Budapest, 1966. (4. évfolyam)

7. szám október - Antalffy Gyula: Pillantás Zuglóra

azonban továbbra is vadul füstölögnek a szélben, s a szálló porral az új vásárcsarnok meg a szabad őstermelői piac bűze árad szét nagy távolságokra. A Bosnyák tér forgalmilag is rendezetlen, noha az elmúlt években átépítették csomópontját. A Thököly utat folytató Csömöri út irányába haladó járműforgalom körülményesen keresztezi a villamos síneket, emiatt a kerület legjelentősebb autóbuszjárata, a 7/C nem haladhat egyenes útvonalon, szűk mellékutcákon kanyarogva tudja csak megközelíteni zuglói végállomását. Vidéki kisvároshoz is méltatlan volna az a kép, melyet vakolatlan, rozoga házaival ez a tér nyújt; a templom gazzal, dudvával fölvert oldalánál céllövölde durrog s körhinta nyikorog, hogy még töményebb legyen a falusi hangulat. I Városliget körül rJSfi SE legnagyobb parkja az utóbbi években egyre inkább összezsugorodott, mind nagyobb területet kerítettek le belőle a Vásár kiállítási épületei részére. A liget sétányai közé ékelődő, megduzzadt vásárváros az üdülőterület csaknem feléről kizárja immár a lakosságot. Pedig közben erőteljesen meg is nőtt e zöld sziget jelentősége azzal, hogy itt jelölték ki az új Nemzeti Színház helyét. Előbbutóbb a Széchenyi-fürdőnek is vissza kell kapnia gyógy-idegenforgalmi szerepét, ami tovább növeli majd a Liget súlyát. Itt fakadnak Európa legmelegebb gyógyforrásai, a második világháború előtt ez a fürdő az északi országok reumásainak egy fő találkozóhelye volt. A Liget körüli magánszanatóriumokból reggelente csak úgy áradt a sok külföldi vendég a fürdőtechnika legkorszerűbb eszközeivel fölszerelt neobarokk palota felé, a két-három hetes kúrákra Londonból még különvonatokat is küldtek a Cook és a Dean & Dawson világcégek. A Városligetnek a Széchenyi-fürdőhöz kapcsolódó része kínálva kínálkozik egy korszerű nagy gyógyszálló létesítésére. A Rákos-patak menti Pascal-malomnál 1965-ben föltárt 71 fokos gyógyvíz új zuglói fürdőközpont létesítésére is lehetőséget ad. Budapest peremén különös jelentősége lenne egy gyógyfürdővel kombinált strand és uszoda megépítésének, s az Egressy útnak a Rákos-patakkal való találkozásánál rendelkezésre is áll e célra több mint 20 holdnyi terület. A percenként 1000 liter hozadékú hőforrásra a gyógyrészlegen kívül négy nagy strandmedence s egy uszodamedence telepíthető. Az így kialakuló — gyógyításra,' sportolásra és strandolásra egyaránt alkalmas — fürdőkombinát valóságos áldás lenne Külső-Zugló lakosságának, de a közelben megépülő 13 000 lakásos új városnegyed népének is. A zuglói hévíz ma még fölhasználhatatlanul ömlik a Rákos-patakba, vastag gőzölgő sugárban. A patak e szakasza volt az a lócsutakolóval, kacsaúsztatóval és kecskeitatóval egybekapcsolt proletárfürdő, melyről oly megrendítő életképet rajzolt a hajdani Népszava. Zugló fejlődési tempójának ismeretében azonban nem csodálkoznánk rajta, ha néhány éven belül a főváros legmodernebb fürdőcentruma nőne föl ezen a gazzal benőtt grundon, a kerület utolsó nagy beépítetlen területén. A hivatalos nyelvtől eltérő, sokszor játékos alkotású, tréfás szavak összessége a fatytyúnyelv. Ilyen szavak a századforduló táján kerültek egyre nagyobb számban forgalomba, a millennium utáni időkben már divatossá váltak. Egyre több elnevezéssel illették: pesti beszéd, külváro, i szleng, kültelki argó, jassznyelv, csibésznyelv stb. Vagy 200 ilyen elnevezést gyűjtöttünk össze és éppen ideje volt, hogy megszülessen a fattyúnyelv gyűjtőnév. Nos, ezen a fattyúnyelven sokféle budapesti vonatkozású fogalom kapott új nevet. Utcákat, tereket, városrészeket, épületeket, hidakat, kávéházakat, kocsmákat neveztek fattyúnyelven, és ezek éppen olyan ismertek és népszerűek lettek, mint a városi élet sok sok más mozzanatára adott újfajta szavak (köziekedéfoglalkozások, intézmények, stb.). Ebből a tengernyi szóból válogattuk össze a véleményünk szerint legérdekesebbeket, olyanokat, amelyek ma is élnek, de olyanokat is, amelyekre már csak a legöregebbek emlékezhetnek vissza. Abbáziái Part. Ezt a nevet kapta a régi Andrássy út páratlan oldala, a Liszt Ferenc tértől indulva, befordulva a volt Oktogon téren, végig a Nagykörúton a Dob utcáig, mert egymást érték itt a kávéházak. A névadó a legnagyobb kávéház, a ma is működő Abbázia után kapta és az Adriai tengert idéző szó és az ott hullámzó sok jövő-menő ember miatt lett „part" ezekből az útvonalakból.'