Budapest, 1966. (4. évfolyam)
3. szám június - Sarlós István: Budapest 1966—1970
I954~es korosztály ebben az időszakban kinő az általános iskolából és helyükbe azok a korosztályok kerülnek, ahol az éves átlagszületések száma 20 000 alatt volt. így a csaknem 200 ooo-ről, a tervidőszak végére mintegy 150—140 ooo-re csökken az általános iskolai tanulók száma. Ez eleve javítja az általános iskolai tantermi problémákat, mégis 200 új tantermet építünk az új lakótelepeken és 32-t a főváros egyéb részein, főként ott, ahol az elavult iskolaépületeket kell pótolni, vagy ahol egyébként is iskolahiány van. Az iskolareform követelményeinek megfelelően a szakközépiskolák létszámának növelése érdekében, később elkészítendő ütemterv szerint, átcsoportosításokat végzünk azzal a céllal, hogy a tárcákkal együttműködve, fokozatosan létre tudjuk hozni a szakközépiskolák hálózatát. Rákospalotán az ott levő kicsi és korszerűtlen középiskolák pótlására egy jól felszerelt 16 tantermes iskolát építünk. Budapestet általában úgy tekintik az ország városai és falvai, mint a magyar kultúra központját. Ha az intézmények számát vesszük figyelembe, akkor ez igaz. Ha azonban azt nézzük, hogy milyen állapotban vannak ezek az intézmények, akkor bizony aligha felelünk meg a kulturális centrum követelményeinek. Színházaink kisméretűek, elavultak, a város belterületére zsúfoltak, filmszínházaink pedig nem a modern technikával előállított filmekre szabottak. Ezen úgy kívánunk segíteni, hogy 40 millió forintos kerettel befejezzük, illetve megkezdjük a Thália, a József Attila, a Madách Kamara és a Bábszínház korszerűsítését, mintegy 14 milliós költséggel egy új mozit építünk és sok más mozi felújítását is elvégezzük. A művelődési tárca keretén belül megkezdődik az új Nemzeti Színház építése; ez nemcsak kulturális, hanem városképi szempontból is nagy jelentőségű létesítményünk lesz. A tervidőszak első évében ünnepli 100 éves fennállását a Budapesti Állatkert, amely még hosszú ideig a mostani helyén fog működni. Áttelepítése ugyanis rendkívül sokba kerülne. Ezért most az a dolgunk, hogy az Állatkertet évről évre felújításokkal, korszerűsítésekkel, esetleg új létesítményekkel tartsuk fenn. A tervidőszak alatt 8 millió forintot fordítunk erre a célra. AFővárosi Tanács kezelésében levő iparvállalatok feladatait a következőkben tudjuk összefoglalni: javítanunk kell a lakosság ellátását elsősorban olyan fontos cikkekben, mint a kenyér, a péksütemény, ásványvíz; fokoznunk kell a szolgáltatások színvonalát minden tekintetben, a méretes és javítószolgálatokat, ruhatisztítást, fodrászatot stb.; mindezeket a feladatokat úgy kell megoldani, hogy az ellátás során a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását mind nagyobb mértékben biztosítani tudják. E célok érdekében néhány új beruházással kívánjuk javítani a mostani helyzetet. Felépítünk egy műszakonként 100 q ruhamosást megoldó Patyolat üzemet a Lágymányoson. Felépítünk egy naponta négy és fél vagon sütésre alkalmas kenyérgyárat ugyancsak a Lágymányoson. Ezzel egy időben szeretnénk elkezdeni, és ha az anyagi javak koncentrálása sikerül, befejezni egy 10 vagon kapacitású kenyérgyár építését Pesterzsébeten. Az ásványvízellátás megjavítása érdekében Csülaghegyen olyan állomást létesítünk, amely naponta 340 hl ásványvíz töltését oldja meg. Folytatjuk az ipari szolgáltató üzlethálózat építését. Elsősorban a külső kerületekben felépítünk 15 szolgáltató üzletházat, létrehozunk 160 új hálózati egységet és 300-at korszerűsítünk. A Fővárosi Tanács ipari szervei az V. kerületben és a XIII. kerületben beváltak mintájára további vegytisztító-szalonokat létesítenek, autoservice állomásokat építenek, és modern