Budapest, 1966. (4. évfolyam)

1. szám április - dr. Reischl Antal:A tervektől — a megvalósulásig

tésére. A színházi közönség tartózkodó terei — előcsarnok, foyer, lépcsők, büfé, dohányzó — jól méretezettek, kellemes arányúak, szép és méltó keretei a színházban folyó kulturális életnek. A kellemes hatású, szép arányú egyszintes nézőtér jó látási és akusztikai körülményeket biztosit. A nézőtér és a színpad mozgatható oldalfalai töretlen átmenetet biztosítanak e két tér között. Az öltözők, a díszlet-,kellékraktárak, a műhelyek kialakításában és elrendezésében a művészi, műszaki és adminisztrációs színházüzem minden feltétele igen jól megoldott. A megoldás kiemelkedő erénye a korszerű szerkezet, funkció és megjelenési forma nagy egysége és harmóniája. Az épület függőleges tartói, melyek egyben lépcsőházi tornyok, ezeket összekötő járható vasbeton szekrénytartók teherhordó szerepük mellett az üzemi célokat is jól szolgálják. Hof er Miklós e pályaművében takarékos, egyszerű építészeti eszközökkel, az öntöttbeton nyersfelületnek artisztikus szobrászati megoldásával korszerű, reprezentatív színházépület megjelenést ad. A MÁSIK, szintén II. díjat nyert pályamű Jan Boguslawski lengyel építész műve, aki a múlt évben nyerte meg a madridi operaház nemzetközi tervpályázatát. Terve rendkívül invenciózus építészeti megoldás. Ellentétben az előző tervvel, itt a színház tengelye a Dózsa György úttal párhuzamos. E ragyogó megoldás alapgondolata az, hogy a felvonulási útvonal felé a színház zárt legyen, egy monumentális, csak szobrászattal gazdagított falat mutasson, viszont a park a ligeti tó felé nagy üvegfelületeken át megnyíljon. Midőn a néző az épület baloldalán levő főbejáraton át belép az előcsarnokba, a lankásan emelkedő széles lépcsőtereken keresztül megnyílik előtte a ligeti park látványa. A terv egyik legfőbb érdeme a közönségmozgatás — feloldottsága mellett is — nagyvonalú megoldása. Egyszerű építészeti eszközökkel teremt intim és feszültségekkel teli térkapcsolatokat. A nézők a főbejárattól a magasabban levő nézőtér nívóját kellemesen tagolt és lépcsőkön fokozatosan emelkedő szinteken ál, alig észrevehető módon méltóságteljes színpadias vonulással közelítik meg. A nézőközönség szünet közbeni tartózkodására szolgáló terei nagy üvegr'elületű megnyitásokkal kellemes vizuális kapcsolatot teremtenek az épület előnyös természeti környezetével. A belsőépítészeti térkialakításainál tudatosan számol a mozgásban, valamint az álldogálásban levő embercsoportok festői, térhatást fokozó szerepével. Mind a külső, mind a belső építészeti formálásnál igényesen él a festészet, valamint a szobrászat építészeti felhasználásával. E terv alapgondolatai sok tekintetben hozzájárulhatnak a magyar Nemzeti Színház végleges tervének elkészítéséhez. a felső szinten, ahová az előadások szünetében.megy fel a nézőközönség. Itt belülről is lenyűgözően hatnak a külső megjelenést determináló hatalmas tartók, valamint azok merész alátámasztásai, és ugyanakkor innen szép körkilátás nyílik az üveggel teljesen felnyitott oldalfalakon át a Városligetbe, valamint a Dózsa György útra. Érdekes gondolata még a tervnek, hogy erről a foyer-szintről egyben letekintési lehetőséget ad a nagyszínház nézőterébe, annak mennyezeténél végigfutó ablaksoron át. Nyilván ez rendkívül izgalmas belső látvány lehet. Molnár Péter és Tokár György építészeknek sikerült a mai fejlett tSchnika eszközeivel mind a belsőkben, mind az épület külső megjelenésében magas művészi feszültséget és ezzel artisztikusan szép, korszerű színházépületet létrehozni. SOK ÉRDEKES GONDOLAT, rendkívül artisztikus megoldásban található Molnár Péter és Tokár György építészek III. díjat nyert pályatervében, A nagyszínház a hozzá szervesen tartozó kisszínházzal, valamint a dUzlelátóval egy rendkívül egységes, művészileg kellemes hatású, harmonikus épületegyüttest alkot. A vízszintes lefedést szolgáló nagyméretű, mintegy 3 m magas hídszerű tartóknak és azokat ritkán alátámasztó érdekes formájú pilléreknek az épület külső megjelenésében uralkodó díszítő szerepe van. Ezek a hatalmas méretű tartók szinte lebegnek a nagy átlátszó üvegfelületek felett. Rendkívül érdekes a nagyszínház egy összefüggő ülésmező hatását keltő, de elrendezésében mégis karzatos nézőtere. Az épületkülsőnek és belsőnek tökéletes formai egysége legszembetűnőbb azon 18