Budapest, 1966. (4. évfolyam)

5. szám augusztus - dr. Nemes Tibor: Kisiparunk helyzete

Az árutermelés értékenek emelkedését a kisiparban — a szolgáltatás csökkenő értéke mellett — nem mondhatjuk egészségesnek. Jogosan feltehető a kérdés, hogy mi a növekedés magyarázata ? Meg kell állapítani az árutermelő iparosi réteggel kapcsolatban, hogy kisszériás, sokszor bonyolult munkafolyamatokat igénylő termékeikre igen erős kereslet jelentkezik a közületek részéről. A szocialista ipar ugyanis — gyakran gazdasági, üzemszervezési meggondolásból — jó néhány termékfajta előállítására ma még nem vállalkozik. Sok kisiparos saját találmányát állítja elő, s ezek sokszor külföldön is keresett cikkek, hogy csak egy példát mondjunk, a vívó-találatjelző készülék. Az ipari javítás-szolgáltatás iránt általában fokozódtak az igények, s ezekkel a termelő kapacitás növekedése nem tartott lépése. 1962-től a tanácsi és szövetkezeti ipar évenként előírt lakossági tervfeladatot kap, míg a közületi javító-szolgáltató tevékenységre ilyen előírás nincs. Ennek az a következménye, hogy egyes közületek (iskolák, óvodák, vállalatok) valamilyen építőipari, vagy egyéb javítási munkáik elvégzése végett kénytelenek kisiparoshoz fordulni, ha ezeket nem tudják elvállalni a vállalatok vagy szövetkezetek. Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a kisiparosi árutermelés olykor helytelen, sőt káros irányba fejlődik. Vannak például olyan műanyagot feldolgozó vagy játékot előállító kisiparosok, akik nem törődnek a fogyasztók érdekeivel, csak a saját hasznukkal. Termékeik rossz minőségével, esetenként egészségre ártalmas játékok forgalomba hozatalával megkárosítják a vásárlókat, vagy a gyermekek egészségét veszélyeztetik. Figyelmen kívül hagyják az állami rendelkezéseket, üzletelnek, spekulálnak. Ezekkel szemben határozottan kell fellépni, mert lejáratiák a becsületes dolgozó iparos társaikat is. IV. A fővárosi kisiparosok tevékenységének elemzése alkalmával indokolt megvizsgálni, vajon hogyan alakul az iparosság helyzete, jövedelme. Gyakran hallunk példákat nagy jövedelmekről, némelyek feltűnően költekező életmódjáról s ilyenkor bizony jogosak a rosszalló észrevételek, a bírálatok. A majd 17 ezer kisiparos kb. 1 milliárd 250 millió forint éves termelést produkál Budapesten a szolgáltatással és árutermeléssel együtt. E működés után jövedelemadót, forgalmiadót, községfejlesztési járulékot, s az alkalmazottak után — ez év elejétől — egyenként 500, Ft. külön adót fizetnek. Államunk adópolitikájában kifejezésre jut az a törekvés, hogy a kisipar alapvető feladatát teljesítse, hasznosan egészítse ki a szocialista ipart a lakossági szolgáltatás és az export feladatok ellátásában, s megfelelő jövedelmet biztosítson. Az adóztatási rendszer úgynevezett tételes, progresszív, mely a növekvő jövedelem arányában, a nagyobb jövedelmek fokozottabb adóztatását alkalmazza, ugyanakkor messzemenő támogatást biztosít az idős, csökkent munkaképességű, kisjövedelmű iparosoknak. A népgazdaság számára fontos export-tevékenységet az adóztatás is segíti. A KETI — Kisipari Exportra Termeltető Iroda — révén szállított termékek jövedelme után az iparos a KETI-nél, más közületi vagy lakossági munkák után a tanácsnál adózik. A két helyen történő adózás ezen kisiparosok részére nem jelent hátrányt. A budapesti kisiparosok jövedelmére az adóbevallásból, a pénz és árügyi ellenőrzésekből, s egyéb adatokból következtethetünk. A tanácsoknál jövedelemadót fizetők száma 1964-ben összesen 13 823 fő volt. (Itt meg kell jegyezni, hogy több mint kétezer azon