Budapest, 1966. (4. évfolyam)

1. szám április - dr. Halász Zoltán: Világmárka a kőbányai gyógyszer

Az egyik idegen nyelvű prospektusban, amely E Kőbányai Gyógyszergyár tervékenységét ismerteti, térképvázlat szemlélteti a gyár exportját. Finom hajszálvonalak ágaznak szét Budapestről a szélrózsa minden irányába, behálózzák az egész földgolyót: a térképhez fűzött szöveg szerint hetvennél több országba szállítják a Kőbányai Gyógyszergyár készítményeit, szám szerint több mint százféle gyógyszert. A magyar gyógyszeripar fejlettsége, nemzetközi tekintélye közismert. Itthon valamivel kevésbé, mint külföldön, (legutóbb például a brit sajtó egyik jelentékeny orgánumában, a Sunday Timesban jelent meg két cikk is, amely magától-értetődő tényként idézte a magyar gyógyszeripar jelenlétét és élvonalbeli rangját a világpiacon) de itthon is eléggé ismert ahhoz, hogy gyógyszeriparunk a legsikeresebb exportáló iparágként éljen az újságolvasó ember tudatában. Kevésbé köztudott azonban — sőt csaknem ismeretlen — az óriási szellemi erőkifejtés, amely e siker alapja. A gyógyszerkutatás amerikai statisztikája szerint egyetlen originális új szer létrehozásához átlagosan jooo vegyület előállítása és sokoldalú megvizsgálása szükséges. Hogy ez a gyakorlatban milyen erőfeszítést jelent, azt egy másik adat érzékelteti: eszerint egyetlen új gyógyszer létrehozásához összesen 260 kutatóév szükséges. Vagyis a kutatásban, s a kipróbálásban résztvevő vegyészek, mikrobiológusok, farmakológusok, orvosok és más szakemberek összesített munkaideje egyetlen új gyógyszer esetében több mint negyed évezredre nyúlik. Mint említettük, a Kőbányai Gyógyszergyár több mint százféle készítményét exportálják a világ minden részébe. Vajon hány évezredet tenne ki azoknak a tudósoknak, szakembereknek és munkatársaiknak n unkaideje, akik a készítmények kutatását végezték és gyártástechnológiáját kidolgozták ? A Sas-patikától a kőbányai ipartelepig A kőbányái gyógyszer világkarrierjének egyik fontos összetevője kétségkívül az emberöltők távolába visszanyúló tradíció. Egyrészt tudományos tradíció, amelynek szálai voltaképpen túlterjednek a gyár keretein azokig a magyar és külföldi tudósokig, akik századunk elején alapvető eredményeket értek el az élettan és a kórélettan területén, tisztázták, hogy mily szerveknek milyen funkciójuk van a szervezetben, mely anyagok szabályozzák az anyagcserét, s mely szervek termelik e szabályozó anyagokat. Felismeréseik alapján alakult ki az orvostudományban az ún. organoterápiás irányzat, amely különféle szervekből kivont hatóanyagokkal igyekezett a szervezet gyógyulását elősegíteni. Másrészt fontos eleme a Kőbányai Gyógyszerárugyár tradíciójának az a zseniális kezdeményezés is, amely néhai való dr. Richter Gedeontól, az Üllői-úti Sas-patika gyógyszerészétől származott, aki a gyakorlati, gyógyszerészeti megvalósítás útjára terelte a tudományos kutatás eredményeit, s létrehozta a Tonogen suprarenale elnevezésű gyógyszert. 1902-ben került forgalomba Richter Gedeon első szerv-kivonata — a gyár ma is forgalomban levő, világszerte használt adrenalin-készítményeinek őse. Nem sokkal később ezt egy másik hormonkészítmény, a Glanduitrin követte. Az elkövetkező esztendők során a Richter Gedeon-alapította kőbányai üzem laboratóriumából újabb és újabb gyógyszerek kerültek forgalomba, betegek százezrei számára hozva enyhülést. Készítményeinek sokasága vált fogalommá itthon és külföldön: hormonkészítmények, szívbetegségek ellen használatos digitális-készítmények, számos olyan gyógyszer, amelynek létezése szinte magától-értetődő napjainkban is, mint a Kalmopirin vagy a Hyperol. Budapest világszerte ismert márkáinak egyike volt a kőbányai gyógyszer már a most élő nemzedék apáinak életében is — mégsem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a legnagyobb fejlődés a gyár életében a felszabadulás óta, pontosabban a legutóbbi évtizedben következett be. A Gyömrői út