Budapest, 1966. (4. évfolyam)

4. szám július - Dr. Anghi Csaba:A 100 éves Állatkert

Dr. Anghi Csaba A százéves Állatkert A budapesti Állatkert Földünk korszerű állatkerjei között az alapítások rendjében a harmincadik. Utána még kb. 400 állatkertet alapítottak a Föld különböző kultúrcentrumaiban napjainkig. Az alapítási sorrend természetesen a jelenkori állatkertekre vonatkozik, a schönbrunni (1752) állatkert alapításától számítva. A nemes gondolkodású, haladó szellemű alapítók és fejlesztők, újjáépítők — mint nem egy kultúrintézményünk esetében — úttörő munkát végeztek. Ez a munka különösen akkor emelkedik jelentőségében, ha tudjuk, hogy a Kert alapításakor hazánkban még nem volt hivatalosan bevezetett tantárgy az iskolákban a természetrajz. A budapesti Állatkert történetét két szakaszra oszthatjuk: a régi városligeti Állatkert 1866—1907-ig működött, az új városligeti Állatkertet, a mait, 1907—1912-ig építették. .„Városligeti" Állatkertről azért beszélünk, mert napjainkban ennek méhében fejlődik a legújabb, azaz a „hűvösvölgyi" állatkert. Az elfödök A terület, ahol ma az Állatkert, a Városliget szerves része fekszik, Rákos mezejének folytatása a Duna irányában. Ez a terület számos történelmi esemény tanúja volt. írott emlékünk azonban csak a tatárjárás korából maradt fenn róla. Rogerius említi, hogy az itt összegyűjtött magyar hadakat a tatárok becsalták az ingoványos legelőkre, a Rákospatak öntésterületére s úgy felkoncolták, hogy alig maradt hírmondó belőlük. A tatárjárás után IV. Béla a Nyulak szigetére, a mai Margitszigetre, telepített domonkosrendi apácáknak ajándékozta a Városliget területét, az akkori új-bécsi határt. Ebben az időben erdős-ligetes területünkön bölénygulyák, szarvascsordák, őzek nagy falkákban legeltek. De kiváltképp sok volt a vízi szárnyas és a hal. Pest már létezett, de még csak jelentéktelen település volt. Megindult az évszázadokig tartó pereskedés Pest és az apácák között; mígnem 1752-ben a város javára dőlt el a per. Ebben az időben, a Városliget csak mocsár, legelő és futóhomok volt. Rákos mezeje s annak határa, a mai Városliget, 1298 óta a magyar alkotmányos élet fontos tényezője: itt tartották az országgyűléseket a sátortáborba összegyűlt küldöttek. Ennek az időnként összegyűlt sokadalomnak a kereskedők, árusok, csepűrágók jó hasznát látták. A mai vurstli elődét tehát már szintén itt találjuk. Szilágyi Mihály hadai innen indultak el a Duna jegén átkelendő, hogy 1458-ban Hunyadi Mátyást királlyá válasszák. Mátyás nevéhez továbbra is kapcsolódik a Liget története. Kisebb kastélya, vadasparkja volt ezen a helyen. Itt időzött országgyűlések idején, avagy ha el akart vonulni pihenni, bizalmas embereivel tárgyalni. A Mátyás-kori újraerdősítést, ligetesítést követte a vadak betelepítése. Egykori források a rákosközeli városligeti Mátyás-nyaraló környékét rendezett, körülkerített vadasparkként említik. Bonfini szerint „... ennek szépségei sem kevésbé látványosak . . mint a nagy király más vadasparkjai. Mohács után a török megszállás 150 éve alatt a Liget területe kiesett a történelemből. Budának 1686-iki felszabadulása után a domonkosrendi apácákat a klarissza rend követte, s a pestvárosi igények újra megütköztek a birtoklás tekintetében az apácákéival. 1752-ben a város nyert, s most már végképp a terület gazdája lévén, a felelősség is ráhárult. 1813-ban Nebbien Henrik kertész már parkosítási tervet is dolgozott ki. De a terv megvalósítása anyagiak hiánya miatt akkor még nem valósulhatott meg. Ennek ellenére is, a szabad levegőre vágyó polgárság a Ligetet már rendszeresen kezdi kirándulóhelyként használni, aminek nem kis része lehetett abban, hogy 1800-ra az erdősítés teljes befejezést nyert. A város lakossága szaporodott, jóléte fokozódott. A gazdagok kocsikázó-, lovaglópályát alakítottak, — a szegényeknek maradt a csepűrágás. Noha ez a Liget-komponens (lacikonyhák, vásári kóklerek stb.) már a rákosi országgyűlések idején is megvolt, hiszen ez mindennemű sokadalomnak a szerves velejárója, mégis a valódi vurstli kezdeményét alighanem 1811-re, az első léggömb felemelkedésének idejére tehetjük. Akadtak azonban nemesebb, magasabb igényű emberek is, akik nyüván előre látták, hogy a fővárosnak ez a kellemes, gyönyörködtető része nemcsak az olcsó mutatványosok megélhetését hivatott elősegíteni, de nemesebb szórakozások nyújtására is alkalmas. Madárröpde és Fácánház a régi Állatkertben 17