Budapest, 1966. (4. évfolyam)
6. szám szeptember - Halász Zoltán: A TESCO
A Conakrytól mintegy 25 km-re fekvő Kakuliman közelében a Mélyfúró Berendezések Gyárának árboctornyos, forgóasztalos fúróberendezése kitűnően kiállta a próbál, és a magyar vízkutatók és afrikai munkatársaik munkáját siker koronázta: 95 m mélységből kiváló artézi viz tört fel (MTI-Fotó — Fényes Tamás felvételei) hathatós segítséget nyújthat a fejlődő országoknak. S most vessünk egy pillantást abba a beszámolóba, amelyet a Maliba küldött kutatócsoport készített ottani munkájáról: A magyar szakemberek — alapos helyszíni tanulmányok alapján — távlati terveket készítettek az ország hidrológiai kutatására és feltárására, a települési igények, ipari, állattenyésztési követelmények figyelembevételével; — 5 expedíciót vezettek Mali különböző részeibe, s ezek során fúrásokat végeztek, főként a keleti, sivatagos vidékeken. A fúrások közül 14 eredményesnek bizonyult. Többi között sikerült biztosítani Koutiala város vízellátását: az ország második legnagyobb kútját létesítették ott; szovjet és francia közreműködéssel további vízfeltáró fúrásokat végeztek. — a vízkutatással párhuzamosan ásványi nyersanyagokat is feltártak. A Taoudennit medencében 84 fúrással jelentékeny kősó, gipsz és egyéb készletet tártak feL Mint említettem: az idézett eredmények egyetlen magyar expedíció jelentéséből valók. De magyar hidrológusok és geológusok működtek, vagy működnek Nigériában, Ghanában, Guineában, Etiópiában, Szomáliában, Tanzániában, Kenyában, Ugandában, továbbá Kambodzsában, Indiában, Brazíliában is. Eredményeik ismertetése köteteket töltene meg ... mint ahogyan ténylegesen három vaskos kötetben dolgozták fel a Nigériában járt magyar delegáció észleleteit. Ez a szakember-küldöttség a vízgazdálkodás és a városrendezés terén végzett beható helyszíni kutatásokat, s három kérdéscsoportra vonatkozóan dolgozott ki részletes munkaprogramot : a Cross-folyó medencéjének rendezési terve; — nigériai vízügyi kutatóintézet felállítása magyar közreműködéssel; — Nigéria egy részének városrendezési elképzelése. A magyar szakértők által kidolgozott tervek realitását a TESCO a helyszíni adottságokat ismerő külföldi szakemberekkel felülvizsgáltatta: ezek pozitív véleményezése után nyújtották át a tervezetet nigériai illetékeseknek. Az Egyesült Arab Köztársasággal intenzív műszaki-tudományos együttműködés áll fent, amely — az utóbbi ország fejlettségének megfelelően — az előbbiektől eltérő jellegű. Említést érdemel, például, az együttműködésnek az a része, amelynek kiindulópontja a budapesti Textilipari Kutató Intézet volt. Az EAK, amely hosszú időn át — mint jelentős gyapottermelő ország — a textiliparnak csupán nyersanyagszállítója volt, az utóbbi évtized során jelentős textilipart fejlesztett ki, s ezzel kapcsolatban szükségessé vált egy kutatóintézet felállítása is. Magyarország ezen a téren nagy tapasztalatokkal rendelkezik, számos textilipari kutatáshoz szükséges műszert is kifejlesztett: így hathatós támogatást tudott nyújtani az EAK saját kutatóintézetének megteremtéséhez. Érdekes együttműködés alakult ki a kairói és a budapesti egyetemek között: az egyiptomi partner kérésére Budapesten végzik el a szükséges mikroanalitikai vizsgálatokat. A vizsgálandó anyagokat a MALÉV gépei hozzák-viszik: a nagy földrajzi távolság jelentéktelenné zsugorodott a közvetlen légi járat révén, amely egy idő óta összekapcsolja Kairót Budapesttel. Sokáig sorolhatnám a példákat: a guineai bauxit-termelés újrabeindításához nyújtott komplex segítségtől (amire azért volt szükség, mert a korábbi tőkés-tulajdonos szakemberei egyik napról a másikra távoztak a Kassa-szigetén levő bányákból) — a kubai húsipar technológiai fejlesztéséhez nyújtott magyar szaktanácsadásig. Húsz országnak nyújtott, vagy nyújt műszaki-tudományos segítséget Magyarország — magyar szakértők kiküldésével, a fejlődő országokból érkező szakemberek százainak kiképzésével, illetve továbbképzésével. Együttműködés a szocialista országokkal A kép teljességéhez tartozik, hogy a TESCO tevékenységének legszélesebb és legfontosabb területe a szocialista országokkal folyó műszaki-tudományos tapasztalatcsere szervezése, lebonyolítása. Az országok között létrejött megállapodások alapján kormányközi bizottságok szabják meg a csere kereteit, irányvonalát — s döntéseik alapján készíti elő, bonyolítja le a TESCO-iroda a magyar szakemberek külföldi útjait, a baráti országokból érkező szakértők, delegációk fogadását, a dokumentációk cseréjét. Az elmúlt esztendők fejlődése révén ez a tapasztalatcsere napjainkban már olyan méreteket öltött, hogy kiragadott példákkal való illusztrálása nehéz volna. Talán az a tény érzékelteti legjobban volumenét, hogy az elmúlt esztendő során 45 ezer szakértői munkanapot kaptunk és adtunk; 1600 műszakitudományos témát oldottak meg a szakemberek a tapasztalatcsere során egy év alatt. Napjainkban, amikor a fejlődés a műszakitudományos élet minden területén az erők összefogása, nagyobb egységek kialakítása, az integrálódás felé mutat, kétségkívül az egyetlen járható út a mi számunkra is a közös kutatási, fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása, az országhatárokon túlmutató együttműködés. Ennek eléréséhez járul hozzá igen értékesen a TESCO. Halász Zoltán 23