéri néprajzi múzeumokon, hogy összehasonlítási alapunk legyen. A stockholmi Skansen 25 hektárnyi területén 216 épület van, az oslói nemzeti park 18 hektárján 120, Koppenhágában viszont 36 hektáron 78 létesítmény látható. Híres a hollandiai Armen-i is, ahol 64 épület látható a 32 hektáros parkban. A Szovjetunió sok ilyen jellegű létesítménnyel dicsekedhet. Legnagyobb ilyen múzeuma Kolomenskajaban jelenleg épül 120 hektáron. A lengyeleknek 8 különböző helyen van skansenjük, a csehek Roznovban létesitettek egy kis néprajzi múzeumot a szabadban. Nagyon jelentős a kolozsvári 78 hektáros és a törcsvári 8 hektáros szabadtéri néprajzi múzeum is a Román Népköztársaságban (i960, évi adatok). Ezek után hogyan fest majd a mi Skansenünk? Hadd idézzem dr. Erdélyi Zoltán muzeológus, néprajzkutatót, aki a megvalósítandó szabadtéri néprajzi múzeum igazgatója lesz. — Tulajdonképpen nem is helyes „magyar Skansenről" beszélni, még így idézőjeles értelemben sem. A mi szentendrei szabadtéri néprajzi múzeumunk csak néprajzi jellegű tárgyakat foglal majd magába, hogy úgy mondjam, tiszta profilú néprajzi múzeum lesz, míg a stockholmi múzeum területén békés egymásmellettiségben megtalálható az állatkert, a vidám park, a növénykert, az egyik minisztérium épülete és a szabadtéri néprajzi múzeum. Tudjuk, hogy egyre inkább tért hódított a „magyar Skansen" elnevezés, de mi nem szívesen használjuk és szeretnénk a közönséget hozzászoktatni ehhez a névhez: magyar szabadtéri néprajzi múzeuríi, — vagy ha ez túl hosszúnak tűnik: Magyar Falumúzeum. Enyhe túlzással azt is mondhatjuk — fogalmazta meg dr. Erdélyi Zoltán a lényeget —, hogy egész Magyarország ott lesz „kicsiben" a szentendrei Pap-réten. Ez a rét és a környéke kiválóan alkalmas arra, hogy hazánk földrajzi sajátosságainak megfelelő környezetet adjon tájegységeink építményeinek. Van itt sík, völgy, hegy, domb, patak. A huszonnegyedik óra utolsó percében Megkezdődött a szentendrei Pap-réten, a „Sztaravoda" forrás, mai nevén Szabadság forrás környékén a munka. Most állítják fel az első házat, amely (nem lehet nem gondolni Jankó János 68 évvel ezelőtt írott és idézett cikkére) éppen egy kéménynélküli, úgynevezett füstöskonyhás ház lesz Muraszemenyből. A ház 1833-ban épült és kellő előkészítés után, mint a magyar szabadtéri néprajzi múzeum magja, első darabja kerül felállításra. Érdekességként elmondhatjuk, hogy tulajdonosától a házat 9900 forintért vette meg a Néprajzi Múzeum. Ugyancsak ide kerül majd a szent jakabfai olajütőmalom is 1744-ből. Helyes lenne, ha a Ráckeve melletti vízimalmot is ide vontatnák, de ennek egyelőre még akadálya a helyi sovinizmus. A szabadtéri néprajzi múzeumnak lesz egy vízparti része is. A Sziget utca végén, szemben a Pap-szigettel lesznek láthatók a különféle kompok, vízijárművek. A Pap-réten 24 egységben nagyjából 100 létesítmény mutatja be Magyarország jellegzetes házait, népi iparát, általában népi kultúránk gazdagságát. így többek között külön egységet kap az Ormánság, a Sárköz, Göcsej, az őrség, Északmagyarország, a Hajdúság, a Mátra— Bükk vidéke, stb. A rét kb. 40 holdnyi (nagyjából 20 hektárnyi) területén az alföldi jellegű építményeket helyezik el, ez az úttól nyugatra eső terület, míg a keleti oldal előbb enyhén dombos, majd a patakon túl hegyes. így valóban minden megtalálható lesz. Az Öreg forrástól keletre, a hegyen reprezentatív vendéglő épül, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Dunára, Szentendrére, és ahonnan szép időben egészen Budapestig el lehet látni. Miért kellett ilyen messze elvinni Budapesttől a múzeumot ? — kérdezheti valaki. Néhány cáfolat erre a „messze" szóra. A Margit-hídtól gyors HÉV járattal és Szentendrén tovább autóbusszal összesen 35 perc alatt elérhető a Pap-rét. De gyalogosan sem jelent akadályt a HÉV megállótól az a 4—5 kilométernyi út. Az 1966. július i-én aláírt megállapodással kezdtem. Most hadd idézzem ennek néhány részletét. Ezek szerint a Pestmegyei Tanács és Szentendre Városa vállalja, hogy a területen egy törpe vízművet létesítenek, vállalják, hogy a papréti utat kb. 7 méterrel kiszélesítik, reprezentatív vendéglátóipari üzemet létesítenek, a Pestmegyei Idegenforgalmi Hivatal kellő propagandáról gondoskodik, tovább javítják a közlekedést, évi fél millió forint értékű építőipari kapacitást adnak a múzeum létesítéséhez. S mindezekért Szentendre kap egy múzeumot, — első részletét 1971-ben nyitják meg —, s amely 1976-ra, teljes befejezésekor szintén milliókat fog a Pap rétre vonzani. Viski Károly, az ismert néprajzkutató 1935-ben azt írta, hogy Magyarországon nincsen olyan ház, amelyet minden berendezésével, változtatás nélkül át lehetne helyezni egy ilyen néprajzi múzeumba, csak több ház anyagának összeválogatásával lehetne valódi, élethű, azt a tájegységet hamisítatlan valóságában bemutató házat felépíteni. Azóta tovább romlott ez a helyzet. így — minden túlzás nélkül elmondhatjuk —, hogy a huszonnegyedik óra utolsó percében fogtunk hozzá gazdag népi kultúránk megmentéséhez és megőrzéséhez. (S végül zárójelek között, ünneprontás nélkül csak ennyit: ha valaki térképen is szeretné megnézni a magyar szabadtéri néprajzi múzeum helyét, bizony nehéz helyzetbe kerül. A szentendrei térkép ezt a részt nem mutatja, a Panoráma útikönyvek Szentendre című kötete sem, a Pilis turista térkép pedig már harmadik éve sehol sem kapható. Ideje lenne, ha erre is gondolnának az illetékesek.) 16