Budapest, 1947. (3. évfolyam)

11. szám - ZÁVODSZKY FERENC: A svéd—magyar kapcsolatok

ós orgonáját az itt keresztülutazó svéd tisztek adományaiból állították fel. 1714 őszén végi'e rászánta magát a nyugtalanvérű uralkodó a hazatérésre. Inkognitóban utazott, mert nem akart VI. (mint magyar királylll.) Károllyal találkozni útközben. A hatalmas távolságot a kitűnő lovas lóháton, az akkori viszonyokhoz mérten káprázatos gyorsasággal, 14 nap alatt járta meg. Éppen csak a hazánkon átvezető út egy részén vett igénybe postakocsit, nem akarván magárahagyni megbetegedett kísérőjét. Vöröstoronynál lépte át a magyar határt, innen Gyulafehérvár, Debrecen. Pest és Győr érintésével Köpcsénynél hagyta el országunkat. November 17-én, mielőtt a Dunán átkelt volna, megpihent abban a házban, amely a mai Váci-utca és Irányi-utca sarkán áll. Emléktábla hirdeti a helyen, hogy itt tartózkodott rövid ideig a svédek kalandos életű uralkodója. Megmaradt serege tízszer annyi idő alatt ért haza ugyanazon az úton. A király és a svéd sereg átvonulása nyomán természetesen sok történet és monda maradt fenn a magyarok körében. Az érdeklődés a század végére sem lankadt el. ekkor Gvadányi József, az »Egy falusi nótáriusnak budai utazása« szerzője Voltaire műve nyomán megírta az Európaszerte népszerű király élettörténetét és egyben ismertette országát is. Az egész kontinensre kiterjedő háborúk megszűntével a kapcsolatok mindjobban halványulnak, néhány évtizedre el is tűnnek szemünk elől, míg 1834-ben a pozsonyi Fillértár c. folyóirat első száma nem közöl hosszabb ismertetést a svédekről. Érdekes, a két nép közös vonásaként emlegeti, hogy mindketten kedvelik az »asztali örömöket.« Az 1848-as szabadságharc hírére több svéd férfi sietett hazánkba, hogy a nemzetek legszentebb jogáért, a szabadságért harcoljon. Vestberg Carl svéd hadnagy, Görgey huszárkapitánya tudósításai nyomán a Nya Skoanska Correspodenten c. délsvéd lap kiáltványt közöl a magyar ügy érdekében a világ lelkiismeretének felrázására. Fredrik Krook, Dahlberg Gustav és egy Igelström nevű harcosról tudunk, akik végigküzdötték rajta kivül a magyar szabadságharcot. A svéd lapok, közöttük a legnagyobb, az Aftonbladet, szinte naponta számolnak be, sokszor féltő aggodalommal, a hadihelyzetről. Kossuth török fogságából való kiszabadulásának örömére a stockholmi magyarbarátok ünnepet ültek. Az Aftonbladet ekkor különlenyomatban közölte Kossuth francianyelvű köszönetét. Ebben az időben már tömegével találunk népünkről, országunkról szóló híreket, cikkeket, tanulmányokat a svéd sajtóban. A. B. Virgin nagy époszban rajzolja meg a szabadságharc utáni időket. Petőfi zsenijével is hamarosan megismerkednek a svédek. Először egy Ekeblad nevű mecénás adott ki néhány németből fordított Petőfikölteményt, sőt 6 maga is írt verset Görgeyről. Viktor E. Oman Petőfifordításai a legsikerültebbek, ő az eredeti alapján dolgozott. Nagy költőnk kultuszának terjesztésében fáradhatatlanok voltak a Schöldström-fivérek. A tudományos kapcsolatok is megindultak már a mult században. Három nagy nyelvészünknek : Reguly Antalnak stockholmi tartózkodását, Hunfalvy Pálnak svédországi tanulmányútját és Halász Ignácnak lappföldi kutatásait a svédek is számontartják. A századforduló körüli évtizedekben Wiklund Kari professzor ismerteti hazájában a magyarság nyelvét és őstörténetét — sokszor saját kutatásai alapján. Utóda Collinder Björn, a kiváló finn-ugor nyelvész, akinek barátságával sok tudósunk dicsekedhet. Gombocz Zoltán, a felejthetetlen nyelvtudós is kutatott Svédországban a század elején. Az első világháború előtt került ki Stockholmba Leffler Béla, aki irodalmi, kulturális és társadalmi téren egyaránt nagy eredménnyel működött és szinte azt mondhatnók, hogy ő szervezte meg a rendszeres érintkezést a két nép között. Az egyetemen és az 1930-ban alapított Magyar Intézet élén Leffler utóda Lötz János, a ragyogó tehetségű nyelvész, aki épp e sorok írása idején repül át az Óceánon, hogy elfoglalja a Columbia-egyetem magyar tanszékét— 34 éves korában. Lötz az élet