Budapest, 1966. (4. évfolyam)

7. szám október - Szűcs István: Szociológiai vizsgálat a József-városban III

Szűcs István: Szociológiai vizsgálat a Józsefvárosban III. Az eddigiekben a lakáshelyzettel, majd pedig a városrészre, lakó­épületre és a lakásra irányuló elégedettség ismertetésével foglalkoztunk. Mint leírtuk, az elégedettség mértékétől, intenzitásától függ a lakás­változtatási szándék kialakulása. A társadalmi lakásigény szociológiai vizsgálatánál már csak olyan családokkal foglalkozhatunk, ahol a lakásváltoztatási szándék kialakult, „megfogalmazódott". Ennek mérlegelését minden egyes családnál a felvétel során kellett elvégezni. Ismérvnek elsősorban azt tekintettük, ha a család valami konkrét lépést tett már a lakásváltoztatás érdekében. Ilyen lehet pl., hogy lakáskiutalási kérelmet nyújtott be a tanácshoz, lakáscserével próbálkozott, vagy pénzt gyűjt kifejezetten lakásszerzés céljaira. Néhány esetben ettől függetlenül is reálisnak ítéltük meg a la­kásváltoztatási szándékot. Előfordult például, hogy a megkérdezett családfő határozottan kijelentette lakásváltoztatási szándékát, amit a család tényleges lakáshelyzete is alátámasztott, a realizálás érdekében azonban — anyagi lehetőségek hiányában konkrét lépéseket nem tettek, a kerületi tanácshoz nem fordultak, mivel eleve reménytelennek ítélték kérésük teljesítését. Mindezek konkrét és beható mérlegelése alapján alakult ki, hogy a vizsgált területen élő 510 főbérlő és társbérlő családból 271-nél álla­pítható meg a lakásváltoztatási szándék. A 271 családnál a lakásváltoztatás érdekében tett intézkedések a kö­vetkező típusokba sorolhatók: Lakáscserével próbálkozott 133 Lakáskiutalási kérelmet nyújtott be a tanácshoz 66 Lakásépítést tervez 2 Lakásszerzéssel próbálkozik 2 Lakásleválasztást tervez 1 Különböző konkrét megoldásokkal próbálkozik 7 Családi ház építést tervez — Vidékre költözködést tervez -Konkrét intézkedéseket tett: 211 A városrész szanálását várja 37 Nem alakult még ki konkrét elgondolás 23 Összesen: 271 A felsorolásból megállapítható, hogy a lakásváltoztatást tervező családok közül legtöbben a lakáscsere útját keresik. Az interjúk során elmondották, hogy hosszú idő óta próbálkoznak cserével, több újság­hirdetést stb. feladtak, de Budapesten nehezen akad olyan család, mely hajlandó lenne — akár ráfizetés ellenében is — e városrészbe, illetve a felajánlott lakásba költözni. E 133 család hosszabb-rövidebb ideje próbálkozott lakáscserével, de mind ez ideig sikertelenül. Ez a helyzet igen elgondolkoztató, mert Budapesten általában csaknem minden csereajánlatra lehet jelentkezőt találni, akár mert jobb lakáshoz, akár mert pénzhez akarnak jutni. A korábbiakban már említettük, hogy a Józsefvárosnak ebben a ré­szében a lakásváltoztatások száma sokkal alacsonyabb, mint a buda­pesti átlag. Mindezek ismét arra engednek következtetni, hogy a Jó­zsefváros rekonstrukciója igen időszerű. A tanácshoz beadott lakásigénylések száma viszonylag alacsony, a lényegében indokolt lakásigények 30%-a. Hozzá kell azonban tenni, hogy egy szociológiai vizsgálat keretében elfogadható lakásváltoztatási szándék nem azonos a tanácsi lakáskiutalás követelményeivel, de az a tény, hogy a vizsgált területen minden második család lakásigénnyel lép fel, az ottani lakásviszonyokra jellemző. A lakásváltoztatás érdekében tehető intézkedések közé felvettük a családiház-építés és a vidékre költözés lehetőségét is. Ezeket a módokat senki sem választotta. Elég sokan voltak azok, akik az egyedi konkrét intézkedés helyett a városrész szanálását várják. A helyszíni felvétel során tapasztalható volt, hogy itt nem spekulációs elgondolásokról van szó, hanem e csalá­dok számára ez az egyetlen reális lehetőség lakásproblémájuk megol­dására. A lakásváltoztatási szándék realizálása a legtöbb esetben pénzbe­fektetést igényel. A vizsgált területen élő minden negyedik család