mentén húzódó hatalmas épületcsoportból, amely laboratóriumok, üzemépületek, raktárak és adminisztrációs épületek sokaságát foglalja magában, csupán elenyésző töredék a másfél-két évtized előtti üzem-mag. Valóságos városrész épült köréje azóta : új laboratóriumok, kémiai üzemek, biokémiai csarnok, fermentációs üzem, új raktárak létesültek a gyár fejlesztése során. A gyógyszerkutatás korunkban olyan hatalmas iramban fejlődik, hogy a világszínvonalon való megmaradáshoz is hallatlan erőkifejtés szükséges. Hát még újabb eredmények eléréséhez! A Kőbányai Gyógyszergyár például azért exportálhatja ma is sikerrel a világ minden részébe az „úttörő" készítményeket, amelyekkel hat évtizeddel korábban első sikereit elérte, mert az eredetileg állati szervekből kivont hormon-gyógyszerek nagy részét szintétikus úton állítja elő, más részét pedig, amelyet jelenleg is szervekből vonnak ki, oly módon dolgozza fel, hogy csupán a tiszta hatóanyag kerül a gyógyszerbe, s ezáltal annak minősége a korábbinak sokszorosára javult, hatása pedig biztossá vált. Hasonló fejlődés következett be a növényi eredetű gyógyszerek esetében is, amelyeknél korábban a csapadékmennyiség változása, a napfénytartam, a talaj minősége és a változó technológia okozott kiszámíthatatlan minőség-ingadozásokat. Olyan, bonyolult szerkezetű fehérje-jellegű hormonokat, amelyek néhány éve még laboratóriumi méretekben sem voltak előállíthatók — jelenleg ipari méretekben szintétikus úton állítanak elő... A gyár laboratóriumaiban több mint 300 dolgozó foglalkozik a kutató munkával. Munkájukat persze nem elszigetelten, hanem a magyar műszaki-tudományos élet eleven közegében végzik, egyetemi tanszékek, kutatóintézetek sokaságával kooperálva. Lélegzetelállító feladat és felelősség —ha az emberarcok millióira gondolunk, amelyek fájdalom-enyhülést, s gyógyulást várva tekintenek a gyógyszerek kutatói és gyártói felé. Eredmények, remények, gondok A gyógyszergyártás nyilvánvalóan kétarcú feladat: ipari-gazdasági tevékenység is, humánus misszió is. A Kőbányai Gyógyszergyár jó eredménnyel teljesíti mindkettőt. Kielégíti a hazai — közismerten igen magas — gyógyszerigény reá-eső hányadát, s termelésének több, mint háromnegyedét exportálja. (A gyógyszer hazai adottságaink közt a legkedvezőbb „összetételű" exportcikk : értékéhez képest elenyésző a benne foglalt nyers anyag, s igen sok a munkabér). A Kőbányán készülő gyógyszerek egész sora világszerte ismert, és elismert: a gyulladásos megbetegedések ellen használatos Prednisolon, a légzőközpontra ható Spiractin, a különböző életveszélyes állapotokban használatos Depersolon, a szívgyógyszerek egész sora, mint az Isolanid, a Digoxin, az Acedoxin, az értágító Mydeton. A fejlődő országokban kivívott bizalom jele, hogy nemcsak gyógyszert vásárolnak immár — hanem számos ország a magyar gyógyszeriparra támaszkodva teremti meg saját gyógyszeriparát. A komplett gyárberendezésekhez — amelyeket a magyar gépipar állít elő részükre — magyar kutatók, technológusok szolgáltatják a nélkülözhetetlenül szükséges „know how"-t, a kutatási és gyártási tapasztalatot. A gyógyszerkutatás jelentős eredményeket hozott korunkban; számos betegség terápiája megoldódott, vagy megoldódóban van. Néhány évtizeddel ezelőtt még orvosolhatatlan, vagy alig orvosolható betegségek gyógyíthatóvá váltak — a tuberkulózistól a tüdőgyulladásig. A fejlődés során azonban egyre újabb problémák is felmerülnek: éppen a gyógyítás eredményei, az emberi élet meghosszabbodása következtében súlyosbodó gondot okoznak a keringési bántalmak, a központi idegrendszer megbetegedései, a rák. A kutató munka amely nem egy betegség gyógyítását elérhető közelségbe hozta néhány évtized során, remélhetően előbb-utóbb eredményt hoz majd egyik-másik téren a belátható jövőben. A kőbányai laboratóriumokban folyó szorgos, szívós kutató munka is az elkövetkező korok új eredményeit érleli. Halász Zoltán VILÁGMÁRKA a kőbányai gyógyszer