Budapest, 1947. (3. évfolyam)

8. szám - GERŐ LÁSZLÓ: A Bazilika kupolája

GERÖ LÁS ZLÓ A BAZILIKA KUPOLÁJA \ LIPÓTVÁROS VAGY ÚJVÁROS parcellázását 178G-ban kezdik, de még a század végén is üres, pocsolyás telkekből áll a későbbi templomterület. Nem csoda, ha a város tanácsa ide helyezte a Schmaleggernétől alapított ama hecc-arénát, melyet vadvita-teátrumnak is neveztek. De a lakosság egyre szaporodik és József nádor 1805. évi felterjesztésében már szerepel az Újváros temploma, melybe akkor még a szervitákat akarta telepíteni. A mai templom helyére Zitterbarth János tervei szerint épül 1817-ben a Lipót-kápolna, mely ideiglenes lipótvárosi templomul szolgált. Azonban az ifjúerejű pesti klasszicizmus építészetében ez a barokkos tetőzetű, súlyos épület társtalanul állt és már építésekor felmerült az új templom gondolata, melyre Hofrichter (1831) Brein, valamint Kasselik (1842) készítettek nagyszabású terveket. Az egri és esztergomi székesegyházak építése után készíti el Hild József harmadik és legérettebb temploma — a lipótvárosi plébániatemplom — terveit, melyet 1845-ben terjeszt elő. Ez a terv a hazai centrális térfogalmazás legnagyobb alkotása. Abból a csoportból való, melynek alapja a római S. Pietro Bramantesc terve. De Hild a kupolateret körülvevő és dongákkal fedett görögkereszt szárnyak közeibe nagyobb sarokkupolákat helyez és ezzel a templomot szabályos négyzettömbbe foglalja. Hátul íves záródás emeli ki a szentélyt, elől nyolcoszlopos hatalmas kapuépítmény a bejáratot, mely sajnos takarékossági okokból nem valósult meg, klasszicizáló építészetünk nagy kárára. A négyzetes alaprajz sarkait külső megjelenésében négy saroktorony hangsúlyozza, melyek között eddig szokatlan erővel magasodik fel a nyúlánk dob és rajta a kupola. A Szépítési Bizottság által életrehívott Újvárosnak méltó befejezéséül szánta Hild templomát, mely tudatos és hangsúlyos lezárása ennek a nyugodt, művészetében egységes kornak. A Bizottság elnökének 1874-ben bekövetkezett halálával nemcsak képletesen, de valóban lezárul ez a művészeti kor. Pest negyvennyolcas bombázásakor az ideiglenes templom súlyosan megsérült és használhatatlanná vált. Ezután kap Hild megbízást az építkezés elkezdésére. Hildnek ebben az időben tudatosan konzervatívnak kellett lennie, hogy a palatinus-kor nemes egyszerűségű városképét harmonizáló épülettel tetőzze be. Kasselik Ferenc terve Brein Ignác terve 288