nyilatkozott arról, hogy pénzt gyűjt. A megtakarított összeg nagyságát — a tartalékoló családok számának arányában kifejezve — a követ­kezők szerint jelölték meg: 1000 Ft-nál kevesebbel rendelkezik (a család most kezdett gyűjteni) 8 % 1000-5000 Ft-ig terjedő összeggel rendelkezik 38 % 5000-10 000 Ft-ig terjedő összeggel rendelkezik 19 % 10 000-20 000 Ft-ig terjedő összeggel rendelkezik 12 °„ 20 000-50 000 Ft-ig terjedő összeggel rendelkezik 5,5 % 50 000 Ft-nál nagyobb összeggel rendelkezik 2,5 % Nem nyilatkozott a megtakarított összeg nagyságáról 15 % Összesen: 100 % Megjegyzendő, hogy a családok egy része feltehetően az összeg meg­jelölésénél alacsonyabbat mondott a valóságosnál, az viszont nem való­színű, hogy valaki többet mondott volna. Mivel a vizsgált területen élő családok inkább a középrétegekhez tartoznak, kifejezetten magas jöve­delmű család alig van, a tartalékolás viszonylag magas szintű. A lakásváltoztatási szándék és az elégedettség kapcsolatát vizsgálva a következő összehasonlításra nyílik lehetőség: A lakásváltoztatást szán­dékozók száma 271, ugyanakkor 277-en elégedetlenek a lakással. A két szám nagyjából megegyezik, ami arra engedne következtetni, hogy a két kategória minden mást kizáró kapcsolatban áll egymással. Ez ellentétben állna azzal, hogy a lakásváltoztatási szándék kialakulá­sában a városrész és a lakóépület viszonylatának is jelentős szerepe van. Ezért tovább vizsgálva a kérdést, megállapítottuk, hogy a lakással elé­gedetlen családok közül 77 családnál nincs lakásváltoztatási szándék, viszont 71 olyan család van, mely a lakással — legalább részben — elégedett, de ugyanakkor mégis lakást kíván változtatni. A két szám megegyezése csak a véletlenek játéka volt és ténylegesen minden ne­gyedik családnál nem a lakás volt a döntő ok a lakásváltoztatási szán­dék kialakulásában. Két csoportban — a 3 és több gyermekes családoknál, valamint az egyszülős családoknál — tapasztalható, hogy a lakásváltoztatási szán­dék sokkal alacsonyabb arányban alakult ki, mint a lakással elégedet­lenek száma. Ennek egyik oka feltétlenül az, hogy e típusú családoknak — helyzetükből kifolyólag nagyobb feladatot jelent egy költözködés előkészítése, megszervezése és lebonyolítása. Valószínűnek látszott azonban, hogy a jövedelmi viszonyok is lényeges szerepet játszanak, ezért megvizsgáltuk, hogy miként alakul az egy családtagra jutó jöve­delem a különböző családtípusoknál: Egy családtagra jutó Családtípus havi átlagos jövede­lem Házaspár gyermek nélkül 1168 Ft Házaspár 1 gyermekkel 1126 Ft Házaspár 2 gyermekkel 910 Ft Házaspár 3 és több gyermekkel 700 Ft Egyszülős család 870 Ft Részcsalád (családtöredék) 990 Ft Egyedülálló 1000 Ft Átlag: 1044 Ft Eszerint a legalacsonyabb fajlagos jövedelem valóban annál a két családtípusnál tapasztalható, ahol a legalacsonyabb a lakásváltoztatás i szándék aránya. Az egyszülős családok esetében még az a probléma is fennáll, hogy a szülő az esetek túlnyomó többségében nő, akire a pénz­keresés és a háztartási munka egyaránt hárul. A jövedelmi megoszlás­nál feltűnő még az, hogy a gazdaságilag legerősebb csoportok, az egyedülállók és a gyermektelen házaspárok jövedelme viszonylag ala­csony. E családtípusokon belül azonban élesen elhatárolódik két kate­gória. A nagyszámú nyugdíjas alacsony- és az aktív keresők magas­jövedelmű csoportja, melyek itt kiegyenlítik egymást. A lakásváltoztatási szándék kialakulását megvizsgáltuk a családok gazdasági-társadalmi státus szerinti csoportosításában is: Lakásvál-Elégedetlen Gazdasági-társadalmi toztatási Elégedetlen . státus szándéka a város a lakó- a Lakással van % résszel ü házzal % % Segédmunkás 63,5 3,9 42,4 65,5 Szakmunkás 63,5 14,9 47,3 64,0 Alkalmazott 61,5 23,0 50,0 61,5 Értelmiségi 58,0 23,6 52,6 44,6 Nyugdíjas fizikai 40,0 6,4 25,6 40,8 Nyugdíjas szellemi 42,0 12,9 22,6 38,7 17 ImuneTM1 •nnnoiGíNy

Next

/
Thumbnails
Contents