iparosok száma, akik adómentességben részesülnek koruk és egészségi állapotuk miatt.) Az adózók közül legtöbben (9131-én) úgynevezett kivetéses rendszerben adóztak, s az összes adóalap 76,3%-át adták. Átlagos havi jövedelmük 2460,— Ft volt. Az iparosok jövedelmi átlaga mögött azonban meg kell nézni a szóródást is, hogy helyesen értékelhessük kereseti viszonyaikat. A kivetéses rendszerben adózó., havi jövedelmének megoszlása Összesen 1700,-Ft 1700-3300,- 3300-5800,- 5800, - Ft alatt Ft között Ft között fölött 9131 fő 2449 fö 5193 fö 1275 fő 214 fő 100 % 26,8",, 56,9";, 14% 2,3% Az export-import pótló tevékenységet végző kisiparosok, mint arról már írtam, a KETI útján adóznak. Az ide termelő iparosok száma 1964-ben országosan 1428 fő volt, melyből mintegy 1200-an budapestiek. A KETI munka utáni havi jövedelem megoszlása Összesen 1700,- Ft alatt 1428 fő 386 fő 100 '„ 27% A két táblázatból látható, hogy a szóródás igen szélsőséges. Az 1700 forint alatti jövedelműek száma mindkét csoportban elég magas, de ez is megállapítható, hogy főleg az export tevékenységet folytatóknál jelentős a nagyjövedelműek száma. Helytelen lenne tehát általában a kisiparosok nagy keresetéről beszélni, noha az ipart gyakorlók kb. 15 — 20 %-ának jövedelme az átlag fölött van. A kisiparosok egyes rétegeinek magas jövedelme indokolt, ha az becsületes, az átlagosnál több és jobb, a népgazdaság és a lakosság számára fontos munkából ered. A közvélemény ezt megérti, és nem kifogásolja. Jogosan felháborodik azonban, amikor azt látja, hogy némelyek feltűnően költekező életmódot folytatnak, spekulálnak, jövedelmüket eltitkolják, s rossz, silány termékeikkel becsapják a lakosságot, az államot. Ezért csak helyeselhető, hogy a tanácsok ipari és pénzügyi osztályai, valamint a népi ellenőrzési bizottságok fokozottabban fellépnek az ilyen kisiparosokkal szemben. A pénzügyi és árellenőrzés során végzett vizsgálatok eredményeként az elmúlt három évben több millió forint bírságot vetettek ki forgalmiadó eltitkolás és jogtalan árbevétel miatt, s több esetben tettek iparmegvonásra, vagy súlyosabb eljárásra intézkedéseket. A kisiparosok érdekvédelmi szervezetbe, a KIOSZ-ba tömörülnek, ahol lehetőségük van szakmai problémáik megtárgyalására, továbbképzésük biztosítására, a társadalmi élet kialakítására. A tevékenységükhöz szükséges — úgynevezett „anyaggazdálkodás alá vont" — anyagaikat is a KIOSZ révén kapják meg. Hosszú évtizedes óhaj után megvalósult a kisiparosok nyugdíjbiztosítása, s lehetővé vált, hogy önkéntes betegségi biztosításban vehessenek részt. A KIOSZ útján pedig mód nyílt arra, hogy az elaggott, anyagilag rászoruló kisiparosak segélyben részesüljenek, illetőleg szociális otthonban nyerjenek elhelyezést. A Magyar Szocialista Munkáspárt szövetségi politikájának megfelelően a kisiparosok tevékenysége megfelelő elismerésben és megbecsülésben részesül. A jövőben változatlanul szükség van működésükre ; részben az ő munkájukra épülnek a tanácsok által készített iparpolitikai tervek is. A főváros nem- ' régiben elfogadott ötéves terve több mint 700 millió forint értékű lakossági szolgáltatást igényel a budapesti kisiparosságtól. Különösen arra van szükség, hogy segítsék a tanácsot a peremkerületi igények kielégítésében, s jó minőségű munkájukkal — az állami rendelkezéseket maradéktalanul betartva — járuljanak hozzá kétmilliós fővárosunk jobb és kulturáltabb ellátásához. 1700-3300,- 3300-5800,- 5800, - Ft Ft között Ft között fölött 280 fö 274 fö 488 fö 19,6% 19,2% 34,2% (Birgás Árpád felvétele) Cipészkisiparos műhelyében ÍJ