Budapest, 1966. (4. évfolyam)

4. szám július - Major Máté: Lapszéli jegyzetek

ta az áruház a magyar történelem hősi családi nevét. A Corvin jelmondata, hogy „leg­nagyobb áruház, legnagyobb válasz­ték" több mint merő propaganda. Tény ugyanis, hogy a Corvin mind nagyságát, mind forgalmát, mind ál­ló- és forgóeszközeit tekintve, ma Magyarország legnagyobb kereske­delmi egysége. Évi forgalma forint összegben 600 — 700 millió körül van, míg az utána következőé alig haladja meg ennek a felét. A Blaha Lujza téri nagyáruházban a napi for­galom átlagban 2 millió forint körül mozog, a rekord pedig (i960, decem­ber 11) 4 millió. Egy eladóra egy hó­napban átlagban 1074 vevő jut, ezek azonban csak a de facto vevők, mert a virtuálisak, akik jönnek-mennek, né­zelődnek, éppúgy foglalkoztatják az eladókat, mint a csomaggal távozók. A Corvin Áruház hagyományos nagy vidéki vevőközönséggel rendel­kezik. Különösen a hétfői nap erősen „vidéki jellegű". Megduzzad a forga­lom hétvégeken is — a szabad szom­batok miatt. Más naptári törvénysze­rűségeket is kianalizáltak már a Cor­vinban. Ilyen az a kereskedelmi meg­figyelés, hogy míg régebben a tavaszi­őszi bevásárlás szabta meg a vásárlás tempóját, manapság a fizetési napok, és más pénzes-napok diktálják az üte­met. Ilyenek a nyereségrészesedés ki­fizetése, a KST elszámolás időpontja, a május 1., augusztus 20., november 7. mint jutalmazási ünnepek. Ami a csúcsot, a karácsonyi vásárt illeti, ez is jobban szétterült, távolodott az ünnepektől. A Corvin Áruház is rendelkezik az­zal az előnnyel, ami általában világ­szerte vonzóvá tette az áruházakat: az univerzalitással, azzal, hogy egy he­lyen mindent megkap a vásárló. 22 osztályán mindenféle iparcikk kapha­tó, egyedül a bútorokat adta le né­hány éve a Corvin, amikor a lakbe­rendezési áruház felépült a régi Di­vatcsarnok helyén. A kisegítő rész­legek és szolgáltatások is harmoniku­san kapcsolódnak bele az áruházi tel­jességbe : az étterem, amely esténként műsort is ad, a büfé, a csemege osz­tály, a trafik, a villamosjegypénztár, a divatlap-áruda, a szemfelszedés, az órajavító műhely, és nem utolsósor­ban a mértékutáni szabóság, amely tekintélyes létszámmal dolgozik. A Corvinnak önálló kötődéje is van, s az ott készült kommersz és exkluzív mo­delleket az áruházban árusítják. 1966 január elsején az áruházak egyetlen vállalat, az Országos Áruházi Vállalat szervezetében tömörültek, közös mérleget készítenek, közös irá­nyítás alatt állnak, de mindegyikük megtartotta kereskedelmi önállóságát és régi nevét. így elsősorban a legna­gyobb, a Corvin, amely egyébként most újjászületése előtt áll. Űj hom­lokzatot kap az év végéig, holland, úgynevezett luxaflex műanyagból, amelyen nem rakódik le a porréteg, s fényes külsejével bizonnyal a Rákóczi úti főútvonal díszére lesz. A belső re­konstrukció is megkezdődik — a Blaha tér rendezésével egy időben — de az áruházat nem zárják be, foko­zatosan építik át egy-egy részlegét. Mire mindez megvalósul, a Corvin nemcsak az ország legnagyobb, hanem legszebb áruháza is lesz. (x) Az ország legnagyobb áruháza Budapest képéhez elválaszthatatla­nul hozzátartozik a négyemeletes épü­let, amely a Rákóczi út bemélyedésé­ben a Nemzeti Színházzal és a Rókus kórházzal nemrégen még intim han­gulatú teret alkotott a város szívében. Jó helyre építették a Corvin Áruhá­zat, a főváros leglüktetőbb pontjára, a Keleti pályaudvar felől áramló vidéki tömeg szinte el sem kerülhette, s a Nyugatiból érkező utasoknak is a „ke­zük ügyében" volt. Lévén pedig az Emke sarok a város legforgalmasabb útkereszteződése, Budapest lakossága számára — a Belvárost leszámítva — itt alakult ki a legfontosabb shopping center, bevásárló központ. A Corvin 1927-ben épült. Ez idő tájt Budapesten olyan áruházi kultusz alakult ki, amelynek nem volt párja Közép- és Kelet-Európában, s Béccsel is vetekedett. Az alapító német-hol­land pénzcsoport alkalmasint olyan internacionális nevet keresett, amely a magyar fülnek is jól cseng: így kap-A Corvin Áruház új homlokzata — Batka István terve

Next

/
Thumbnails
Contents