Budapest, 1966. (4. évfolyam)

6. szám szeptember - Halász Zoltán: A TESCO

VILÁGMÁRKA A TESCO vek alapján, osztrák, dán cégek rendelték különféle vendéglátóipari létesítmények ter­veinek kidolgozását a TESCO révén; fran­cia, NSZK, Benelux vállalatok, intézmé­nyek érdeklődnek magyar consulting engi­neering közreműködés iránt; legutóbb egy jelentős kanadai céggel kötött kooperációs megállapodást a TESCO: a Gamma Engi­neering Ltd. lakóépületek, hotelek, utak, hidak tervezésével, városrendezési munkák­kal akarja foglalkoztatni a magyar szakem­bereket. Attól tartok, hogy az olvasó, aki cikksoro­zatunk keretében olyan, nemzedékek óta itthon is, külföldön is jól ismert világmárkák­ról olvasott, mint a Ganz, vagy a Kőbányai Gyógyszerárugyár, „újságírói túlzásnak" fogja tartani, hogy ebben a rovatban kap he­lyet a TESCO is. A TESCO-iroda mind­össze négy esztendeje működik, jobbára csak a vele kapcsolatban álló szakemberek ismerik: nagynéha bukkan fel neve egy-egy újságcikkben. Mégis világmárka a TESCO — annak a szaktudásnak, „know how"-nak jogán, amelyet képvisel. A Rosenberg-há­zaspár utcai bérház felső traktusán meghú­zódó iroda ugyanis (amely még ezt a szerény helyiséget is egy vámhivatallal osztja meg) szellemi exportunk szervezésével, intézésé­vel foglalkozik. A hozzá forduló külföldi in­tézmények, kormányszervek, vállalatok ma­gyar tudósok, mérnökök, szakemberek ge­nerációk alatt felgyülemlett tudását, ta­pasztalatát kívánják hasznosítani. Magyar tervezőiroda Algírban A mi nyersanyagban szegény, s inkább munkaerővel, szaktudással rendelkező or­szágunk szempontjából a „szellemi export" egyik ígéretes területe a consulting enginee­ring (szó szerint fordítva: tanácsadó mér­nöki) tevékenység. Különösen kívánatossá teszi az effajta szellemi export kifejlesztését az a körülmény, hogy az utóbbi másfél év­tized során magas színvonalú, igen nagy ka­pacitású tervezőintézeti hálózatot hoztunk létre, amely egyes területeken már — a hazai feladatokhoz képest — fölös energiákkal rendelkezik. Mivel a világ számos részében igen nagy tervezési kapacitás hiány van, az effajta szellemi export valóban a kölcsönös előnyök jegyében áll. A legjelentősebb con­sulting engineering munka, amelyet magyar mérnökök külföldi megbízók számára tel­jesítettek, az Algírban létesítendő olimpiai stadion terveinek kidolgozása. A sajtóban már több ízben szó esett róla, ezért ehelyütt csak megemlítem, hogy a 70 ezer néző be­fogadására alkalmas stadion az arab világ egyik jelentős sportlétesítménye lesz és — ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is úgy akarja — valamikor talán az olimpiai játékok színhelyéül szolgál majd. Újabb fejlemény viszont, hogy az algíri Ifjúsági és Sportminisztérium a budapesti Középü­lettervező Intézet mérnökei által kidolgozott terveket jóváhagyta, s ezt követően megkez­dődött a kivitelezés alapjául szolgáló részle­tes tervek elkészítése. Mint ahogyan ez a szellemi exporttal kapcsolatban a legtöbb­ször történni szokott, a stadion terveinek kidolgozása további kapcsolatok kiinduló­pontja lehet: a sportpálya közelében olim­piai falu és más létesítmények épülnek majd, egy egész új városrész keletkezik idővel. A TESCO érthetően szeretné, hogy magyar szakemberek kapjanak megbízást a város­rendezési, közlekedésfejlesztési tervek ki­dolgozására is. A biztató lehetőségek kiak­názása, a további munkák zavartalan lebo­nyolítása céljából magyar tervezőirodát léte­sítenek Algírban, amely már 1966 folyamán megkezdi működését. A budapesti tervező­intézetek algériai „fiókja" tervezési mun­kákat vállal majd Algír és más arab országok részére. Az érdeklődés részükről nem cse­kély : Szíriában például éppen ezekben a he­tekben szerepeltünk egy jelentős verseny­tárgyaláson, amely az országban létesítendő új műút tervezésére, s munkálatainak mű­vezetésére irányult. A magyar szellemi export versenyképes­ségét bizonyítja egyébként, hogy fokról fokra tért nyer a fejlett iparral rendelkező országok relációjában is. Finnországban szál­lodák belső berendezése készült magyar ter­„Magyar ivóvíz" egy mali városban Magyarország számos gyarmati uralom alól felszabadult, fejlődő országnak nyújt segítséget oly módon, hogy saját lehetőségei­nek határain belül támogatja őket az égető szakemberhiány enyhítésében. A mi viszo­nyaink között elképzelni is nehéz, milyen sokat jelent egy maroknyi szakember meg­jelenése. TESCO-által közvetített magyar geológusok, hidrológusok, egészségügyi, ipari, közlekedésügyi szakemberek, közgaz­dászok, pedagógusok nemegyszer úttörő munkát végeznek, s új intézmények alapjait rakják le, ipari és egyéb tevékenység meg­indulását segítik elő. Ott tartózkodásuk idő­szaka alatt munkatársakat, utódokat is ne­velnek. Talán nem túlzott budapesti lokálpatrio­tizmus, ha olyan példával kezdem, amely a Budapesten működő kutató- és tervező intézetek révén jórészt a mi városunkhoz kapcsolódik: a magyar hidrológusok mun­kájával. , Közismert dolog, hogy a vízgazdálkodás problémái élet-halál fontosságú kérdést je­lentenek mindenütt. Különösen ott, ahol vagy „túl sok van belőle" — s akkor a víz pusztító ellenséggé válik, árvizekkel rom­bolja a part menti településeket, elmocsara­sít egész országrészeket; vagy kevés a víz, s akkor lehetetlenné válik a termelés, a nor­mális élet. Mi, magyarok, saját keserves tapasztalataink alapján tanultuk meg a víz­gazdálkodás jelentőségét; s noha a megol­dásra váró problémák száma nálunk sem csekély, mégis elmondhatjuk, hogy Vásár­helyi Pál és az őt követő hidrológus-nemze­dékek munkája nyomán világviszonylat­ban is jelentős tudományággá fejlődött a magyar hidrológia. Érthető, hogy a víz­gazdálkodás terén Magyarország nagyon Az Algírban létesítendő, 70 ezer néző befogadására alkalmas stadion makettje felül- és oldalnézetben (KÖZTI) Httü. " ' -TT W '11 T i mmm t ^mmmmm m mmmmmgm ííí;

Next

/
Thumbnails
Contents