Budapest, 1966. (4. évfolyam)

5. szám augusztus - A címlapon: A budavári Mátyás-templom és a Városvédő (Gink Károly felv.)

A lakásépítés legfontosabb mutatóira most nem térek ki, inkább annak építészeti, városépítési vonatkozásaira és városkép aladtó szerepére. Az elmúlt években olyan lakótelepeket építettünk és építünk, amelyek mindjobban megfelelnek új, kialakuló szocialista életformánknak, mindinkább esztétikus, a városképet szervező objektumokat jelent nek. Egymás után születnek olyan lakótelepeink, melyeket a külföld is a legnagyobb elismeréssel szemlél és értékel. Ilyen lakótelepi építkezések voltak a II. ötéves tervben a többi között az Üllői úton, ahol összesen mintegy 8400 lakás építése nyert befejezést. Szintén befejeződött a lágymányosi lakótelep, mely az albertfalvi lakóteleppel együtt mintegy 5200 lakással gazdagította a főváros lakásállományát. Épül a XVIII. kerületben a Lakatos utcai lakótelep, amely kb 2800 lakást biztosít a főváros lakóinak. Folyamatban van a Kacsóh Pongrácz úti lakótelepi építkezés, 1800 lakással. Befejeződött az Árpádhíd pesti hídfőjében egy korszerű lakótelep építése összesen 1400 lakással. Új lakásépítési területeket tártunk fel a Hámán Kató téren, Újpest városkapujában stb. Az építészeti megoldásokat, az építészeti stílust figyelembe véve — ha 10—15 év távlatába visszatekintünk — ezek a lakótelepek, az itt alkalmazott stílusok, már történelmet is jelentenek. Az elmúlt másfél évtized építészeti fejlődésének, stíluskeresésének a nyomai megtalálhatók egyes lakótelepeinkben. Magukon viselik ennek a stíluskeresésnek helytelen formáit részben az albertfalvi, Nagy Lajos király úti, Kerepesi úti, vagy akár az Üllői úti lakótelepek első ütemben megépült tömbjei, lakónegyedei. A Kerepesi úti lakótelepen például a különféle igények és követelmények sok esetben öncélú kielégítésére olyan kompromisszumos megoldások születtek, melyeket ma már nem ismételnénk meg. Annak ellenére, hogy az összefüggő utcakép jól tagolt, a belső udvarok tágasak, mégis önmagukban véve zártak, a megszakítás nélküli beépítési vonal igen sok sarokszekció építését tette szükségessé és számos zug keletkezését eredményezte az udvarokban. Ez a lakótelep sok jó tulajdonságával is magán viseli az akkori időszak kisebb-nagyobb stílustöréseit. Ugyanilyen hibák, stílushibák mutatkoznak az albertfalvi és Nagy Lajos királyi úti lakótelepek első tömbjein. Vonatkozik ez az Üllői úti lakótelep első ütemére is, ahol az egyes tömbök szigorúan önmagukban zárt egységek, a merev utcaképegyütteseket kivétel nélkül egyenes vonalvezetésű, utcatengellyel párhuzamosan, hosszanti beállítású épületek alig megbontott egymásutánja alakítja ki. Az erőltetett szimmetriakeresés és a monumentalitásra való törekvés mind a síkbani elrendezésnél, mind a tömegképzésnél döntő szerepet játszott. Mindezek ellenére a megépült lakótelep jónak mondható és részleteiben igen szépen megkomponált. A most befejezett József Attila lakótelepen már jelentős fejlődés tapasztalható az első ütemmel szemben. Az ott merev, derékszögű rendszerben tervezett úthálózat helyett, itt már feloldott, helyenként íves útrendszert találunk, mely közvetlenül kapcsolatban van az egész területet átszövő zöldterülettel. Az épületek a helyes tájolás, ideális légtérarányok mellett is jól vannak csoportosítva és változatosságra törekednek. A