úgyszólván minden területére kiterjedő páratlan aktivitással szolgálta 12 éven keresztül a magyarság érdekeit Svédországban. Riesz Marcell, Mansfeld Géza, Beznák Aladár és most Békési professzor ottani munkásságát a svédek is értékelik. Hugo Theoreil, Yngve Zottermann és Herbert Olivecrona többször járt nálunk. (Az utóbbival kapcsolatos Karinthy híres könyve.) Több magyar származású tudósunk nevét sugározza be a Nobel-díj fénye. Lénárt Fülöp, Bárány Róbert, Zsigmondy Richard és Hevesy György külföldön elért eredményeikért kapták e kitüntetést. Szent-Györgyi Albert itthon végzett ismeretes kutatásai révén jutott a nagy díjhoz. Az utóbbi évtizedben a két főváros kölcsönös kiállítása, azután a két nemzet barátságát ápoló Társaságok jelzik az együttműködés szándékát. Zenei téren Svardström, Nanny-Larsén Todsen és a népszerű Set Svanholm jött mindig szívesen hazánkba. Legújabban a Stockholmban élő Garaguly Béla látogatott haza, Oláh Gusztáv főrendező pedig kint működött néhány hónapig. Horváth Miklós beszámolóin, Balogh Barna műfordításain és Márchis György lelkes ismertetésein át eljutunk a skandináv költők ismertnevű fordítójáig, HajduHenrikig, az Északon is annyira értékelt européerig. Ordas Lajos egyházi és kulturális munkája sokkal közelebb hozza a két nemzetet . Másfél évtizedig működött nálunk Langlet Valdemar, ez a fáradhatatlan kultúrmunkás, aki azután a 44-es időkben a svéd követség nemes akciójából oroszlánrészt kórt. Vele együtt men-A stockholmi kiállítás magyar pavillonjának freskóterve (Szőts Pál) Plan de fresques pour le pavilion hongrois á l'exposition de Stockholm (plan de Pál Szőts) tette az emberek százait a tragikus sorsú Wallenberg Raoul. Stockholmban Pándy Kálmán és H. Stenborg magyar verseket fordítanak, újabban pedig Kosáry Domokos magyar történelemkönyve került az érdeklődő Svédek kezébe. Budapesten Lakó György nyelvtudományi, Kreutzer Sándor népszerűsítő közleményekben, a svéd fővárosban pedig Lötz vezetésével egy kis ösztöndíjas gárda (Kassiusné Margalit Gabriella, Bertha Kelemen — a magyar-svéd kapcsolatok feldolgozója — és e sorok szerény írója) szegődött a két nép közti közeledés szolgálóivá. Gunnar Granberg, a stockholmi Svéd Intézet igazgatója és Kassius Torsten újabb összeköttetések létrehozásán fáradozik. Előttünk folyik le a svéd karitatív intézmények munkája. Böhm Vilmos régi kapcsolatait veti latba a svéd segítség érdekében, Szviezsényi Zoltán működése túlnő a kereskedelmi kereteken. Két, egymástól távol élő nép között az irodalmi kapcsolatok mutatják legtisztábban, mennyiben, hol és milyen mértékben sikerül a másik szellemiségéhez közelférkőzni. A romantikus és újromantikus művek magyarra átültetése indította meg a ma már jelentős műfordítói tevékenységet. Győrj-Vilmos 1882-ben fordít először svéd költőket, majd a Frittj of-mondával, Tegnér nagy művével ismerteti meg a magyar közönséget. Lagerlöf Selmának nemcsak legismertebb regényét, a skandináv neoromantika gyöngyszemét, a Gösta Berlinget olvashatjuk magyarul, hanem a Nobel-díjas írónő egész sor más művét is. Különösen Kosztolányi Dezső fordított szívesen Heidenstam- ós Fröding-verseket. Nagy költőnk egyébként a svéd lélek legmélyére pillant időnkónt svédországi útinaplójában. Természetesen Strindberg, ez a haragos északi titán is hamar megtalálta magyar fordítóit. A modern svéd irodalmat Magyarországon még nem ismerik. Svédül Az ember tragédiájának, azután Mikszáth, Jókai és Herczeg néhány regényének volt sikere, az újabbak közül Heltai, Körmendi, Zilahy, Márai ós Vaszary Gábor művei láthatók leginkább a svéd könyvkereskedések kirakataiban. Sűrűre szőtt szálak kötik ma már össze a magyar és svéd népet. A kultúra és a civilázácíó oly magas fokán élő északi nép érdeklődése és barátsága igen nagy érték számunkra, annál is inkább, mert eddig még minden svéd önzetlenül, tiszta lélekkel közelített felénk. ílpoeKT 4>pecKH BCHrepcKoro naBH.ibOna Ha CTOKrOJlbMCKOH BblCTEBKe (CcTUI Ha/l) Plan of fresco (by Paul Szőts) for the Hungarian pavilion at the Stockholm exhibition