Budapest, 1966. (4. évfolyam)

6. szám szeptember - Halász Zoltán: A TESCO

A Conakrytól mintegy 25 km-re fekvő Kakuliman közelében a Mélyfúró Berendezések Gyá­rának árboctornyos, forgóasztalos fúróberendezése kitűnően kiállta a próbál, és a magyar víz­kutatók és afrikai munkatársaik munkáját siker koronázta: 95 m mélységből kiváló artézi viz tört fel (MTI-Fotó — Fényes Tamás felvételei) hathatós segítséget nyújthat a fejlődő orszá­goknak. S most vessünk egy pillantást abba a be­számolóba, amelyet a Maliba küldött kuta­tócsoport készített ottani munkájáról: A magyar szakemberek — alapos hely­színi tanulmányok alapján — távlati terve­ket készítettek az ország hidrológiai kuta­tására és feltárására, a települési igények, ipari, állattenyésztési követelmények figye­lembevételével; — 5 expedíciót vezettek Mali különböző részeibe, s ezek során fúrásokat végeztek, főként a keleti, sivatagos vidékeken. A fú­rások közül 14 eredményesnek bizonyult. Többi között sikerült biztosítani Koutiala város vízellátását: az ország második leg­nagyobb kútját létesítették ott; szovjet és francia közreműködéssel to­vábbi vízfeltáró fúrásokat végeztek. — a vízkutatással párhuzamosan ásványi nyersanyagokat is feltártak. A Taoudennit medencében 84 fúrással jelentékeny kősó, gipsz és egyéb készletet tártak feL Mint említettem: az idézett eredmények egyetlen magyar expedíció jelentéséből valók. De magyar hidrológusok és geológusok mű­ködtek, vagy működnek Nigériában, Ghaná­ban, Guineában, Etiópiában, Szomáliában, Tanzániában, Kenyában, Ugandában, to­vábbá Kambodzsában, Indiában, Brazíliá­ban is. Eredményeik ismertetése köteteket töltene meg ... mint ahogyan ténylegesen három vaskos kötetben dolgozták fel a Ni­gériában járt magyar delegáció észleleteit. Ez a szakember-küldöttség a vízgazdálkodás és a városrendezés terén végzett beható hely­színi kutatásokat, s három kérdéscsoportra vonatkozóan dolgozott ki részletes munka­programot : a Cross-folyó medencéjének rendezési terve; — nigériai vízügyi kutatóintézet felállítása magyar közreműködéssel; — Nigéria egy részének városrendezési el­képzelése. A magyar szakértők által kidolgozott ter­vek realitását a TESCO a helyszíni adott­ságokat ismerő külföldi szakemberekkel fe­lülvizsgáltatta: ezek pozitív véleményezése után nyújtották át a tervezetet nigériai ille­tékeseknek. Az Egyesült Arab Köztársasággal inten­zív műszaki-tudományos együttműködés áll fent, amely — az utóbbi ország fejlettségé­nek megfelelően — az előbbiektől eltérő jel­legű. Említést érdemel, például, az együtt­működésnek az a része, amelynek kiinduló­pontja a budapesti Textilipari Kutató Inté­zet volt. Az EAK, amely hosszú időn át — mint jelentős gyapottermelő ország — a tex­tiliparnak csupán nyersanyagszállítója volt, az utóbbi évtized során jelentős textilipart fejlesztett ki, s ezzel kapcsolatban szüksé­gessé vált egy kutatóintézet felállítása is. Magyarország ezen a téren nagy tapasztala­tokkal rendelkezik, számos textilipari kuta­táshoz szükséges műszert is kifejlesztett: így hathatós támogatást tudott nyújtani az EAK saját kutatóintézetének megteremtéséhez. Érdekes együttműködés alakult ki a kairói és a budapesti egyetemek között: az egyip­tomi partner kérésére Budapesten végzik el a szükséges mikroanalitikai vizsgálatokat. A vizsgálandó anyagokat a MALÉV gépei hozzák-viszik: a nagy földrajzi távolság je­lentéktelenné zsugorodott a közvetlen légi járat révén, amely egy idő óta összekapcsolja Kairót Budapesttel. Sokáig sorolhatnám a példákat: a guineai bauxit-termelés újrabeindításához nyújtott komplex segítségtől (amire azért volt szük­ség, mert a korábbi tőkés-tulajdonos szak­emberei egyik napról a másikra távoztak a Kassa-szigetén levő bányákból) — a kubai húsipar technológiai fejlesztéséhez nyújtott magyar szaktanácsadásig. Húsz országnak nyújtott, vagy nyújt műszaki-tudományos segítséget Magyarország — magyar szak­értők kiküldésével, a fejlődő országokból érkező szakemberek százainak kiképzésével, illetve továbbképzésével. Együttműködés a szocialista országokkal A kép teljességéhez tartozik, hogy a TES­CO tevékenységének legszélesebb és leg­fontosabb területe a szocialista országokkal folyó műszaki-tudományos tapasztalatcsere szervezése, lebonyolítása. Az országok között létrejött megállapodások alapján kor­mányközi bizottságok szabják meg a csere kereteit, irányvonalát — s döntéseik alapján készíti elő, bonyolítja le a TESCO-iroda a magyar szakemberek külföldi útjait, a baráti országokból érkező szakértők, delegációk fogadását, a dokumentációk cseréjét. Az el­múlt esztendők fejlődése révén ez a tapasz­talatcsere napjainkban már olyan méreteket öltött, hogy kiragadott példákkal való illuszt­rálása nehéz volna. Talán az a tény érzékel­teti legjobban volumenét, hogy az elmúlt esztendő során 45 ezer szakértői munka­napot kaptunk és adtunk; 1600 műszaki­tudományos témát oldottak meg a szakem­berek a tapasztalatcsere során egy év alatt. Napjainkban, amikor a fejlődés a műszaki­tudományos élet minden területén az erők összefogása, nagyobb egységek kialakítása, az integrálódás felé mutat, kétségkívül az egyetlen járható út a mi számunkra is a kö­zös kutatási, fejlesztési programok kidolgo­zása és megvalósítása, az országhatárokon túlmutató együttműködés. Ennek elérésé­hez járul hozzá igen értékesen a TESCO. Halász Zoltán 23

Next

/
Thumbnails
Contents