Budapest, 1966. (4. évfolyam)

4. szám július - Dr. Anghi Csaba:A 100 éves Állatkert

Ezekből alakult a „Szépítő Bizottság", melynek motorja József nádor. E bizottság határozott célkitűzése volt a Népkert kialakítása a főváros reprezentáns parkjává. A Nebbienféle kertészeti terv, amely ezt az elgondolást váltotta volna valóra, megelőzte korát, de kivitelezetten maradt. Most is hiányzott az anyagi fedezet a terv megvalósítására. A XIX. század első harmadáig azonban a területet legalább nem csonkították, szabdalták, bárha a fapusztítás ebben az időben is szégyenteljesen dívott. 1842-vel azonban megtörtént a Liget első területcsonkítása: a Nyugati pályaudvarról a vasutat a mai Rákosrendező irányában vezették — mintha a hajdani új-bécsi határban a Dunához közelebb nem is lehetett volna Vác felé vonalat építeni! A város elindult, hogy felfalja természetes üdülőhelyét. A Városliget ligetjellege azután fokozatosan átalakult szórakoztató, de korántsem üdülést, pihenést nyújtó közterületté. Vendéglők, fürdő (még akkor nem artézi!) és — természetesen — a vurstli, cirkusz voltak a főmotívumai. Volt azonban egy intézmény, — 1866-ban nyitották meg —, amely a Liget ligetjellegét a mai napig fenntartotta. Ez az Állatkert. Bizonyos ugyanis, hogy ha az egész Ligetet be fogják építeni, amint az — sajnos — nehézség nélkül megjósolható, a Ligetnek ez a része, ahol az Állatkert áll, meg fogja őrizni a parkot, a fákat, a kultúrhagyományt... Az alapítás Már a 48-as szabadságharc előtt foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy ha Schönbrunnban lehetett állatkertet alapítani, Pesten is kellene ilyet létesíteni. A szabadságharc és az utána következő fokozott elnyomás azonban évtizedekre vetette vissza a gondolatnak mégcsak megközelítését is. 1862. január 29-én azonban a Természettudományi Társulatban Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Xantus János világjáró hazánkfia, Gerenday József, a Füvészkert igazgatója, és Szabó József egyetemi tanár vezetésével elhatározták az Állatkert alapítását. Az üggyel május 26-án, a Tudományos Akadémia is pártolóan foglalkozott. Csak közbevetően említem meg, hogy a Nemzeti Múzeum, Természettudományi Társulat, Tudományos Akadémia és az Állatkert kapcsolata az alapítás óta meglazult. Szervezetté csak akkor lett ismét, amikor a jelenlegi Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Biológiai Szakosztálya javaslatára a Népművelési Minisztérium és az intézmény főhatósága, a Fővárosi Tanács VB. Népművelési Osztálya, elhatározta tudományos státusz biztosítását és tudományos igazgató kinevezését. Az intézmény és az alapításában közreműködő tudományos intézmények közötti kapcsolat tehát 90 éves stagnálás után állott helyre. A helytartótanács az alapítást 28 730 sz. alatt jóváhagyta azzal, hogy „... az országban még nem létező tudományos intézetnek keletkezése és felvirágzása lehetővé, egyszersmind pedig a népnek ottani mulatsága egy nemes élvezettel, a természettan megkedvelésével, gazdagabbá válnék ...". Ez az ügydarab a Fővárosnál 8372. IV. 18.1864. szám alatt került iktatásra és alapjában véve helyesen fogja fel az állatkert rendeltetését. Ezek az alapelvek ma is érvényesek. Az Állatkert megnyitása 1866. augusztus 9-én ünnepélyesen megnyitották az Állatkertet. Déli tizenkét órakor az akkori Madárház előtt gyűlt össze az ünneplő közönség. A részvénytársaság elnöke, az intézmény alapítója és igazgatója, Xantus János, üdvözölte a megjelenteket, és vázolta a megalakulás történetét. Az egykori iratok ötszáz állatról számolnak be. Az akkori jelentések 9364 Ft-ra becsülik az állatok értékét. A belépő árát az ünnepélyes nyitás napján 40 krajcárban szabták meg, de azután 20 krajcár volt a napi belépő díja. Ekkora összegből akkor libát lehetett venni. 1907-ben a Főváros átveszi az állatokat 51 627 korona értékben, valamint az épületeket. A belügyminiszter pedig feloszlatta az Állat- és Növényhonosító Társulatot. 1907 márciusától megkezdődött az Állatkert újjáépítése, amely 1912-ig tartott. 1908. április végére készültek el az új városligeti Állatkert tervei. Helyesebbnek gondolták, ha a régi épületek helyett újakat emeltetnek. Az új terv, 1 212 000 koronát igényelt. Ezt a törvényhatósági bizottság 1908. június 10-én engedélyezte. Tizenkét tagú állandó bizottság irányította és ellenőrizte a tervek végrehajtását. 1909 elején bezárták az Állatkertet és megkezdték a munkát. 4791 négyszögölet azonban a Hermina út (ma Május 1. út) felé eső részén kihasítottak a mutatványos telep részére. 1909—1912-ig tartott az építkezés. Összesen 4,5 millió koronát fordítottak az Állatkert újjászületésére. A Főváros nagyvonalú volt a költségeket illetően, mert megértette, hogy az állat- és növényállomány fejlesztése a modern tudományos és gyakorlati tapasztalatok tárháza kell hogy legyen. Megértették és népszerűsítették a gondolatot, hogy az állat- és a növényállomány a tanuló ifjúság oktatását szolgálja. Ugyanakkor Pálmaházat és Akváriumot is létesítettek. Az új Állatkert Az 1910-es években Bárczy István, a főváros polgármestere, nagyszabású városfejlesztési tervének egyik programmpontja volt az Állatkert újjáépítése. A munkát az erre a célra szervezett bizottság indította el Lendl szakmai és Neuschlosz Kornél műszaki irányításával, Végh Gyula, Zruneczky Dezső és Koós Károly tervezésével, a kertészetet pedig Ilsemann Keresztély tervezte. Az újjáépítés alatt Ráthonyi Zoltán vezette a Kertet. A Lendl-íé\t, azaz jelenlegi Állatkert állatházai kívülről ízléses, reprezentatív épületek. Belső kiképzésük azonban biológiai szempontból nagyon sok kívánnivalót hagy. Viszont Lendlnek elévülhetetlen érdeme, hogy a régi Állatkerttel szemben több olyan új gondolatot valósított meg, amely az intézmény tetszetősségét jelentősen fokozta. Ilyenek voltak: a kertészet impozáns fejlesztése, ezzel kapcsolatban az ország legnagyobb 18