gépek beszerzésével javítják a szolgáltatások színvonalát. Célkitűzésünk, hogy a tervidőszak alatt a kereskedelmi forgalom, a vendéglátóipar, ezen Buda város megbízásából 1785-re Adami Károly comói születésű, ide telepedett szobrász elkészítette Pallas Athene szobrát. A városháza keleti (Tárnok utcai) homlokzata előtti kút díszítése volt a feladata. Erre azért került sor, mert a budai városházi kutat addig Hörger Antal 1722-ben készített Loyolai Szent Ignác szobra díszítette és a jezsuita rend feloszlatása után e szobrot is eltávolították. Az új kútszobor sóskúti kőből készült, magassága (talapzat nélkül) mindössze 150 cm; Athene bal kezével lándzsát, jobbjával pajzsot tart, melyen jól látható Buda címere. A szobor történetéről a szakirodalomban különösen Schoen Arnold, Liber Endre és Zakariás G. Sándor közöl alapvető adatokat. A térrendezések során lebontott kút szobra a múlt század végén, hogy-hogy nem, egy svábhegyi villába került. A főváros 1928-ban megszerezte újból a szobrot és az eredeti helyéhez közel, az I. kerületi elöljáróság (régi Városháza, ma Vármúzeum) épületének sarkára helyeztette el. Itt bizony a Városvédőt a város alig tudta megvédeni a sok rongálástól: firkálták, karcolták, tördelték az utca sarkán ülő kedves kis istennőt, még lándzsájától sem átallották megfosztani a műalkotások iránt érzéketlen elemek. A Városvédő Pallas Athene Budapesten a legrégibb köztéri, nem egyházi tárgyú műemlékszobrunk. Lelkiismereti kérdésként kellett tehát a további sorsa meghatározásával foglalkozni. A helyes műemlékvédelmi módszer ebben az esetben is az eredetinek a belső térbe való helyezését, a köztérre pedig másolat elhelyezését jelentette. (Ez történt pl. a prágai Károly-hid barokk szobraival is.) A szobor pontos, időtállóbb kőbe faragott másolását Antal Károly szobrászművész irányította és ő restaurálta az eredeti szobrot. A szép másolat került a Vármúzeum sarkához, az eredeti szobrot pedig rövidesen a Fővárosi Tanács épületébelül elsősorban az ételforgalom az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedjék. Ezért bővíteni kell az idegenforgalmi, valamint a helyi üdülés szempontjából fontos területek kereskedelmi hálózatát, létre kell hoznunk az új lakótelepek működéséhez szükséges bolthálózatot és külön gondot kell fordítanunk a külső kerületek kereskedelmi ellátottságának megjavítására. Ennek megfelelően a tervidőszak alatt 57 000 m2 alapterületű új kereskedelmi egységet hozunk létre, amelyből 38 000 m- a bolti kiskereskedelem, 19 000 m2 pedig a vendéglátóipar hálózata. A külső kerületekben 30 üzletházat építünk, és fejlesztési költségeink terhére 170 már működő üzlet bővítését oldjuk meg. A saját beruházási kereteinken kívül, egyéb állami és szövetkezeti szervek is fejlesztik budapesti kereskedelmi egységeiket és ez további 35 000 m2 alapterületű bővülést jelent majd. nek egyik I. emeleti szoborfülkéjébe helyezteti a Fővárosi Emlékmű Felügyelőség. A pontosan egy emberöltővel idősebb városháza architektúrájával igen jó környezetet ad a szobornak, de a szobor tartalma is teljes harmóniában van az épület funkciójával — úgy érezzük, hogy védelmének biztosításával méltó helyre kerül a Városvédő. Polgár Károly Nem szóltam a főváros fejlesztésének minden problémájáról és gondjáról, épp csak jeleztem céljainkat. Hiszen a számok és adatok szinte minden esetben külön részletes elemzést kívánnának, hogy teljes egészében felmérhessük azt, ami Budapesten történni fog. Erre egy cikk keretében nem vállalkozhattam. Gondolom, hogy most, az induláskor elegendő a nagy feladatok jelzése, a későbbiek során az egyes kérdések részletesebb tárgyalására is sort tudunk majd keríteni. Elfoglalja új helyét a Városvédő 6
