Budapest, 1947. (3. évfolyam)

8. szám - GERŐ LÁSZLÓ: A Bazilika kupolája

Az építkezés 1851-ben kezdődött. 1865-ben állanak a pillérek, dongák és csegelyek és fölöttük a kupola dobja, 40 méter magasságig. 1867-ben a kupola belső bordáival 51 méter magasságot érnek el, mikor a tervező meghal. A munkát Ybl Miklós folytatta. A kupolát tartó vegyes kő- és téglafalazat különböző ülepedéseiből keletkező egyenlőtlen terhelések miatt már korábban észlelt aggasztó jelek egyre szaporodtak és Ybl sem tudta elkerülni a katasztrófát. A kupola 1868 január 22-én beomlott. Az ekkor épült Operaházunk kiváló tervezője ezután a terveket átdolgozta az uralkodó újreneszánsz stílusban. HILD KLASSZICIZÁLÓ RÉSZLETEIT ma már csak az oldalhomlokzatban láthatjuk. Ybl a kupola dobjának Hild-féle egyenletes ritmusát — bár kétségtelenül egyéni módon — feloldotta. Teljesen átalakította a tornyokat és a főbejáratot, melyek egészen más arányokban és formában készültek. Közben a pénz újból és újból elfogyott, ezért csak 1873-ban kezdhetett nagyobbarányú tevékenységbe, mikoris sikerűit az építkezés pénzalapjait biztosítani. 1891-ben bekövetkezett halála után Kauser József — Theophil Hansen, Violet Le-Due és Garnier tanítványa, Munkácsy, Eiffel, Delibes, Coppée és Massenet barátja — veszi át a munkát, ő dolgozik a templom befejezésén, mint írja évről-évre felfrissülve a feladat iránti rajongásban. Amire annál inkább szükség volt, mert az építési bizottsággal folytatott állandó küzdelem miatt az építkezés immáron közmondásos lassúságúvá vált. »Úgy készül, mint a Bazilika«, vagy »Megadom, majd ha kész lesz a lipótvárosi Bazilika« — mondták. A belső kiképzés egészen az 1889-ben való befejezésig Kauser munkája. Ybl és Kauser a templomot mind több és több dísszel borították. A kétségtelenül nagyon finoman tagolt és gondosrajzú díszek azonban a Hildféle egyszerűségben rejlő monumentalitást erősen befolyásolják. A templom ünnepélyes megnyitása 1905 november 19-én volt. Ezután a székesfőváros mint kegyúr vette gondozásba és a harmincas években kicseréltette a homlokzaton kifagyott és elmálló köveket. A Szent Imre jubileum alkalmából 1930-ban »Basilica minor« rangot kap. Ezzel az eddig helytelen — mert kiemelt középhajós hosszanti épületre vonatkozó — közhasználatú elnevezése legalább egyházi rangját fedi. A rosszemlékű 1944-es esztendőben a kupola tetején álló lámpásban légvédelmi figyelőállás létesült és a kupola alsó kőmellvédje mögött talált nehézpuska töltényhüvelyek garmadái szomorú okát szolgáltatták a számtalan aknának, melyek a templom sérüléseit okozták. Azóta a főváros helyreállíttatta a mellékterek lefedéseit, a kupola vasszerkezete és deszkaborítása sérüléseit. A plébánia pedig nagymennyiségű üvegezéssel, főleg a belsőtér lezárásán fáradozott. AZ IDEI ÉVBEN VÉGRE sikerült biztosítani a kupola lefedéséhez szükséges összeget és a kidomborodó bordáktól nyolc egyenlő részre osztott kupolamezőből két rész új vörösréz bádogfedése készült el. Ennek a legfelső részén dolgoztak június 20-án délelőtt 11 óra tájt. Ott, ahol a lámpás alján körülfutó erkély alsó síkjára hajlik vissza a kupola héja, az erkély kulissza deszkái, vagy valamilyen közéje jutott gyúlékony anyag a költségkímélésből meghagyott régi lemezfedés repeszlyukai forrasztásakor tüzet fogott és a letakart felületen tovább terjedve a széleken elegendő levegőhöz jutva a tűz kilobbant. Egy óra múlva már csak a keresztben levő faanyag füstölgött és a tűzoltóságnak a mellékterek fedésének megmentése jutott. A főváros a kormány által gyorsan rendelkezésre bocsátott egymillió forintból azonnal megkezdte a kupola régi állapotába való visszaállítását, melynél dr Csonka Pál, dr Kismarty Lechner Jenő és if j. Kismarty Lechner Jenő építészmérnökök vezetésével már elkerülik a tragikus égés lehetőségét mindig magábanhordozó fahéjazat és szelemenek alkalmazását és helyükbe fémvázra szerelik az új vörösréz burkolatot. A belső sértetlen kőkupola vízmentesítése és a melléktetők végleges helyreállítása már el is készült. Reméljük, hogy a gyors segítség és az azonnal elindított munka nyomán nemsokára ismét élvezni fogjuk Budapest városképéhez annyira hozzátartozó kupola megszokott tömegét. Hild József terve Ybl Miklós kivitelezett terve 289