Budapest, 1947. (3. évfolyam)

1. szám - GEREVICH LÁSZLÓ: Budavár, egyetlen gótikus városunk

B U D AVÁ R egyetlen gótikus városunk liutl a 1945. évi ostromának jmsztitásai u I ár öreg épületeinek régészeti feltánisiiru adtak soha nem várt lehetőséget. A kutatás első fejezete lezárult, annak eredményéről adunk beszámolót az alábbiakban. A szakrális és profán építészetben művészi kifejezettre jut a világ két ellentétes irány« szemlélete. Összefüggésük és különbségük, egymásra gyakorolt hatásuk, a stílusteremtő vetélkedésük a korszakok mélyén forró formátlan elemi erők leghűbb képletei. Az Isten háza és az ember háza. a transzcendentális és a kézzelfogható. a liturgia és az emberi életszokások feszültségéből születő nagy építészeti stíluskorszakokat megértenünk csak az emberi civilizáció e kettős Janusarcából lehet. Értelmet és fényt kapnak a művészettörténet kérdései : a román templom alapja végeredményben a római ház és bazilika, a lovagterem és a csarnoktemplom egymással összefüggésben állottak. A dogmatikus kultúrák katedrálisai és az epikureusi kultúrák palotái állanak szemben, mint művészi antitézisek. Ezek a végletek a valóságban állandóan Pillér a XV. sz. elejéről Early XV. century pillar (Országház-u. 2.) (No. 2 Országház-u.) Ko/iOHna, Haqa/io XV. uena. Pilier du début du XV' siívcle (y;i. Opcarxa3 2.) (2. ruc Országház) l ri-utca 3., litmilnkzaLa The facade ut No. 3 Lri-u. yjiHua ypil 3, cj>aca;i 3, rue lTri; facade hullámzanak. A középkorban a lakóház mellett egyik oldalon áll az individualizmus legszélsőségesebb kifejezése : a várkastély, másik oldalon a közösség fejlődésének műve, a városháza, a kórház, az árucsarnok, a céhház. a közfürdő. Az építészet e kifejezésének fel nem ismeréséből vagy félreismeréséből fakadt, hogv a mult század pozitivizmusa, amely irtózott a problémáktól és romanticizmusa, amely a problémákat megoldani képzelte anélkül, hogy fölvetette volna, középkori tanulmányaiban túlnyomóan csak a templomépítészettel foglalkozott. A profán művészet elhanyagolása nálunk teljessé vált. úgy, liogv a Dunamedence késő középkori centrumának, Budavárának gótikus házai és palotái módszeres vizsgálatával a magyar művészet még meg nem írott fejezeteit kezdjük el. A lakóház magyarországi fejlődése felderítetlen, a kérdés szintetikus vázlatos képét adni majdnem lehetetlen. Biztos régészeti támpontok helyett oklevelek és leírások sokféleképen magyarázható homályos szövegeire vagyunk utalva, nielvekből legbiztosabban még az épület anyagára következtethetünk. INem mellékes és alárendelt az építőanyag vizsgálata, mert hiszen a stílus először anvagot választ, melyben legjobban kifejeződhetik. A mediterrán és az északi kultúrákra már magában ez a művészi anyagválasztás is jellemző. Az északeurópai városok első településeiben a faház uralkodik, s lehetséges, hogy szerkezete ihlette az első gótikus építészeket. \ alószínűleg kapcsolatosak azonban az észak- és nvugateurópai jellegzetes, keleti befolyásokat is felszívó késő középkori faszerkezet es lakóházzal. A magyarországi helyzetre a keresztesekkel 1147-ben átutazó Ottó freisingi püspök útleírása vet némi fényt. \ sokat iflézett fejezetben lehangoló képet fest a falvakról, városokról, ahol főleg nádból, ritkábban Iából és csak elvétve állanak kőből épített házak. Az egyszerű faháznak méltó versenytársa az ország fában OEREVICH LÁSZLÓ