házsorok rendszere nem sivár, hanem az úttengelyre merőlegesen vagy ferdén, pont vagy kocka-házakkal váltakozva, hol fellazuló, hol tömörülő beépítést adva, mindenképpen előnyösen, esztétikusan helyezkedik el a térben. Az épületeket körülvevő parkok, játszóterek szerencsés városképi együttest alkotnak. Ugyanez a fejlődés mondható el a most befejezett lágymányosi lakótelepre is, ahol az egymás mellé ritmikusan elhelyezett sávházak, majd a déli oldalon íves vonalban telepített pontházak harmonikus nyugalmat, egységes város képi együttest alkotnak. Az Árpád-híd pesti hídfőjében befejezett lakótelep jól csoportosított hosszú sávházai és a mögöttük elhelyezett, de velük szerves kapcsolatban levő pontházak együttes telepítése, a helyes koncentrálás megvalósításával új, markánsan jelentkező, esztétikus városképet eredményezett. Ugyanígy a Lakatos utcai lakótelep, ahol a lakóépületek jól megkomponált bokrosítással és a bokrokat szervesen összekapcsoló zöldterületekbe ágyazott kapcsolódó létesítményekkel, gyönyörködtető és jól sűrűsödő, jól lazuló városképi megjelenést adnak az egész lakótelepnek. Ezeken a lakótelepeken mindinkább megtaláljuk az egyes épületeken a funkció és a szerkezet helyes összhangjában jelentkező őszinte építészeti stílust, gazdagítva még egyes épületek jól összeválogatott színezésével. Tekintettel arra, hogy ezeknek a lakótelepeknek kb. 80%-a már típustervek alapján épült, világos választ tudunk adni egyes kétkedők számára arra a kérdésre, hogy jól megszerkesztett típusépületek variálásával, az egyes épületcsoportok esztétikus megkomponálásával, az utak változatos nyomvonalvezetésével, a zöldterületek, gyerek-játszóterek ésszerű elhelyezésével, a lakóépületek színeinek helyes megválasztásával, szemet gyönyörködtető, az életet kellemessé tevő környezetbe tudjuk helyezni a dolgozók lakásait. Az állami koncentrált lakásépítés mellett nem hanyagolható el a magánerőből történő lakásépítés sem. Évenként általában 2500--3000 lakás épül a dolgozók megtakarított forintjaiból. Ez a lakásmennyiség a városfejlesztés szempontjából nem elhanyagolható. Nem közömbös számunkra, hogy ezek a lakások egyedi, földszintes sátortetős formában épülnek-e vagy korszerűen, gazdaságosan közművesíthető, városias társasházak, átrium-házak, sorházak formájában. Az elmúlt években a lakosság megkedvelte ez utóbbi lakásépítési formát, ezt mutatja, hogy 1961-ben az összes magánerőből épülő lakásoknak csak 1,7%-a épült többlakásos társasházban, 1965-ben viszont már 35,2% épült ebben a formában. Vannak köztük kiemelkedően jó építészeti alkotások, 10—12 lakásos társasházak, sőt kísérletek történtek — igen eredményesen, például a budai lejtős terepen — teraszházak építésére is. Nagy jelentőségű városrendezési feladatunk volt az avult Marokkói tömb épületeinek lebontása. Félévszázados városrendezési adósságot sikerült ezzel törleszteni. A tömb lebontásával lazítottunk a városközpont zsúfoltságán, az Engels tér megnagyobbodott egész a Bajcsy-Zsilinszky útig és az itt levő MÁVAUT-pályaudvar arányos tömegű épülete a perontetőkkel szervesen illeszkedik a térbe, illetve összekapcsolja az új parkolót az Engels tér fás-bokros zöldterületeivel. A József Attila utca korszerűsítése, az árkádosítás, nyugodt és közlekedési szem-A IX. kerületi József Attila lakótelep (MTI Fotó — Járai Rudolf felv,)