Budapest, 1966. (4. évfolyam)

5. szám augusztus - Szűcs István: Lakáshelyzet — lakásigény a Józsefvárosban I.

2Ődésnek. Ennél a csoportosításnál a családokat a családfő foglalkozása alapján soroltuk típusokba. Először azt vizsgáljuk, hogy a különböző foglalkozási rétegekbe tartozó családok milyen állapotú lakóépületekben laknak. A felvétel területén jó állapotú lakóépület nincs, ezért a lakóépületeket átlagos, rossz és nagyon rossz kategóriákba soroltuk, melyek között a különbség igen lényeges. Lakóház állapota Főbb foglalkozási csoportok átlagos nagyon rossz %-os megoszlás Segédmunkás 15,4 Szakmunkás 29,8 Alkalmazott 27,0 Értelmiségi 60,6 Nyugdíjas (korábban fizikai) 28,0 Nyugdíjas (korábban szellemi) 48,5 27,0 26,0 23,0 23,7 29,6 22,6 57.6 44,2 50,0 15.7 42,4 28,9 100 100 100 100 100 100 A következő téma a lakások elhelyezkedése a lakóépületben. Legértékesebb kategóriának az utcai lakások tekinthetők, bár földszintes épületnél a belső kert, térség megfelelő kiképzése esetén az udvari lakás is kedvező lehet. A felvétel területén azonban a sűrű beépítés és az épületek alaprajza miatt általában lényeges előnyük mutatkozik az utcai lakásoknak. Lakások elhelyezkedése a lakóépületben Főbb foglalkozási csoportok utcai udvari alagsor, pince lakások %-os megoszlása Segédmunkás 38,3 54,0 7,7 100 Szakmunkás 37,8 58,5 3,7 100 Alkalmazott 42,4 56,7 0,9 100 Értelmiségi 58,0 42,0 100 Nyugdíjas (korábban fizikai) 36,7 58,5 4,8 100 Nyugdíjas (korábban szellemi) 71,0 29,0 -100 A lakások felszereltségének vizsgálatánál három csoportot alkalmazunk. Az összkomfortos lakásoknál a fürdőszoba tekinthető kritériumnak, a komfortos lakásokat az jellemzi, hogy bár fürdőszoba nincs, de lakáson belüli WC-vel rendelkezik. A komfort nélküli lakásoknál általában csak konyha, esetleg kamra található. Főbb foglalkozási csoportok összkomfortos A lakás kom- komfort „ fortos nélküli %-o s megoszlás Segédmunkás 23,0 15,4 61,6 i (10 Szakmunkás 43,5 4,4 52,1 100 Alkalmazott 34,6 7,7 57,7 100 Értelmiségi 76,4 2,6 21,0 100 Nyugdíjas (korábban fizikai) 31,0 12,0 57,0 100 Nyugdíjas (korábban szellemi ) 51,6 9,6 38,8 100 A lakásellátottságot olyan érdelemben is vizsgáltuk, hogy az egyes foglalkozási rétegekhez tartozó családoknál az egy szobára jutó családtagok száma (tehát a lakáson belüli laksürüség) milyen eltéréseket mutat. Egy szobára jutó családtagok száma Főbb foglalkozási 2-nél 4-nél összesen csoportok kevesebb 2 — 4 több összesen %-os megoszlás Segédmunkás 7,7 73,0 19,3 100 Szakmunkás 24,2 71,4 4,4 100 Alkalmazott 22,0 73,0 5,0 100 Értelmiségi 52,5 47,5 100 Nyugdijas (korábban fizikai) 37,6 57,6 4,8 100 Nyugdíjas (korábban szellemi) 67,7 32,3 100 Az egyes foglalkozási csoportok lakáshelyzetének vizsgálatánál szembetűnő a korábban szellemi foglalkozást űző nyugdíjasok kiemelkedő helyzete. Ez különösen a laksűrűségben nyilvánul meg, e családok kétharmada a legjobb kategóriába esik, ami azt jelenti, hogy pl. egy kétszobás lakásban legfeljebb hárman laknak. A jó lakáshelyzetet jellemzi, hogy döntő többségük utcai lakásban lakik és a családok több mint felének összkomfortos lakása