Budapest, 1966. (4. évfolyam)

6. szám szeptember - Szűcs István: Lakáshelyzet — lakásigény a Józsefvárosban II.

Érthetően és indokoltan sokan kifogásolták a városrész fizikai állapotát (15,1%). A negatív tényezők közt jelentős helyet foglal el (13,4 %) a társadalmi környezet értékelése. Ez a viszonylag magas arány meglepő, hiszen a társadalmi összetétel eléggé homogén. A megkérdezettek többen hivatkoztak egy konkrét problémára, nevezetesen a vizsgált terület határán egy italbolt található, s éjszaka a részegek lármájukkal, hangoskodásukkal megzavarják a környékbeliek nyugalmát. A társadalmi környezet negatív értékelése azonban ezzel önmagában nem magyarázható. Ennek a jelenségnek értékelése érdekében egy kis kitérőt kell tennünk. A nagyváros által nyújtott életkeretnek egyik jelentős pozitív vonása — szemben a kisvárossal és faluval — hogy az egyéniség kibontakoztatásának tág lehetőségét nyújtja. Megnyilvánul ez abban, hogy a negatív irányú és hatású „társadalmi kontroll", mely a falvak életét még ma is megnehezíti, a nagyvárosban nem érvényesül, illetve a társadalmi kontrollnak a pozitív vonásai kerülnek előtérbe. Ebből a szempontból megítélve a józsefvárosi környezetet, a kisvárosi hangulat, a függőfolyosós házak, a rendkívül sűrű beépítés a nagyvárosnak ezt az előnyét nem juttatja kifejezésre. Valószínűleg ez lehet az oka annak, hogy a társadalmi környezet negatív megítélése ilyen nagy arányban jelentkezett. Egy húszéves kereskedelmi alkalmazott véleménye: „minden lakás az udvarra nyílik, mindenki figyel mindenkit, inkább egy nagy bérházban laknék". A Józsefvárosról alkotott véleményeknek tehát a legfőbb pozitív motívumai a központi jelleg és a megszokás, negatív motívumai pedig a természeti környezet hiánya, a városrész leromlottsága, kisvárosi hangulata és az ebből eredő társadalmi szempontok. Cikkünk elején levő táblázat azt mutatja, hogy amikor egy szóban kértünk választ az elégedettségre, akkor a megkérdezettek 71%-a pozitívan nyilatkozott. Ha azonban mélyebben vizsgáljuk az elégedettséget, akkor egész más következtetésre juthatunk. A pozitív véleményt előidéző két fő motívum lényegében független a Józsefváros évtizedek során kialakult mai állapotától. A városrész központi fekvése pl. egy teljes átépítés esetén is megmarad, a megszokás pedig inkább általános jellegű, nem fedi a mai beépítettség, hangulat helyeslését. A negatív motívumok viszont olyanok, melyek városrekonstrukció esetén megszüntethetők, illetve pozitívra fordíthatók. Egy városrész átépítése igen nagy feladat. Az elhatározást elsősorban az ott található lakásállomány avultsága indokolja. Ez a tény — mint láttuk — a Józsefvárosban fennáll, de alátámasztja az elhatározás helyességét az, hogy a Józsefváros rekonstrukciója társadalmilag is megérett, tehát e két szempont találkozik. A városrészről alkotott vélemény társadalmi csoportok szerinti vizsgálatánál a családok eredet szerinti megoszlásából indultunk ki. AZ ELÉGEDETTSÉG ÉS A CSALÁD ÉLETKORA VÁROSRÉSZ LAKÁS A családok eredetének egy más jellegű összeállítását tartalmazza a következő táblázat: A családok eredete Elégedett Elégedetlen Határozatlan összesen Budapesti eredetű Vidéki városi eredetű Falusi eredetű 62,0 75,6 81,6 20,0 13,2 10,4 18,0 11,2 8,0 100,0 100,0 100,0 E táblázat adatai világos és egyértelmű összefüggést mutatnak. A budapesti eredetű családok elégedettsége a legalacsonyabb, a vidéki városi eredetűeké magasabb, majd a faluról közvetlenül felköltözötteké a legmagasabb. Ez az összefüggés nem volt magától értetődő, de az okok átgondolása következtében világosan kirajzolódik, hogy a falusi eredetűek érzik leginkább közelállónak a józsefvárosi viszonyokat és ugyanakkor számukra jelent pozitívumot ebben a helyzetben is a városban lakás ténye. A budapesti eredetűek érzik viszont leginkább azt, hogy a nagyváros közepén kisvárosi környezetben élnek. Közvetlenül kapcsolódik az előzőekhez az elégedettségnek a családfők életkora szerinti vizsgálata: Családfő életkora Elégedett Elégedetlen Határozatlan Összesen 40 év alatt Férfi 40-59 év között Nő 40—54 év között Nyugdíjas korúak 68,0 67,3 83,5 20,2 18,1 7,3 11,8 14,6 9,2 100,0 100,0 100,0 A táblázat adatai azt a tendenciát mutatják, hogy az életkor növekedésével növekszik az elégedettség és csökken az elégedetlenség. A városrésszel való elégedettség vizsgálata a család-összetétel szerinti megoszlásban a következő: Családtípus Elégedett Elégedetlen Határozatlan összesen Házaspár gyermek nélkül 74,5 13,7 11,8 100,0 Házaspár egy gyermekkel 70,0 17,7 12,3 100,0 Házaspár két gyermekkel 61,5 23,3 15,2 100,0 Házaspár 3- és több gyermekkel 50,0 28,6 21,4 100,0 Egyszülős család 73,1 9,6 17,3 100,0 Egyedülálló 80,0 8,7 11,3 100,0 A táblázat arra mutat, hogy amint növekszik a gyermekek száma a családban, úgy növekszik a városrésszel való elégedetlenség. Ez a je-AZ ELÉGEDETTSÉG ÉS A CSALÁDÖSSZETÉTEL VÁROSRÉSZ LAKÁS 10