Budapest, 1966. (4. évfolyam)

1. szám április - dr. Reischl Antal:A tervektől — a megvalósulásig

DR. REISCHL ANTAL a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke A tervektől — a megvalósulásig A Nemzeti Színház tervpályázata Több hét telt el már azóta, hogy a bíráló bizottság nyilvánosságra hozta a magyar Nemzeti Színház új otthonának építészeti megoldására kiírt nemzetközi tervpályázat eredményeit és tanulságait. A kérdés — ma már nem csupán e pályázat, hanem a további lépések, egészen az új színházépület megnyitásáig — élénken s mondhatjuk, permanensen foglalkoztatja fővárosunk lakosságát, országunk egész népét, sőt hazánk idegenben szétszóródott volt fiainak millióit is. Tudnunk kell, hogy a budapesti Nemzeti Színház új otthonának megvalósításához vezető útnak egyik döntő fázisa ez az építészeti tervpályázat, mert igen gazdag anyagával, újszerű megoldásaival biztos alapot nyújt a további munkához, a színházépület végleges terveinek elkészítéséhez. A lezajlott pályázat súlyát és jelentőségét érzékelhetjük akkor is, ha arra emlékezünk, hogy fővárosunk történelmében ezt megelőzően utoljára 1871-ben volt nemzetközi építészeti tervpályázat „Budapest általános beosztási és rendezési tervére", s ennek eredménye a mai körutak és sugárutak rendszere. Ezt a nemzetközi tervpályázatot az akkori Fővárosi Közmunkák Tanácsa hirdette meg és bár a kiírási programot 71-en vették ki, a pályázaton végül csak 10 megoldást nyújtottak be. És most, fővárosunk történelmének e második nemzetközi építészeti tervpályázatán — ami ma már szintén történelem — majdnem ennek tízszerese, 92 pályamű szerepel és hoz gazdag javaslatokat a magyar Nemzeti Színház új otthonának megoldására, 1964. évben a pályázatot megelőzte a Nemzeti Színház elhelyezésének hazai tervpályázata, melynek egyértelmű eredménye az volt, hogy az új színházépületet a Városligetben, a Dózsa György út mentén, a Gorkij fasor tengelyében célszerű elhelyezni. A főváros nagyarányú fejlődése és belső forgalmának gyors növekedése szükségszerűvé teszi a városközpont területi kiterjesztését. Ebből a szempontból a Belvárosnak a Dunával párhuzamosan elnyúló vonalára szinte merőlegesen kialakult a budai Várat a Városligettel összekötő másik kulturális tengely. A Városligetnek Dózsa György úti szakasza — mind kedvező park környezete, és a közelében már felépült jelentősebb kulturális és társadalmi intézmények — Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum, Vajdahunyad vára, szakszervezeti székházak — révén, mind pedig a Belváros felé a Népköztársaság útján már fennálló (és a jövőben megnyitandó Madách út — Damjanich utca vonalán még továbbfejleszthető) kapcsolatai folytán — kiválóan alkalmas a városközpont reprezentatív kiegészítésére. Ugyanakkor a Dózsa György útnak ünnepi felvonulások céljára kijelölt szakasza, a mai formájában — méretei és a Városliget felől jelentkező bizonytalan, széteső lezárása miatt — minden vonatkozásban a megoldatlanság érzetét kelti. Ezt a helyzetet a Nemzeti Színház új épülete is rendezni fogja, a felvonulási útvonalnak kellő hangsúlyt és imponáló építészeti léptéket adva. Mindnyájunk vágya, sőt szilárd törekvése, hogy a Nemzeti Színház új otthona minden vonatkozásában méltó legyen az ország első színházához, s ezért mind külső megjelenésében, mind belső tereinek hatásosságában felsorakozzon fővárosunk építészetileg kiemelkedő, jellegzetesen budapesti épületei közé. Mint a maga vonatkozásában a ragyogóan sikerült új Erzsébet híd, úgy a Nemzeti Színház új épüiete is korunk méltó építészeti képviselője legyen az elődeink által létrehozott Parlament, Halászbástya, Operaház folytatásaként. Hogy e cél érdekében mit nyújt a lezajlott pályázat, úgy érzékelhetjük legjobban, ha röviden áttekintjük és értékeljük a díjat nyert, valamint a megvásárolt pályaműveket. HOFER MIKLÓS fiatal magyar építész II. dijat nyert megoldásának jellemzője, hogy a nagyszínház főtengelye merőleges a Dózsa György út vonalára és a stúdiószínpad, mint önálló kisszinház a nagy épület egyik oldalán helyezkedik el. Megoldja a nagyszínház, valamim a stúdiószínpad közönségének különválasztását már az érkezéskor, s ugyanakkor biztosítja a két színház gazdaságos, közös kiszolgálása mellett is azok önálló, egymástól zavartalan, egyidejű működtetését. Jó megoldást nyújt a különféle irányból és módon — gyalogosan, személyautón — érkező közönség fogadására. A gépkocsin érkezők az épület alá hajtva, lépcsőn vagy felvonón tudnak a színház előcsarnokába jutni. A korszerű színházépület egyik fontos igényét szolgálja a pályázónak az a javaslata is, amellyel alternatív lehetőséget biztosít parkoló-garázs, vagy pedig áthajtás, fedett parkolótér létesí-17