Budapest, 1947. (3. évfolyam)

11. szám - ZÁVODSZKY FERENC: A svéd—magyar kapcsolatok

Z I I OnSXKV /ER ENC Magyar-svéd kapcsolatok XII. Károly svéd király emléktáblája Budapesten A magyar és a svéd nép kapcsolatai aránylag régi keletűek. Pedig nemcsak a térképen esik messze egymástól a két ország, népük életének külső és belső feltételei is erősen eltérőek. De már régóta érdeklődéssel hallgatta a vikingek kékszemű, sudártermetű ivadéka a híreket arról a népről, amelynek története jórészt szerencsétlen kimenetelű küzdelmek láncolata ; a romantikus elemekkel asszociált »pusztá«-ról, ahol az óv nagyrészóben bőven ontja sugarait a nap, érlelvén a gazdag föld ajándékait. Régóta emlegetik a magyarság lobogó temperamentumát, amelyben az érzések gyakran a fehér izzásig hevülnek. A magyar nép az idők folyamán mindinkább növekvő lelkesedéssel fordult a magas észak felé, ahol számára szokatlanul higgadt, nyugodt vérmérsékletű emberek szívósan küzdenek a termőföld, meg a rövid nyár kivételével az éghajlat ridegségével, ahol a cselekedet legnagyobb indítéka a megfontoltság. Talán a Keleti-tenger hideg szele fújja ilyen józanra azokat a szőke koponyákat. A két nép történetének közös elemei közé tartozik ugyanabban az időben történt megkereszteltetésük. Igaz, hogy a tulajdonképeni magyar szellemi élet egyidős a magyar kereszténységgel, míg Svédország már fejlettebb kulturális fokon fogadta be Krisztus tanait. De ezidőben maradoznak ki mindkét nép történetéből az országhatárokon túlmenő kalandozások is. Az érintkezés első kitapintható pontján Szent Istvánnak a svéd birodalomba is eljutott ezüstpénzeit találjuk. Arrafelé még nem vertek pénzt akkor, kereskedelmüket többek közt idegen fizetési eszközökkel bonyolították le, így jó néhány évtizedig forgalomban volt a nemes magyar ezüst is. Személyes kapcsolatok is adódtak hamarosan. Könyves Kálmán Buzillát, Roger szicíliai normán (ők magukat vikingnek hívták) király lányát vette feleségül. (A vikingek ugyanis hódítgatásaik során messze eljutottak a tengereken és ők alapították meg a szicíliai királyságot is.) Két évszázad múlva már közvetlen, bár még egyoldalú, szellemi kapcsolatokra bukkanunk. Gordovai János 1444-ben lemásolta Svédország nagy szentjének, Brigittának elmélkedéseit. Ezután már kódexeink hosszú sora ismerteti a wadstenai szent 15 imádságát, példamutató életét és eszméit. A XVII. század folyamán, Erdély függetlensége idején, erősen közeledik egymás felé, sőt szövetséget is köt a két nép. Bethlen Gábor Gustav Adolf feleségének testvérét, Brandenburgi Katalint veszi nőül. A két sógor, valamint utódaik érdeke Európa protestáns részének Habsburg-ellenes aspirációiban és a lengyelországi elgondolásokban találkozott. Lengyelország felosztásának tervébe ugyanis szépen beleillett az erdélyi fejedelmek álma : a lengyel trón. Gustav Adolfot Strassburg Pál képviselte hosszú ideig Gyulafehérvárt. E művelt diplomata megírta a fejedelem életrajzát, hogy kiadta-e, nem tudjuk. A regényes életű Kristina királynő és I. Rákóczi György idején még jobban elmélyült a két uralkodó barátsága. Gustav Adolf lánya közvetlenül trónralépése után szívélyeshangi'i levéllel kereste fel szövetségesét, követnek pedig az erdélyi származású svéd ezredest, Orbay Andrást küldte Erdélybe. 1(545 tavaszán Morvaországban találkoztak és a svéd és magyar csapatok X. Károly és II. Rákóczi György tizenkét év múlva lengyel földön egyesítették seregüket, azonban az általános európai helyzet — amelynek a keleti hadjárat csak egy, bár nem jelentéktelen része volt — márólholnapra megváltozott, ennek következtében a két uralkodó közös vállalkozása nem járhatott eredménnyel. Időről-időre mind erősebbre szövődnek a szálak. Az egyik erdélyi svéd követ magával hozta hazánkba fia nevelőjét, Hiltebrandtot, aki szubjektív elemekkel telített naplójában érdekesen számol be a magyar viszonyokról. Ezidőben kelt útra két késmárki evangélikus polgár, hogy adományokat gyűjtsön templomuk javára. Svédországban is megfordultak, így részben svéd hozzájárulással épült fel a híres késmárki fatemplom. II. Rákóczi Ferenc elfogatása után Hesszeni Amália a nagytekintélyű XII. Károly közbenjárását kéri férje érdekében. Közben azonban a fejedelemnek sikerült elmenekülnie és baráti hangú levélben köszöni meg a nagy király jóindulatát. A diplomáciai összeköttetés mindvégig barátságos volt köztük. A legendáshírű, egyszerű kékköpönyeges svéd uralkodóhadvezér Narvánál megverte az övénél sokkal nagyobb orosz sereget. Poltavánál Péter cár revanche-ot vett nagy ellenfelén. Károly a csatavesztés után Törökországba menekült. Seregének egy kis része, kb. félezer harcos Rákóczihoz csatlakozott és a szabadságharc két nagyobb csatájában meg is állta helyét derekasan. Az 1710-es romhányi ütközetben résztvett svédek dicsőségét egy, itt nemrégiben felállított svédnyelvű emléktábla hirdeti. Károly öt évig élt távol hazájától, az összeköttetést Magyarországon keresztül tartotta fenn birodalmával. Különösen Brassóban, a nyugateurópai posta akkori végállomásán fordultak meg sokan a király hívei közül. A szászhermányi evangélikus templom oltárát 422