(1910) Alföldi Hotel. A régi hajléktalanok menhelye volt a VIII. ker. Alföldi utcában. Nádas Sándor írja egyik riportjában (1910): „Hát éjjel hova megyünk? ... az Alföldi hotelbe". Agáci utca. A VII. Akácfa utca tréfás elnevezése. A pesti ember szófacsaró kedvének egyik darabja, a sok közül. (1920) Agadir. Az V. ker. Dimitrov téri vásárcsarnok és környékének újabb elnevezése. A nagy forgalom, a vegyes összetételű jövőmenő emberek miatt adhatták ezt az idegenlégiós regényekből ismert helynevet a környéknek. Amfiteátrum. Az óbudai egykori katonaváros arénáját nevezték így a múlt század végén, de különleges hangsúllyal: a fi szótagot emelték ki, ami németül Vieh—állatot jelent. Thallóczy Lajos írja (1910) a Gyepün innen, gyepün túl c. könyvében, hogy „az óbudai sváb az am-Vieh Theatrumot csak akkor tudná megbecsülni, ha bort mérhetnének ottan". András. A régi rendőrök ismert pesti gúnyneve volt. (1910) „Mihaszna András", a korabeli élclapokban is gyakran szerepeltek ezen a néven, a Borsszem Jankó vicclap állandó rovata volt. De nevezték „András"-nak is, „Andris bácsi" is volt. Az 1930-as évek végén pedig az első női rendőr megjelenésekor született az „Andrea" elnevezés is. Andrássy út hatvan. A Népköztársaság útja 60. sz. házban volt a negyvenes években a nyilas pártház. Rettegett híre volt és röviden „Andrássy út"-nak emlegették. (Az Andrássy útra került", mondogatták). Később — már az új politikai rendőrség idejében — röviden csak „hatvan"-ná zsugorodott. Ekkor írta a Szabad Száj élclap (1946): „Az emberek nagyrésze szívesebben megy Miskolcra, mint Hatvanba". Angyalföldi Szeretetház. A VI. ker elmegyógyintézet kapta ezt a nevet (1920). Vajda Albert: „Meglestem Pestet" című könyvében az egyik esett alakot a2 „angyalföldi szeretetház vendégének" nevezi. Zolnay Vilmos és Gadányi Mihály Apácák tere. A IX. ker Bakáts tér viselte ezt a nevet 1930 körül, mert a közeli Knézits utcai intézmények tanulóit, nap mint nap, ezen a téren sétáltatták az apácák. Aranylavór. A Dagály utcai nagyhírű Szabadság strandfürdőnk kapta ezt a nevet rövidesen megnyitása után. Benne van a pesti ember nyeglesége, amikor a lavórhoz hasonlítja, de az arany szó az értékét is elismeri. Nevezik egyszerűen „dagály"-nak is, vagy előkelően „dagály-sztrit"-nek, de hallottuk a „dagi" becenevét is. Auguszta. Az Üllői út mentén, Kispest felé az első világháborúban épült szükséglakótelep neve, Auguszta főhercegnőről nevezték el, akit egyébként „unguszta" néven emlegettek erőteljes korpulens megjelenése miatt. Hadd elevenítsük itt fel egy gyermekkori emlékünket: Auguszta szeretett lovagolni, széleshátú lovat adtak alá és a Vérmező körül létesített lovagló úton rázatta magát nap, mint nap. A lovardát kincstári költségen építették (akkor a Vérmező kincstári katonai gyakorlótér volt), sövényt ültettek körül és tilalmi táblákat helyeztek el: „A rézsűké átlépése tilos". A jó budaiak találgathatták, hogy mit is nem szabad átlépniük . . . Banánsziget. A Marx téren állott régen az üvegezett árusító pavilon, amit „banántoronynak" neveztek el a pestiek, mert az első világháborút követő nehéz időkben itt árusították a ritka és méregdrága banánt. A körötte levő járdasziget pedig a „banánsziget" nevet kapta. Legalább olyan híres randevúzó hely volt évtizedeken át, mint a most lebontott Nemzeti Színháznál az Emkével szemben állott villanyóra. Később az illegális kommunista ifjúsági és munkásszervezet gyülekező helye volt a kirándulások előtt. Déry Tibor: Felelet című regényében is említi: „Csak a Banánszigeten gyülekezett néhány kirándulócsoport." Bazár. Inkább csak a böríSÜjárt emberek között volt használatos ez a név, amely a Kun utcai rendőrségi kórház középső kupolás épületét jelölte. A régi időben (1890), amikor ez még börtön volt, ebben a kupolás részben árusították a rabok által készített tárgyakat. Innen maradt fönn a neve. Bélakirályné út. Ha a tréfás utcanevet halljuk, talán fel sem tűnik a tréfás ferdítés, amelyet nyilván az Erzsébet királyné út mintájára adományoztak a XII. kerületi Béla király útnak. (Folytatása következik.) 13