Budapest, 1966. (4. évfolyam)

5. szám augusztus - A címlapon: A budavári Mátyás-templom és a Városvédő (Gink Károly felv.)

Az Erzsébet-híd budai hídfőjének korszerű városképe pontból korszerű kapcsolata a Népköztársaság útjával, városképileg is megkapó látványt ad, ugyanakkor jelentős mértékben megjavította a városközpont fontos keletnyugati főútvonalának forgalmi viszonyait. Nagy jelentőségű városfejlesztési-közlekedésfejlesztési feladat volt a világháborúban elpusztított Erzsébet-híd újjáépítése és a hídfők rendezése. Megépűltével eltűnt a város szívéből a háború utolsó, városképet rontó maradványa is. E híd jelképpé, szimbólummá vált. Újjáépítésével helyreállt a húsz éven át nagy kerülőkkel megbolygatott városi forgalom. A híd mint mérnöki, műszaki létesítmény, ma már elválaszthatatlan része a Duna-parti városképnek. Formája követi ugyan régi híres elődjét, de mégis teljesen más lett megjelenésében, a környezetbe való beilleszkedésében. Hídfői Pesten és Budán korszerűek és az új városkép alapjai lettek. A pesti hídfő lazítása az ott levő háztömb (Váci u. 37.) elbontásával, levegős teret eredményezett; előnyös a híd és a műemléki templom összhatása, valamint a forgalom rendezése szempontjából is. A budai hídfő Budapest első modern közlekedési csomópontja. A megoldás nagyvonalú, egységes, minden forgalmi igényt kielégítő, ugyanakkor új városképi motívum, amely előnyösen helyezkedik el a Gellérthegy, a tabáni hegyoldal és a Várhegy déli lejtője között. A dunai látkép a híd nélkül foghíjas és értelmetlen volt. Az új híd kecses, könnyed formájával, karcsú pilonjaival, természetes ívelésű kábeleivel, szervesen illeszkedik a városképbe. Jő és sikerült példa arra, hogy az őszinte, modern forma milyen jól ötvöződik egybe a műemlékkel (belvárosi templommal, a Palota-komplexummal) és a tájjal, a Dunával és a Gellértheggyel. Mindezt szervesen egészítette ki az a nagy építési tevékenység, mely a híd építésével párhuzamosan a hozzá közvetlenül kapcsolódó utcák, terek, épületek felújításával, korszerűsítésével végbement. A Felszabadulás tér átépítése, a teret övező épületek korszerűsítése (pl. a Klotild-épületek felújítása, a budai oldalon az Imre fürdő felújítása, foghíjas telkek beépítése) újjáformálta a városközpontot, vüágvárosi keretet adva új életünknek. Ezek mellett a nagy horderejű városépítési feladatok mellett, még a város számtalan helyén történt hasonló ha nem is ilyen nagyméretű átalakítás, fejlesztés. Több éves építési tevékenység eredménye^ képen sikerült rendezni, javítani a Köztársaságtér városképüeg elhanyagolt — az ott levő intézményekhez nem méltó — arculatát. Az Erkel-színháznak, a teret délről határoló középmagas épületeknek felújításával, az épületsorok ritmusát megbontó épületekre emeletráépítéssel és nem utolsósorban a Luther utca elavult épületeinek helyén felépülő új, korszerű, modern lakóépülettel jelentős mértékben megjavul a tér arculata. Ugyanezt mondhatjuk el a Baross térről is; az épületek és a Keleti pu. felújítása, az oda nem való üzletek megszüntetése, helyettük korszerű, modern portálokkal rendelkező új üzletek létesítése, a foghíjas telkek mértéktartó beépítése, a Szabadság szálló korszerű átépítése alaposan megváltoztatta az egész tér képét. Közintézmény-fejlesztésben az elmúlt években olyan, az egész városra jellemző létesítmény, mely funkcióját, központi szerepét tekintve ezt az igényt reprezentálta volna (mint pl. a Népstadion) nem épült; kisebb jelentőségű — egy városrész, vagy egy lakótelep igényeit, szükségleteit kielégítő — azonban sok. Nem egy közülük tehetséges tervezőink és építőink eredményes munkáját dicséri és dísze a városnak. Csak példaként említek néhányat. Ilyen a Chemolimpex Bécsi utcai székháza, vagy a kőbányai mozi épülete, helyes arányaival, jó beépítésével, korszerű homlokzatával. A Széna téren — ahol több városrendezési problémát és feladatot kellett megoldanunk — a Bányászati Tervező Intézet odatelepítésével a tervezőnek, az épület helyes tömegkialakítása révén, sikerült az ott éktelenkedő sok tűzfalat, sebhelyet nagyon korszerűen, kulturáltan begyógyítani. Sikerült alkotás a Fehérvári úton a Belloiannisz Gyár modern ipari csarnoka, ugyancsak jó építészeti megoldásúnak mondhatók a Műegyetem részben megépült lágymányosi épületei: a középmagas villamoskari épület, a befejezés előtt álló 1000 fős kollégiumi épület, melyek — a lágymányosi lakótelep IV. ütemével együttesen — Budapest egyik legkorszerűbb városrészévé avatják ezt a területet. Budapest küátópontjairól markánsan jelentkezik a városképben és helyes arányaival hívja fel magára a figyelmet a Vegyterv Hungária körúti középmagas irodaépülete, és a Kossuth Lajos utcában befejezés alatt álló Szép utcai külkereskedelmi irodaház épülete. Számtalan példát hozhatnánk még, hasonló sikerült objektumok felsorolásával. Az elmúlt tervidőszakban tovább folytattuk — elsősorban főútvonalainkon — a még tátongó háborús vagy ellenforradalmi sebhelyeknek a beépítését. Ezeket a foghíj-beépítéseket zömében az OTP öröklakásépítés keretében, kisebb részét állami lakásépítés útján realizáltuk. Budapest több főútvonalának városképi megjelenését sikerült ezzel megfiatalítani, szebbé tenni. így: a Múzeum körúti foghíjbeépítések szinte teljes egészé-161