Budapest, 1966. (4. évfolyam)

6. szám szeptember - Szűcs István: Lakáshelyzet — lakásigény a Józsefvárosban II.

lenség érthető, hiszen a gyermekes családoknál nagy jelentősége van a megfelelő természeti környezetnek és talán itt nem annyira döntő — következményeiben esetleg hátrányos is — a városrész központi fekvése. Ezt a gondolatmenetet támasztja alá az is, hogy az egyedülállóknál a legmagasabb az elégedettség és elenyésző az elégedetlenek száma. Feltűnő e táblázat adataiban, hogy az említett tendencia igen élesen és határozottan nyilvánul meg. Nem mutat egyértelmű képet a városrésszel való elégedettségnek a családok gazdasági-társadalmi státusa szerinti összevont vizsgálata: Családok gazdasági-társadalmi státusa Elégedett Elégedetlen Határozatlan Összesen Segédmunkás 77,0 3,9 19,1 100,0 Szakmunkás 69,5 14,9 15,6 100,0 Alkalmazott 64,0 23,0 13,0 100,0 Értelmiségi 68,5 23,6 7,9 100,0 önálló 100,0 — — 100,0 Nyugdíjas fizikai 84,0 6,4 9,6 100,0 Nyugdíjas szellemi 80,6 12,9 6,5 100,0 A segédmunkásoknál a legmagasabb — az aktív keresők között — az elégedettek és a határozatlanok aránya. Ennek a fordítottja tapasztalható az alkalmazottaknál és az értelmiségieknél. A szakmunkások nagyjából a kettő között helyezkednek el. Az önállóaknál érthető a ioo%-os elégedettség, hiszen hivatásuk e városrészhez köti őket. A nyugdíjas fizikai és szellemi csoportok között lényegében itt nincs nagy különbség, mindkettőnél magas fokú az elégedettség. Ezeknek az összefüggéseknek részletesebb elemzése azonban közelebb visz a probléma megértéséhez. Az egyes társadalmi csoportokba tartozó családok gondolkodásmódjában, értékítéletében megnyilvánuló különbözőségeket is megvizsgáltuk az elégedettség tényezőinek szempontjából. Ezek alapján a következőket állapíthatjuk meg. Az elégedettséget alátámasztó (pozitív irányú) tényezők közül a megszokás és a szomszédok, barátok közelsége kiemelkedő a segédmunkásoknál, lényegesen kisebb a szerepe a szakmunkásoknál és az alkalmazottaknál és végül legkevésbé jelentős az értelmiségieknél. A városrész központi jellege viszont első helyet foglal el az értelmiség és a szakmunkások értékítéletében. A negatív tényezők közül a természeti környezet hiánya, a városrész leromlottsága, beépítettsége és hangulata az értelmiségnél elsődleges jelentőségű. A társadalmi környezet negatív értékelése a szakmunkásoknál és az értelmiségnél kiemelkedő. A segédmunkásoknál valamennyi negatív tényező a legkisebb arányban jelentkezik. AZ ELÉGEDETTSÉG ÉS A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI STÁTUS VÁROSRÉSZ LAKÓÉPÜLET 1. SEGÉDMUNKÁS 2. SZAKMUNKÁS 3. ALKALMAZOTT 4. ÉRTELMISÉGI 5. NYUGDÍJAS (FIZIKAI) 6. NYUGDÍJAS (SZELLEMI) Feltűnő a különbség a segédmunkások és a szakmunkások értékítélete között. A szakmunkások véleményeinek megoszlása — tendenciájában — közelebb áll az értelmiségéhez, mint a segédmunkásokéhoz. Elégedettség a lakóházzal A lakóházra vonatkozó elégedettség vizsgálatát hasonló módszerrel végeztük — ahogy azt a városrésznél már láttuk. A megkérdezettek először arról nyilatkoztak, hogy megfelel-e számukra a lakóépület, majd válaszukat megindokolták. A válaszok összesítése a következő