Budapest, 1947. (3. évfolyam)

4- 5. szám - MARCELL GYULA: Budapest gyomra számok tükrében

ZÖLB/ÉGFOGyA/ZTÁ/ (KG.) 1760 <939IX. I94ÓIX. fEJENKINri HAVI ÁTLAG. 1938 IX. 194-6 IX. FEOENKINTI HAVI A"TLAG KENYERFOGYA/ZTÁ/ (KG.) 8-22 \ 1939 19461*. PE3ENKINTI havi Átlag BlIRGONYAPOGYA/ZTÁ/ (KG.) 7-83 1986 i94tf«. FlJCNK'WTl HAVI ATIA8 TOJÁ/FOGYA/ZTÁ/ (DB.) 12 1938IX. 194ÍIX. FÉJENKINTI HAVI ÄTUG Bázel 280 Zürich 274 Stockholm 263 Prága 198 Amsterdam 182 literes évi fogyasztásával szemben Budapest egy főre számított 120 literes mennyisége valóban nem sok. A Nemzetek Élelmezési Bizottsága az ideális tejfogyasztást a napi 7 dl-ben jelölte meg, mi ennek éppen a felét fogyasztottuk. A tej szervezetépítő szerepe közismert. Testünk mészellátásában, ami a főváros békebeli táplálkozásában napi TO g volt, a tej 46'6%-kal részesedett. Hiányát más élelmiszer sem pótolta. A főváros zökkenésmentes tejellátásának biztosítására irányulnak azok a tervek, amelyek Budapest környékét kívánják a tehénállomány növelésével tejövezettó kiépíteni. TOJÁSBÓL 185 DAR ABOT f ogyasz -tottunk egy év alatt. (1938 szeptemberében 12 db esett egy személyre számítva.) A külföldi háztartási számadások alapján Basel 231 Prága 229 Stockholm 208 Zürich 186 darab fogyasztását jelentik. Az elmúlt 2 óv alatt 1945 decemberbon kb 4 db 1946 júliusában « 2 « 1946 szeptemberében « 5 « tojás volt az egy főre eső havi mennyiség. Mult óv őszén azonban nagyot romlott a helyzet. Békeidőkben a főváros nagy hűtőházaiból október—december hónapokban (pl. 1938-ban) 10 ezer métermázsa (21 millió db) került kitárolásra a fővárosban. Az üres hűtőházak, valamint az idényszerűen mélyponton levő felhozatal miatt Budapest jóformán tojás nélkül vészelte át a téli hónapokat. A Nemzetek Szövetségének Élelmezési Bizottsága 360 darabban jelöli meg az ideális óvi mennyiséget, ami a főváros fogyasz tásának a kétszerese. Ezen a téren tehát még fokozni kell a fogyasztást. Az 1946—47-es télnek három igen nehezen nélkülözött élelmiszere volt ú. m. a tojás, a savanyított káposzta és a burgonya. BURGONYAFOGYASZTÁSUNK alakulását az egyes időpontokban a következő táblázat mutatja be : Efcty Ki -számított. Imvi mennyisig ks 1938 havi átlagban . 7 83 1945 december 5'43 1946 július 3-26 1946 szeptember . . . 7'71 Míg békében átlag 8 kg burgonyát fogyasztottunk egy-egy hónapban, addig az infláció alatt ez a mennyiség a, felére csökkent. Szeptemberben a kormány tekintélyes burgonyaszállítmányokat irányított a fővárosba. A forinttal kialakult pénzszűke azonban oly nagymérvű volt, hogy a lakosság burgonyából sem tudott nagyobb mennyiséget vásárolni. Ideális fogyasztását az óvi 110 kgban ajánlja a Nemzetek Szövetségének Élelmezési Bizottsága. Összefüggést, mutatnak ki a karenciás megbetegedések és az alacsony burgonyafogy&sztás között. Belgium 202 Lengyelország 202 Hollandia 169 ' Németország 159 Svédország 115 Finnország 115 Anglia 108 kilogramm évi fejátlagai bizony jóval magasabbak a budapesti 93 kg-os értéknél. A ZÖLDSÉGFÉLÉKBŐL békében átlag 10 kg-ot fogyasztottunk havonta, egy főre számítva. Az őszi hónapokban fogyasztásunk idényszerűen magas és ez az évi átlagot békében is messze meghaladta. így pl. 1938 szeptemberében 17'60 kg volt az egy személyre jutó zöldség- és főzelékféle. Mult év szeptemberének adata szerint, a 30 család fogyasztásának vizsgálata alapján az egy főre eső mennyiség 10'53 kg volt. Budapest éhező népe örömmel fogadta az olcsó idénycikkeket, amelyek kötetlenül álltak rendelkezésre. Növelte ennek a hónapnak zöldségfogyasztását a jó paradicsomtermés, amely a szeptemberi mennyiségnek 22'8%-át tette ki. A HAZAI GYÜMÖLCSÖKBŐL egy főre számítva, Budapesten pl. 1939 szeptemberében 7"60 kg fogyott. Az alma, dinnye, szőlő, cseresznye, őszibarack és szilva tették ki az összes gyümölcsnek több mint 80%-át. Legtöbbjük azonban nyáron és koraőszön kerül asztalunkra. így pl. 168 munkáscsalád háztartási számadásainak 1930-ból származó adata szerint július— október hónapokra esett az egész év gyümölcsfogyasztásának 81'4%-a. Mult év szeptemberében a 30 család számadása 10 (50 kg friss gyümölcsöt mutatott ki, ennek azonban majdnem fele szőlő volt. Ez a mennyiség a háború előtti mértéket is meghaladta. Az őszi idény hamar végetér és visszazuhanunk a bőség idejéről a szürke téli hónapok szomorúságába. A télálló alma- és körtetermelésünk fokozása múlhatatlanul szükséges, hogyha ki akarjuk küszöbölni az egyenetlenséget. A déligyümölcsök ezen a téren igen nagy hiányt pótoltak. (Egy év alatt 4"60 kg narancsot és 2'0 kg eit-172