Budapest, 1947. (3. évfolyam)

6. szám - GERÓ LÁSZLÓ: Újjáépítés és esztétika

Sávos és pontbeépítésű házak (Stockholm) A new part of Stockholm az így épített telepek korszerű lakásaikkal valószínűen elvonnák a városmagban levő egészségtelen lakások lakóit. így végül lehetőséget nyújtanának ezeknek a belső részeknek átalakítására is, ami a nagyváros forgalma miatt előbb-utóbb kikerülhetetlen. Megvalósulásuknak nemcsak azok az akadályai, akik a városképet csak zártsorú bérházakkal tudják elképzelni, hanem az egységes és egyidejű építkezéshez szükséges jogi és gazdasági feladatok nehézsége. A városrendezés mai állapotában sok kollektív feladattal jár, melyek kihatnak az egyénekre is. Nem jogokról van itt szó és magántulajdon elvételéről, hanem olyan rendezésről, mely az egyénekből álló közösség érdekét szolgálja. A magyar történetben olvassuk, hogy a rendi társadalom túlzott és egyoldalú jogvédelmi harcában megmerevedett és a ráhagyatkozott jobbágyság életszintjét nem emelte, sajátmaga áldozatot nem vállalván, az állandóan fejlődő Európában ő maga egyre jobban lemaradt Veszedelmesnek látszik bizonyos, magántulaj don-megkötöttségiink és ezeknek a jogoknak túlzott védelme a háztulaj donnái és telektulajdonnál, mert lehetetlenné teszi a fejlettebb típusok kialakulását és ezzel az ország lakosainak szélesebb rétegeit akaratlanul is elzárja a fejlettebb igényű lakástípusoktól. Az újabban keletkezett kistelkes családi házak kertjei elaprózódása elülső, oldalsó, hátsó kertekre, valamint—a már említett—nagyobb közműterhek oda vezettek, hogy mint Granasztói oly találóan kifejtette, a jövőben a zártsorú építési módnak lesz szerepe, a nagyobbszámú bérlakásokat tartalmazó magasházak viszont szabadonállóan fognak települni. Míg tehát a múltban a városmagot zártsoni bérháztömbökből álló sűrű beépítés alkotta, melyet a szabadonálló villák laza negyede vett körül ; a jövő városképe ; laza elhelyezésű, szabadon álló pont- vagy szalagszerű magasházakból épített széles közlekedő utakkal bíró városmag, melyet zártsorú villanegyed vesz körül a kisebb forgalomnak megfelelő kisebb utaival. Hona B CTOKTOJlbMe Construction de maisons surune rengée (Stockholm) A Stockholm Norrmaelar-parti 12 emeletes keresztsávos házsort, a Genova-tengerparti, philadelphiai (Alden Park) magas házak szép példái a természetbe állított épületeknek, melyek a természeti környezetet is jobban kiemelik. Ugyanezt látjuk a Várhegy aljára tervezett keresztsávos házsor esetében, melyet az eddigi zártsorú bérházbeépítés kulisszaként takart el. Az építésmód csak az épület tömegét határozza meg, emellett felmerül az építendő ház esztétikai megjelenése, a városképbe illeszkedésének kérdése. Milyen stílusban építsünk? A századforduló eklektikusai válogattak a stílusokban. Középületre a reneszánsz, templomra a gótikus, imaházra az orientális stílust tartották alkalmasnak, az individualizmus mértéktelensége pedig az egyénieskedő végletekbe hajló szecesszió házait teremtette meg. A józsefnádori Szépítő Bizottmánynak köszönhető addigi egységes, szép városkép eltűnt. A Dunapart nyugodt épületei ritmusát szaggatott körvonalú épületek hullámzása váltotta fel. Az Andrássy-út még rendtartó épületsora után megépültek a Körutak, a Rákóczi-út, melyek épületeit külön-külön talán nem szükséges részleteznünk. * A mult nagy történelmi stílusai után a századvégi stílusbizonytalanság következett. A nagy stílus helyén a mult századvég homo europeusdnál csak hatalmas öntudatot találunk. Ő volt az európai történetnek legbüszkébb teremtménye. Önkritika híján elhitte magáról, hogy az ő bölcseségének köszönhetők a nacionalizmus, liberalizmus, a politikai demokrácia és a természettudományos gondolkozás. Ez a kor az, mely a vallás által szabályozott emberi közösségek helyébe a machiavellisztikus államérdeket állította önvizsgálat és önkritika nélkül és ezzel magában hordozta a két világháború minden nyomorúságcsíráját és a zűrzavart a stílusok terén is. * A régi egy-kétemeletes épületeket 9—11 emeletre nagyítva, kiesnének az épületek az emberi léptékből, embertelenné válnának, sokkal inkább, mint azok a »modern« épületek, melyeken sem lábazat, sem oszloprend, sem tagozott párkányzat nincsen. Ezért mond le róla a mai építőművész. És nem a higiéné, anyagszerűség, tárgyilagosság (Sachlichkeit) elérése végett, melyet annyit szoktak hangoztatni. Ezek propagandaszólamok és nem is igazak. Az igazi alkotónak nincs rájuk szüksége. Az új irányok mindig találnak a maguk propagálására, igazolására ilyen szólamokat, de ezek ritkán fedik a valóságot. Tagadhatatlan, hogy a vasbeton és egyéb igen ötletes szerkezetek számtalan lehetőséget nyújtottak a ma építészének és megtagadná saját korát, ha vasbeton oszlopok helyett súlyos kőoszlopokat használna, ha 5—8 cm vasbetonhéjboltozat helyett ma is téglával vagy kővel boltozna. De bármily fontos az anyag és szerkezet, az épület esztétikai Regi kirakatszekrény és CTapaa H HOBaa moderneskedő kirakat BHTpHHa Earlier and modern shop-window Armoire ancienne de vitrinc et displays vitriné ä prétention moderne [»iOÄÖi 196