arányokat mutatja: Családok megoszlása a válaszadás szerint: Elégedett és azt részletesen megindokolta 36,2 Elégedett, de azt nem tudta megindokolni 9,8 Elégedetlen és azt részletesen megindokolta 39,2 Elégedetlen, de azt nem tudta megindokolni 1,7 Határozatlan 13,1 összesen 100,0 A lakóházra vonatkozó elégedettség vizsgálata számos vonatkozásban középhelyet foglal el a városrész és a lakás értékelése között. A lakóház értékelése a megkérdezettek által jobban érzékelhető, konkrétabb probléma mint a városrészé, ennek ellenére a határozatlanok aránya azonos. A lakóház értékelésére vonatkozó szempontokat ugyancsak előre megfogalmaztuk és a részletes indokolást ezekre irányítottuk. Az elégedettség okának vizsgálata különösebb érdekességet nem eredményez. Az elégedetlenek indokai lényegében két szempontra irányultak. A megkérdezettek 28,9 %-a hivatkozott a lakóház rossz állapotára. (Egy vélemény: „a ház nagyon csúnya, a falak és lépcsők mindenütt alátámasztva, a vakolat hullik".) Ez az arány tulajdonképpen igen alacsony, mert a lakóépületek általunk végzett besorolása szerint a családok 42,7%-a lakik nagyon rossznak minősített lakóépületben. Az elégedetlenség másik fő oka a lakóház rendszerére való hivatkozás (pl. négyzetes beépítés, zárt udvaros, függőfolyosós lakóház). E szempontra a megkérdezettek 23,8 %-a hivatkozott. („Nem kell a függőfolyosó, az a ház jó, ahol a lépcsőházból lehet bemenni a lakásba".) A pozitív véleményekre jellemző egy földszintes házban lakó 62 éves nyugdíjas véleménye, aki hallotta, hogy a kis házakat le fogják bontani: „A ház megfelel, ha épülne egy ilyen valahol a közelben, nem lenne semmi baj. Szeretek emberek között lakni." A lakóházra vonatkozó elégedettséget ugyancsak megvizsgáltuk az egyes társadalmi csoportok esetében. Itt a leghatározottabb tendenciát a családfő életkora alapján képzett csoportosítás mutatja: A családfő életkora Elégedett Elégedetlen Határozatlan Összesen 40 év alatt Férfi 40-59 év között Nő 40—54 év között Nyugdíjas korúak 25,0 43,3 61,5 57,0 47,5 27,8 18,0 9,2 10 ,7 100,0 100,0 100,0 Itt is jelentkezik a városrészre vonatkozó elégedettség vizsgálatánál már megfigyelt tendencia, hogy az életkor növekedésével párhuzamosan nő az elégedettek, illetve csökken az elégedetlenek száma. A családösszetétel szerinti csoportosításnál a következő arányok figyelhetők meg: Családtipus Elégedett Elégedetlen Határozatlan Összesen Házaspár gyermek nélkül 48,0 41,0 11,0 100,0 Házaspár egy gyermekkel 37,0 50,6 12,4 100,0 Házaspár két gyermekkel 40,0 51,6 8,4 100,0 Házaspár 3 és több gyermekkel 50,0 50,0 — 100,0 Egyszülős család 46,3 44,2 9,5 100,0 Egyedülálló 60,5 26,0 13,5 100,0 ELÉGEDETLEN HATÁROZATLAN ELÉGEDETT Az elégedettség mértéke nagyjából kiegyenlített, az egyedülállóknál tapasztalható egyedül magasabb arány. Az elégedetlenek aránya a gyermekes családoknál a legmagasabb. Ennek a tendenciának az értékelése eléggé vitatható: A területen levő földszintes és egyemeletes házak ugyanis a gyermekes családok szempontjából elvileg kedvezőek. Ugyancsak előnyös a sok kis belső udvar, ahol a gyermekek biztonságban játszhatnak. Az interjú során a lakók arra hivatkoztak, hogy az ő 11