Budapest, 1966. (4. évfolyam)

3. szám június - Sarlós István: Budapest 1966—1970

A földalatti vasút első szakaszát 1970-ben adják át a forgalomnak. Képünk a Baross téri állomás középső útját múlt év végi állapotában mutatja (MTI Fotó — Lajos György felvétele) mert jól tudjuk, hogy ma már a kislétszámú családok lakásigényeit sem elégítheti ki az egyszoba-konyha. Célunk, hogy korszerű technológiával, minden igénynek megfelelő minőségben készítsük el az új lakásokat. Ehhez az szükséges, hogy a tervezők, szerelvénygyártók, beruházók és kivitelezők egyaránt becsületbeli ügyüknek tekintsék a korszerű, magas színvonalú munkát. Jeleztem, hogy a lakásépítési kereteken belül jelentős súlyuk lesz a lakosság közreműködésével végrehajtandó társasház-építési és családiház építési akcióknak. Meggyőződésünk, hogy a lakásprobléma megoldásához szükséges az is, hogy a lakásra várók anyagi tehetségükhöz és műszaki képzettségükhöz képest pénzzel és munkával is hozzájáruljanak otthonuk felépüléséhez. A Fővárosi Tanács olcsón juttat nekik telket, és a lakások közművesítési költségeinek egy részét is magára vállalja. Lakásépítési tervünk végrehajtása során tízenhárom budapesti kerületben összefüggő lakótelepek építését kezdjük meg és fejezzük be, három budapesti kerületben pedig a még meglevő foghíjak eltüntetése érdekében építünk egyedi tervezésű házakat. A nagy feladatok megoldásához a jelenlegi erők nem elegendőek, ezért a lakásépítésből fokozatosan mind nagyobb részt vállalnak a legkorszerűbb technikával dolgozó budapesti telepítésű házgyárak. Az óbudai házgyár az elmúlt év őszén elkészült. Termékeiből az első lakóházat Budafokon már felépítették. 4 Tapasztalataink szerint a kivitelezés minősége is megfelelő, a lakások alapterülete is kielégítő: mintegy 52 m2

. Az első nagy település a házgyár termékeivel Kelenföldön épül és az első néhány száz ilyen lakás átadására már 1966-ban sor kerül. Felépül, és a III. ötéves terv utolsó éveiben már termelni fog két új házgyár. Tömegméretekben a IV. ötéves tervben fogunk termékeikből évente több mint 7000 lakást nyerni Budapesten. Alakásépítéssel szorosan összefüggő kérdés a helyi közlekedés megoldása. Budapest utcái csaknem egész nap erősen zsúfoltak. A tömegközlekedési eszközök a főútvonalakon úgyszólván egymás nyomában tolonganak. Közlekedési helyzetünkön elsősorban a Metro gyors ütemű építésével és működésbe állításával, másodsorban a közlekedési útvonalak korszerűsítésével, harmadsorban a városi közlekedés igényeinek megfelelő új járművek beállításával tudunk segítem. E törekvéseink első, nagyobb szabású és a közönség által is érzékelhető eredménye a kelet—nyugati irányú 10 km-es földalatti üzembe állítása lesz. Első szakaszán, a Fehér út és a Deák Ferenc tér között, már 1970-ben megkezdődik az üzemeltetés. Legkésőbb 1973-ra a teljes vonalszakasz működni fog és naponta mintegy 280 000 utas szállítását oldja meg. A földalatti ezen szakaszának megépítését csak első lépésnek tekintjük, hisz világos, hogy a növekvő igényeket csak részben elégíti ki. Előkészítjük a III. ötéves terv periódusában az észak—déli irányú földalatti vonal építését, amely mintegy 400 000 ember napi közlekedését fogja megoldani. Részben mélyvezetésű, részben kéreg alatti vasút, egyes külső területeken pedig felszíni gyorsvasút formájában működik majd. Folytatjuk a közutak korszerűsítését is. Ennek első jele a Körút és Rákóczi út kereszteződésében megépített gyalogos-aluljáró lesz. Az aluljáró látszatra csak a gyalogosok közlekedését teszi ezen a ponton kényelmessé és egyszerűvé, de valójában igen meggyorsítja ezen a csomóponton a járművek áthaladását is. A gyalogos aluljáró közvetlen kapcsolatot teremt a Metro Blaha Lujza téri állomásával. Elkészül a III. ötéves terv időszakában, 1967-re, az albertfalvi felüljáró; megszűnik tehát a hírhedt albertfalvi sorompó, meggyorsul a közlekedés ezen a vonalon, Budafok és környéke szervesebben kapcsolódik & főváros életéhez. Megkezdjük a Kacsóh Pongrácz út — Hungária út kereszteződésében levő hármas sorompó felszámolását, felüljáró rendszer megépítésével. Tárgyalásaink az érintett szervekkel előrehaladott állapotban vannak abban a tekintetben, hogy a III. ötéves tervben ne csak megkezdjük, hanem be is fejezhessük ennek a sorompórendszernek a megszüntetését. Elkészül a Baross tér rendezése, amely az áthaladást minden irányban meggyorsítja, egyszerűsíteni fogja a különböző vonalak közötti kapcsolat megteremtését, kényelmessé teszi a gyalogosok közlekedését, és kapcsolatot teremt itt is a földalatti megálló és a felszíni közlekedési eszközök között. Korszerűsítjük a Tétényi utat és a Budafoki utat. Elkezdjük a 2-es és 3-as számú autópálya bevezető szakaszának felújítását. A tömegközlekedési eszközök célszerű kihasználása, felújítása, működtetése érdekében áramátalakítókat, autótárolókat, korszerű taxitárolót, tehertaxi telepet építünk. Már ebben az évben 400 új taxit vásárolunk; ez lehetővé teszi részben az elavult taxik kicserélését, részben a taxiállomány némi növelését. 1970-ig összesen 2500 db taxit vásárolunk, ezekkel együtt, a selejtezések figyelembevételével, a taxiállomány a jelenlegi 1200-ról 1800-ra fog nőni. Terveink szerint beszerzünk 180 csuklós és 90 százférőhelyes egyéb típusú autóbuszt. Kicseréljük a trolibusz-állományunkat, 1967-től fokozatosan 100 új trolit vásárolunk. Számadatok tömegével lehet igazolni, hogy a budapesti közmű-ellátás hogyan javult az elmúlt évek alatt. Az elért eredmények ellenére is azt kell mondanunk, hogy az ellátás nem kielégítő. Csúcsidőszakban gyakran előfordul, hogy a főváros egyes területein a háziasszonyok gázhiány miatt nem tudnak főzni; másutt előfordul, hogy a nagy hőség idején vízhiány van; igen sok helyütt a csatornahiány okoz nehézségeket. E hiányok megszüntetése érdekében a Vízművek esetében új víztárolók építésével, a felszíni vízkiemelő mű II. szakaszának működésbe állításával, a Horánysurányi új vízműtelep részleges működésbe állításával az 1965. évi 812 000 m3

-ről 1970-re 950 000 m3

-re emeljük a napi vízterme-