Budapest, 1947. (3. évfolyam)

12. szám - ZAKARIÁS G. SÁNDOR: Budapest az őskortól a honfoglalásig

ZA KAR I í S C. SÁ IV It O R BUDAPEST AZ ŐSKORTÓL A HONFOQLALASIQ BUDAPEST, ez a több mint kétezer éves város, geopolitikai helyzete és természeti adottságai következtében már az őskorban is egyik legfontosabb települési helye volt a Kárpátmedence középpontjának. Területe a fiatalabb kőkortór(neoZi</í) kezdve állandóan lakott ; s a Közép-Duna vidékének minden őskori kultúrája kifejlődött rajta. A kőkorszakot követő bronzkornak mind a négy periódusából hoztak felszínre emlékeket az ásatások. A negyedik korszak lakossága a thrák ősnép volt, amelyet a Krisztus előtti első évezred fordulóján az illyr váltott fel. Az illyrek voltak hazánk területén a korai vaskultúra (hallstatti műveltség) elterjesztői. Velük kezdődik az állandó település is a mai főváros területén. Gellérthegyi megerősített földváruk uralkodott az egész Közép-Duna vidékén. Utánuk a nyugatról jövő La Téne kultúra kelta hordozói, a Krisztus előtt 70 körül ugvanitt, a Gellérthegyen és környékén letelepedett eraviszkuszok alapítják meg az első, civilizált értelemben vett városi települést. Gellérthegyi »oppidumuk«, a kelták törzsi székhelye, önállóságát még a római uralom alatt is megőrizte. Agyagművességük oly jelentős és magas színvonalú, akár a franciaországi Mont Beuvray, vagy a csehországi Stradonitz egykorú kultúráié. Koruk emlékeinek, maradványainak legfőbb lelőhelye a tabáni fazekastelep. Kézművességük fő terméke a vörös és fehér festésű díszedény. Bronz kocsiveretmaradványaik az európai késői La Téne kor emlékei között első helyen állanak. AZ ILLYR ÉS KELTA keverék eraviszkuszokat Róma kb. a Krisztus előtti első évtizedben hódította meg. Augustus híres végrendelete, a Monumentum Ancyranum már büszkén hirdeti, hogy az uralkodó a birodalom limesét, határát a Dunáig tolta ki. A rómaiak a meghódított tartomány székhelyéül dunajobbparti új településüket jelölték ki ; s a régi illyr-kelta név után Aquincumnak nevezték el. Egy kőbevésett felirat tanúsága szerint — amely Augustus unokájáról, az ifjabb Drususról emlékezik meg — az első római földtáborban már Kr. u. 19-ben kőépületeket emeltek. (Ez a felirat különben az első írásos emlék nemcsak Budapest, hanem egész Magyarország területéről.) A tábor a mai Óbudán, a Fő-tér, Flóriántér és a hajógyári sziget környékén terült el. 464