van. Összevetve megállapítható, hogy lakáshelyzetük jobb mint az aktív értelmiségi csoportba tartozóké. A szakmunkások és betanított munkások lakáshelyzete nagyjából a vizsgált terület átlagának felel meg, — valamivel jobb mint az alkalmazottaké. Az aktív kereső szakmunkások lakáshelyzete általában kedvezőbb, mint a korábban fizikai dolgozó nyugdíjasoké. A laksűrűség viszonylatában azonban a nyugdíjas fizikai dolgozók lakáshelyzete lényegesen jobb. Rendkívül rossz a segédmunkás csoportba tartozó családok helyzete, a családok 20%-ánál az egyszobás lakásban 5 vagy több fő lakik. E lakások a legrosszabb lakóépületekben helyezkednek el és jórészt teljesen komfort nélküliek. Szembetűnő, hogy a segédmunkás kategória lakáshelyzete lényegesen rosszabb bármely más társadalmi csoporténál. E különös lakáshelyzetnek egyik fő oka az, hogy a vizsgált területen kevés a lakásváltoztatás. Budapesten évente 150 000 ember cserél lakást, ami azt jelenti, hogy 12 évente egyszer átlagban — minden budapesti lakos költözködik. Ezzel szemben a Józsefvárosban a családok 41,7%-a a házasságkötés óta jelenlegi lakásában él, 31,7% 15— 20 éve lakik ott és csupán 26,6% költözött az utóbbi 10 év során jelenlegi lakásába. Ez a nagyfokú stabilitás — kétségtelen előnyei mellett — megmerevedést idézett elő a lakáshelyzetben, gátolja azt, hogy a családok taglétszámuknak és életvitelüknek megfelelő lakásokba kerülhessenek. A lakásviszonyok áttekintése után a következőkben a lakásviszonyokkal való elégedettség és a lakásigények, valamint a levonható következtetések témáival foglalkozunk. X kórkatoititk K»*oU af Dm .liuuili rgrwniitn« ílníibaa tut. 3rr (irrntttiiriytufr. 250 éve — 1716-ban — kezdték el építeni az Invalidusok házát, Anton Erhard Mar, inelli tervei szerint. A tér, amelyikbe a Városház utca torkollik a kiváló olasz építész nevét viseli, akinek számos más alkotása is van hazánkban. A palota a török hódoltság után újjáépülő Pestnek legnagyobb épülete volt. Építése 1741-ben fejeződött be. Monumentálisan emelkedett ki az akkor fejlődése kezdetén álló város szerény házai közül. Mint a párizsi és prágai Invalidus paloták, a háborúban megrokkant katonák befogadására, kórház céljára épült. Negyvenhárom év múlva azonban gránátos laktanya lett, amely nevét — Károly kaszárnya — alapítójáról III. Károly királyról (1711 -1740 között uralkodott) kapta. Az utca neve, ahova a főhomlokzat nézett akkor Gránátos utca volt (a mai Városház utca). A múlt század végén - az 1894. évi XX. t.-c. alapján — Budapestfőváros az épületet ugyanis városháza céljára szerezte meg és ma a Fővárosi Tanács VB háza. Az elmondottakból sokat elárul az a tábla, amely az egykori Zsibárus (ma Párisi) utca felől ötlik szemünkbe, az épület Városház utcai falán. A hatalmas épület pompás homlokzatából sem a múltban, sem ma nem sokat látni. Régen a szerviták kertjének fala, ma a Főposta palotája takarja el szemünk elől a széles homlokzatot. Vasquez metszete a Martinelli tér felől mutatja be az épületet, a laktanyából kivonuló gránátosokkal. A kép jobb oldalán a Szerviták templomának sarka és a kert fala látszik. dr. Berti Béla 14