Budapest, 1947. (3. évfolyam)

9. szám - BÁRÁNY TAMÁS: Pécs, a béke városa

Az üzemi dalárdák és zenekarok is élénk részt kérnek a város zenei életéből; egyre fejlődő zenekultúrájuk biztató záloga a további esztendők sikeres működésének. A KÉPZŐMŰVÉSZETEK s a képzőművészek sorsa sem oly mostoha itt, mint másutt. A Képzőművészek Szabad Szakszervezete pécsi csoportjának 38 tagja állandó bemutatót tart, egyéni kiállításokat rendez, őszszel és tavasszal kollektív tárlatot nyit, így ébresztvén s fejlesztvén a közönség érdeklődését a festészet s a szobrászat iránt. A szabadszervezet gyakran hív idegen, pesti művészeket Pécsre kiállítani, s tagjai a Bacsányi Társaság estjein sűrűn tartanak előadásokat a képzőművészetek esztétikai és technikai kérdéseiről. Mindez azonban nem elég : a művészetek szeretetét már korán kell beoltani a fejlődő lélekbe, hogy nemesítőleg hathasson. A pécsi iskolák lelkes, fiatal művésztanárai épp ezért korszerűsítették a rajzoktatást : a tanidókat nemcsak rajzra tanítják, hanem a festészet értésére és élvezésére is. Tárlatokra viszik a növendékeket, s ott vezetik be őket a festészet titkaiba, megismertetvén velük a rajz fontosságát, a színkompoziciók hatásait, a színértékek jelentőségét. A Városi Múzeum is állandó kiállítást tart pécsi festők műveiből, ahol minden neves pécsi mester egyegy reprezentáló alkotása megtalálható. * Mindez szép, biztató, lelkesítő. Ám nemcsak lelkiekkel él az ember. Eddig a múzsákkal társalkodtunk, most nézzük a rideg számokat, s igyekezzünk kikutatni, hogyan él az a nyolcvanezer ember, aki e várost mondja szűkebb pátriájának, s miként sáfárkodik anyagi erőivel a város. A városvezetés mindenekelőtt arra büszke, hogy Pécs háztartása teljesen rendezett, s hogy sem a múltban nem szorult, sem a jövőben nem szorul állami támogatásra. Az 1947/48-as költségvetési évben a város 14 millió, közüzemei közel 20 millió forintos keretben Az Egyetemi könyvtár yHHBepCHTeTCKail EHÖJiHOTeKa The university librarv Itibliotheque de l*Université A HÁROMÉVES TERV keretében jelentős beruházásokat irányoz elő a költségvetés. Az első évben a városi háztartás az üzemekkel együtt 4'5 millió, a második évben 6'4 millió, a harmadik évben kereken 8 millió forintos beruházást tervez. Jelentős útépítkezéseket, erdei iskola létesítését, parkosítást, kultúrházak, sporttelepek, fürdők építését tartalmazza már az első évi program. Ezzel kapcsolatban érdekes megemlíteni, hogy Pécs volt az első város az országban, amely hároméves tervét elkészítette. A következő évek proggazdálkodnak. Az önálló vagyonkezelésű vállalatok költségvetése 3'5 millióra, a különböző alapoké 4*5 millióra rúg. A város összköltségvetése 5T4 millió forint. A költségvetés részleteiben is, egészéljen is deficitmentes. A város rendezett anyagi viszonyait az alapozta meg, hogy egyrészt bevételeinek kimunkálása országos viszonylatban is valóban mintaszerű, másrészt— s talán főként — az a körülmény, hogy Pécset háborús kár nem érte, s így nem kell bevételeinek jelentős részét újjáépítésre felhasználnia, hanem újat tud építeni. Az a körülmény, hogy a város közjogi bevételei (adók és illetékek) a kormányzat jóindulatától függenek, s fájdalom, állandóan csökkenő tendenciát mutatnak, szinte önkéntelenül is előírja a város pénzügyi politikájának jövő irányát. A városnak, a kieső közjogi bevételek pótlására, a bevételek önállósítására kell törekednie, azaz fokoznia kell magánjogi bevételeit. Ez pedig csak egyféleképen képzelhető el : a magángazdálkodási ténykedésre való áttéréssel. A városnak minél több üzemet, intézményt kell létesítenie, amelyeknek célja, hogy bizonyos mérsékelt, de állandó bevételt biztosítsanak a közületnek. Ezek a bevételek biztosítják majd a kulturális és szociális létesítmények fokozott támogatását. Л Vármegyeháza barokk fokapuja, a XVIII. sz. elejéről Главные барокк ворота Губернского Дома, начала XVIII столетия The Baroque gateway of the Town Hall. XVIII century Porte principale de la Préfecture, style baroque ; début du XVIII siecle