Budapest, 1966. (4. évfolyam)

1. szám április - dr. Reischl Antal:A tervektől — a megvalósulásig

lat — s ebben kiindulási elveiben rokon a II. díjas Boguslawski terv elgondolásával —, hogy a háromszög alaprajzú színház leghosszabb átfogó oldala, mint nagy üvegfelület a park és a ligeti tó felé teljesen megnyitott. Az épületen belül az előcsarnok, a lépcsők, az emeleti foyer-k és galériák úgy helyezkednek el, hogy a nézőközönség a színházban tartózkodás alatt minden esetben élményszerű hatásos látványt kapjon, s érezze, hogy e színház a budapesti Városligetben van, hisz annak élő, szerves része. NAGY ELEMÉR, MAKK A I GÉZA ÉS HORVÁTH ÁKOS építészek III. díjat nyert pályamüve érdekes, újszerű színház/ormát mutat nagyhullámú vonalakból álló épülettömegével. Ennek külső felületei — bronz, kerámia és üveganyagukkal — érdekes, színpompás textúrát mutatnak. Nagy előnye, hogy ezeken a textúrafelületeken a színháznál előforduló különféle nyílások elhelyezési lehetősége kötetlen. Megoldásában az is hatásos, hogy az épületbe kívülről befelé, a világosból a sötétbe haladva érzékeny szinfokozással kellemesen növeli a nézőközönségnek a színház fényviszonyaihoz való alkalmazkodóképességét. Rendkívül differenciáltan, egymástól szintekben elkülönítve oldja meg a közönség bevezetését a színházépületbe. A gyalogosan érkezők impozáns lépcsőn át jutnak, a ruhatár zsilipek közbeiktatásával közvetlenül a színház foyer-ba. Gépkocsival a színházépület alatt levő fedett-zárt parkolóhelyre MINDENKI SZÁMÁRA talán a legtöbb problémát Grancev szovjet építész és munkatársai által készített III. díjas terv jelenti, a színházépületnek szokatlan, újszerű formájával. A szerzők a hagyományos színházépülettömeggel szemben, a legkorszerűbb nagytérlefedő kábelszerkezet alkalmazásával, megoldották a zsinórpadlás hagyományos merev négyzetes tömegének formai eltüntetését. Ezen pályamű megoldásában — a formai idegenségen, újszerűségen túl —, lényegesebb azonban az a jelentős építészeti gondotehet beállni, ahonnan az érkezők lépcsőkön át közvetlenül feljuthatnak — ugyanazon ruhatár zsilipek érintésével — a színház foyer-ba. Ezt az újszerű, egyre növekvő jelentőségű igényt, mely a kiírásban nem szerepelt — mintegy 140 gépkocsi férőhelyes garázst — igen gazdaságosan oldja meg. Eredetisége a tervnek, az alkalmazott nagy térlefedő kábelszerkezetek, amelyek a színházépületnél szokatlan, újszerű külsőt eredményeznek. KIEMELT MEGVÉTELT nyert Duschko Romano f f bolgár építész és kollektívájának pályaműve, amely alapelveiben sok rokonvonást mutat Janáky István és fiai pályaművének megoldásával. A szerzők az épület szimmetrikus elrendezését azzal érték el, hogy a stúdiószínpadot a nagyszínház tengelyében, annak nézőtere alá helyezték, a földszintre, a talajszinthez képest csak kis mértékben süllyesztve. Természetesen ezzel együttjár, hogy a nagyszínház nézőtere a szokásosnál magasabbra került. E nézőtér egyszintes, kagylószerű elrendezésű. A bolgár építészkollektíva színházépületének megjelenésében uralkodó a minden oldalon nagy üvegfelületekkel megnyitott emeleti foyer, annak hátterében kívülről is jól látható nézőtéri fal, galéria és az arra vezető lépcsők. Mindezek a belsőtérben is építészeti nagyvonalúságot mutatnak. A színház nyugodt főhomlokzati felülete előtt domináns elem az aszimmetrikusan elhelyezett, szobrászatilag gazdagon dekorált díszlelátó.