Budapest, 1966. (4. évfolyam)

3. szám június - Sarlós István: Budapest 1966—1970

Színház is, amelynek építésébe most fogunk bele — jellegzetes épületei lesznek a fővárosnak. Me- m állítani, hogy nemcsak Budapestnek, de a világ valamennyi városának legégetőbb problémája a lakáskérdés. Ennek egyik oka, hogy a háború sok lakást megsemmisített. Másik oka, hogy a lakosságot vonzza a városi élet és így hosszú időn át gyorsabban szaporodott a város lakosságának, mint lakásainak száma. A harmadik ok Budapest esetében különösen az, hogy a felszabadulás előtt épült lakások felszereltsége, nagysága sem felel meg a korszerű követelményeknek. Végül pedig fokozza a lakásproblémát az igényeknek az a természetes gyors ütemű növekedése, amely a lakáskultúra tekintetében mindannyiunkat jellemez. A III. ötéves terv időszakában a budapesti lakásproblémát nem tudjuk megoldani, de megfelelő intézkedéseket tudunk tenni ahhoz, hogy csökkenjen a lakással nem rendelkező családok száma, és hogy a következő években fokozódjék a lakásépítés üteme. Terveink szerint a III. ötéves tervben Budapesten 50 000 tanácsi, szövetkezeti, öröklakás, társasház-lakás és családi házas lakás épül. Ezeknek nagyobb részét a tanácsi és szövetkezeti lakások teszik. A felépítendő lakások átlagos alapterülete 49 m2 lesz, a családi házak és a társasházas lakások kivételével mindegyik korszerű fűtési technikával és beépített bútorokkal kerül átadásra. A lakások nagyobb része kétszobás, vagy ennél nagyobb lesz, Abevezetőben említettem, milyen vegyes ,/orrásokból" állott össze a mai Budapest. Nos, a vegyesség megszüntetését szolgálja az a törekvésünk, hogy a külső kerületekben folytatjuk a helyi városközpontok építését. így Újpesten a Városkapunál, Pesterzsébeten a Kossuth Lajos utcában és környékén, Budafokon a régi városközpontban új lakónegyedek és intézmények felépítésével modernizáljuk ezeket a kerületeket. Kevés kivétellel a fentiekhez hasonló módon valamennyi külső kerületünkben megkezdődik ez az átalakítás. A külső városképhez hozzátartozik természetesen az is, hogy a lakóházak milyen állapotban vannak. Ma nagyon sok erősen leromlott lakóházunk van, alkalmatlan, aládúcolt lakásokkal. Hogy segíteni tudjunk, 700 átmeneti lakás építésével akarjuk biztosítani a helyreállításhoz szükséges párhónapos kiürítést. A városképhez természetesen hozzátartozik az is, hogy mennyire tiszta a város. Mennyire tiszták a házak, az úttestek, a boltok és a vállalatok épületei egyaránt. Tudjuk, hogy ma 4z óbudai Házépítő Kombinát már szállítja a házelemeket a Kelenföldön épülő több száz lakásos lakótelep építkezéséhez (Birgés Árpád felvételei) ebben a kérdésben nagyon sok a kifogásolnivaló, és ezért az 1966 tavaszán végrehajtott nagytakarítást követően egyrészt mi magunk is, másrészt a különböző állami szerveink is megfelelő anyagi áldozatokat hozunk, hogy egyre kevesebb kézi erővel, mindinkább gépi erővel tarthassuk tisztán az épületeket, utcákat és járdákat. Mint érzékelhető, a városkép kialakításának kérdésével tulajdonképpen minden összefügg. De a szép felszín alatt is ott élnek azok a súlyos problémák, amelyekről és megoldásuk lehetőségéről sokat kell beszélnünk. 3