Budapest, 1966. (4. évfolyam)

1. szám április - dr. Reischl Antal:A tervektől — a megvalósulásig

lat — s ebben kiindulási elveiben rokon a II. díjas Boguslawski terv elgondolásával —, hogy a háromszög alaprajzú színház leghosszabb átfogó oldala, mint nagy üvegfelület a park és a ligeti tó felé teljesen meg­nyitott. Az épületen belül az elő­csarnok, a lépcsők, az emeleti fo­yer-k és galériák úgy helyezkednek el, hogy a nézőközönség a színház­ban tartózkodás alatt minden eset­ben élményszerű hatásos látványt kapjon, s érezze, hogy e színház a budapesti Városligetben van, hisz annak élő, szerves része. NAGY ELEMÉR, MAKK A I GÉZA ÉS HORVÁTH ÁKOS építészek III. díjat nyert pályamüve érdekes, újszerű színház/ormát mutat nagyhullámú vonalakból álló épülettömegével. Ennek külső felületei — bronz, kerámia és üveganya­gukkal — érdekes, színpompás textúrát mutat­nak. Nagy előnye, hogy ezeken a textúrafelületeken a színháznál előforduló különféle nyílások elhelye­zési lehetősége kötetlen. Megoldásában az is hatásos, hogy az épületbe kívülről befelé, a világosból a sö­tétbe haladva érzékeny szinfokozással kellemesen növeli a nézőközönségnek a színház fényviszonyai­hoz való alkalmazkodóképességét. Rendkívül differenciáltan, egymástól szintekben el­különítve oldja meg a közönség bevezetését a szín­házépületbe. A gyalogosan érkezők impozáns lép­csőn át jutnak, a ruhatár zsilipek közbeiktatásával közvetlenül a színház foyer-ba. Gépkocsival a színházépület alatt levő fedett-zárt parkolóhelyre MINDENKI SZÁMÁRA talán a legtöbb problémát Grancev szovjet építész és munkatársai által készített III. díjas terv jelenti, a színházépü­letnek szokatlan, újszerű formájával. A szerzők a hagyományos színház­épülettömeggel szemben, a legkor­szerűbb nagytérlefedő kábelszerke­zet alkalmazásával, megoldották a zsinórpadlás hagyományos merev négyzetes tömegének formai eltün­tetését. Ezen pályamű megoldásá­ban — a formai idegenségen, újsze­rűségen túl —, lényegesebb azon­ban az a jelentős építészeti gondo­tehet beállni, ahonnan az érkezők lépcsőkön át köz­vetlenül feljuthatnak — ugyanazon ruhatár zsilipek érintésével — a színház foyer-ba. Ezt az újszerű, egyre növekvő jelentőségű igényt, mely a kiírásban nem szerepelt — mintegy 140 gépkocsi férőhelyes garázst — igen gazdaságo­san oldja meg. Eredetisége a tervnek, az alkalmazott nagy térlefedő kábelszer­kezetek, amelyek a szín­házépületnél szokatlan, új­szerű külsőt eredményeznek. KIEMELT MEGVÉTELT nyert Duschko Romano f f bolgár építész és kollektívájának pályaműve, amely alapelveiben sok rokonvonást mutat Janá­ky István és fiai pályaművének megoldásával. A szerzők az épület szimmetrikus elrendezését azzal érték el, hogy a stúdiószínpadot a nagyszínház tengelyében, annak nézőtere alá helyezték, a földszintre, a talajszinthez képest csak kis mér­tékben süllyesztve. Természetesen ezzel együttjár, hogy a nagyszínház nézőte­re a szokásosnál magasabbra került. E nézőtér egyszintes, kagylószerű elren­dezésű. A bolgár építészkollektíva színházépületének megjelenésében uralkodó a minden oldalon nagy üvegfelületekkel megnyitott emeleti foyer, annak hátteré­ben kívülről is jól látható nézőtéri fal, galéria és az arra vezető lépcsők. Mind­ezek a belsőtérben is építészeti nagyvonalúságot mutatnak. A színház nyugodt főhomlokzati felülete előtt domináns elem az aszimmetrikusan elhelyezett, szobrászatilag gazdagon dekorált díszlelátó.

Next

/
Thumbnails
Contents