Budapest, 1947. (3. évfolyam)

4- 5. szám - MARCELL GYULA: Budapest gyomra számok tükrében

MARCELL GYVLA /ZAPAZHÜVELYE/FOGYA/ZTÁ/ (KG.) 0 38 BUDAPEST GYOMRA A SZÁMOK TÜKRÉBEN MA MÁR MEGKÖNNYEBBÜLTEN sóhajtunk fel a felszabadulást követő hónapok közellátási viszonyaira gondolva, s az akkori állapotok szomorúságát 1

idézve önkéntelenül is Vas Zoltánra gondol a főváros lakossága, aki — mint közellátási kormánybiztos — valósággal az éhenhalástól és a fenyegető járványok pusztulásától mentette meg Budapestet. Mit és mennyit eszik Budapest? ezt a kérdést jelképezi a két szó : »Budapest gyomra«. Különösen érdekes az összehasonlítás e téren az úgynevezett bókeviszony okkal, s ha a kérdésről számokban beszélünk : a kép nagyon szemléltető. A Székesfővárosi Statisztikai Hivatalban rendelkezésre állanak ezek az adatok és bemutatható a főváros békebeli fogyasztása. A számok a fővárosba vasúton, hajón, autón és kocsin felhozott, valamint innen vasúton és hajón elszállított mennyiségek figyelembevételével alakultak ki. A háború utáni időkben a kereskedelem szálai •szétszakadtak, a szabadkereskedelem piaci mechanizmusa megbénult. Ezekről az időkről áruforgalmi adatok nincsenek. A statisztikusok számításokat végeztek a budapesti fixjövedelmű családok valószínű élelmiszerfogyasztására nézve. Ezekhez a számításokhoz a mindenkor fennálló élelmiszerpiaci helyzet, valamint a jövedelmi viszonyok adtak támpontot. Ilyen számítások eredményeit mutatjuk be az 1945 december ós 1946 július hónapokra vonatkozólag. Az infláció után a székesfővárosi statisztikai hivatal újra megindította 200 háztartásra tervezett háztartásstatisztikai adatgyűjtését. Harminc család életviszonyát mutatják be a szeptember hónapra vonatkozó adatok BUDAPEST HÚSFOGYASZTÁSA békében (1938) évi 38 kg-ot tett ki, amihez még hozzá kell venni a baromfi (12), vad (0-20), hal (2-14) fogyasztását. Ennek a tekintélyes mennyiségnek 44%-a sertéshús, 22%-a baromfihús volt. Élőállapotban hozták fel a szarvasmarha és sertés legnagyobb részét és a főváros vágóhídjain dolgozták fel. A nagyvárosok európaszerte eléggé egyforma húsfogyasztást mutattak a háború előtt. Az északi országok a sertéshússal szemben inkább a marhasültet részesítették előnyben, a tengerparti országokban pedig a halfogyasztás igen magas. így Helsinki 20"2 kg Stockholm 14 4 « Antwerpen 9'9 « friss hal fogyasztása messze kimagaslik a mi 2'14 kg-os fogyasztásunk fölé. Az állatállományban bekövetkezett nagy pusztulás szétzúzta régi húsfogyasztási szokásainkat. Elpusztult a szarvasmarhaállomány . . 66%-a, a sertésállomány 80%-a, a birkaállomány 89%-a. 1945-ben és az inflációs hónapokban úgyszólván hús nélkül éltünk. Igen súlyosan érintette ez szervezetünk fehérjemérlegét, amennyiben békében az élelmiszerek révén kapott napi 83'5 g tiszta, emészthető fehérje 32'3%-át, vagyis majdnem egyharmadát a hús révén biztosítottuk. A gyorsan regenerálódó baromfiállomány, valamint a katasztrofális takarmányhiány miatt időelőtt vágásra kerülő szarvasmarha- és sertésszállítmányok javítottak a főváros húsellátásán. A 30 család szeptemberi háztartási könyve alapján a húsfogyasztás 1-82 kg volt a hónap folyamán egy főre számítva. Ez a fogyasztás a békeidők méreteinek 38'7%-át tette ki. Húsfogyasztásunk lényeges javulása alig fog bekövetkezni az óv folyamán, mert sem az állatállomány, sem a fogyasztóközönsóg vásárlóereje a fogyasztás fokozását ma még nem teszi lehetővé. A FŐVÁROS TEJELLÁTÁSA nemcsak a tehénállománnyal van szoros összefüggésben, hanem a nagy tejvállalatok vidéki organizációjával, a tej szállítása pedig kanna és vasúti kocsi kérdése is. Ezen a téren pedig minden romokban hevert. A békeidők napi 300 ezer literes felhozatala, amelyből egy főre 3 dl jutott, az inflációs időkben 10 ezer literre zsugorodott. Komoly javulás a stabilizációval következett be. Azóta eléggé egyformán 70—80 ezer literre emelkedik a napi felhozatal, januárban pedig 90 ezer volt ez az átlag. A békeidők fogyasztásának elértük tehát 15-2%-át. A felhozott tejből elsősorban a gyermekek, terhes anyák, kórházak stb. részesedtek s így a szabadforgalomban beszerezhető tej mennyisége csekély volt. Budapest sohasem volt nagy tejfogyasztó. 1938 194 6IX. FE3ENKINT1 HAVI ÁTLAG CUKORFOGYA/ZTÁ/ (KG.) 1938 19*6 IX-FE3ENKINT1 HAVI ÁTLAG. HU/IOGWZTÁ/ (KG.) 4-70 19381*. 1946«. FÉJENKINTI HAVI ÁTLA6. Z/IRADEKFOGYA/ZTÁ/ (KG.) 138 1938 194(5 IX" FE3ENWNTI HAVI ATLA6 GYÜMÖLC/F0GYA/7TÄ1/ (KG.), 10-60? 1939IX. 194ÍIX. FEDENKINTI HAVIAtLAB 171