Budapest, 1966. (4. évfolyam)

7. szám október - Jécsai Andor: A „magyar Skansen" kalandos története

A stockholmi Skansen helyszínrajza Részlet a stockholmi Skansenböl. Alvrosgärden-i, északsvéd udvarház a XVII-XVIII. századból jóval később született meg a Veszprémi Múzeum „bakonyi ház"-a, a Göcseji Falumúzeum. S hogy ez a folyamat nem állt meg, bizonyítja, hogy néhány hete avatták fel a Tihanyi Múzeum melletti parasztgazda- és az utolsó halászcéh házat. Ezeken kívül voltak és vannak a helyszínen helyreállított, úgynevezett szabadtéri védett, néprajzi tárgyak, mint az 1860-ban épült kiskunfélegyházai Pajkos Szabó István-féle szélmalom, a Ráckeve melletti múltszázadbeli vízimalom. Ezek önmagukban érdekes és szép kezdeményezések, de komoly múzeumnak alig mondhatók. Az első igazi lépések Hét évvel ezelőtt országos ankétot hívtak össze a szabadtéri néprajzi múzeum kérdésének megvitatására. Az ankéton, amelyen nemcsak muzeológusok, régészek, hanem építészek és a mozgalmi szervek képviselői is résztvettek, határozat született. A múzeum helyéül az óbudai Aranyhegy környékét jelölték ki. De ez a határozat akkor is csak határozat maradt. Űjra csaknem egy évtized múlt el, míg végre megkezdődött a munka. A „magyar Skansen" kalandos történetéhez tartozik, hogy az utóbbi húsz év alatt, az említett óbudai terület mellett hány és hány hely vetődött fel. Szóba került újra a Városliget, a Margit sziget, a Lágymányos, a Tabán, a Népliget, sőt még Tihany, Szigliget és Zalafő is, de a A szabadtéri néprajzi múzeum helyszínrajza. A szaggatott vonallal bekerített területen lesznek felállítva az egységek. A betűk magyarázata: A: alföldi, D: dunántúli, ÉM: északmagyarországi néprajzi egységek. A Dunán levő Pap-sziget déli végével szemben helyezik el a szabadtéri néprajzi múzeum vízi tárgyait (malom, kompok, stb.). Jelölése a helyszínrajzon: Vízimalom. A hollandiai szabadtéri néprajzi múzeum egyik jellegzetes részlete terv mindig csak terv maradt. Az óbudai elgondolás mellett a Jánoshegy és a Nagyhárshegy lábánál elterülő 118 holdas Petneházy rét gondolata tartotta magát legtovább. Tervek születtek az itteni épületelhelyezésre is, de végül ez sem valósult meg. Óbuda ellen viszont a néprajzkutatók ultakoztak, mondván: hogyan festene például egy szegedkörnyéki, alföldi tanya a budai hegyek lábánál? Így húzták-halasztották a magyar szabadtéri néprajzi múzeum tervét és megvalósítását. S már úgy látszott, hogy a sok akadály — és mondjuk ki: a bürokrácia miatt — soha nem lesz magyar Skansen. Ekkor végre eredményre vezettek azok a tárgyalások, amely.ek Szentendre, illetve a Pestmegyei Tanács és a Néprajzi Múzeum között évek óta folytak. S mire ezek a sorok megjelennek, gyakorlatilag meg is történt az „alapkőletétel". Magyarország „kicsiben" a Pap-réten Szentendre hazánk egyik legszebb vidékén fekszik. Gazdag természeti adottságait eddig is eléggé kihasználták, de a Pap-rét 78 holdján megvalósítandó magyar szabadtéri néprajzi múzeum tetőzi be majd ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázását. Elég arra hivatkozni, hogy a 800 ezer lakosú Stockholm nemzeti parkját, a Skansent évenként 2,5—3 mülió látogató keresi fel. Hogy ez idegenforgalmi szempontból mit jelent, azt mi talán el sem tudjuk képzelni. 15