Budapest, 1947. (3. évfolyam)

4- 5. szám - KOTSIS IVÁN: A százéves Műegyetem

Főépidet dunaparti képe (tervezte Haus/mann Alajos) The Head Offices frontage on the Danube (planned by Alajos Hauszmann) Bha rjiaBHoro i-'unoni Ha ayHaiícKOH HaöepexínoH (ripoeKT: TaycMaH A.iaiiouia) Vue du bátiment principal sur le quai du Danube (Plan : Alajos Hauszmann) nem látható módon megduzzasztotta a különféle mérnöki pályákon elhelyezkedni kívánó hallgatóság létszámát. A Műegyetem ehhez a munkájához kívülről sajnos, nagyon kevés támogatást nyer. Epületeinek helyreállító munkája az ostrom után megindul ugyan, de az infláció alatt megakad és másfél évig szünetel. A most nemrég ismét megindult helyreállítási munkák költségvetési kerete is meglepően szűk : a teljes épületkár 9 millió aranypengő volt, amelyből az infláció idejében helyrehozatott 2 millió értékű, fennmarad tehát még 7 millió aranypengő szükséglet, amelyből a jelen költségvetési évre, mindent beszámítva, 1,200.000 forint áll rendelkezésre, ami annak mindössze egy kis töredéke. Még súlyosabb a felszerelések pótlásának kérdése, ahol a háborús károk 8 millió aranypengőt tesznek ki, aminek pótlására az 1946/47. évi költségvetésben 202.000 forint áll rendelkezésre. Mostohagyermek mivoltunk legélesebben abból a tényből derül végül ki, mely szerint a kultusztárca alá tartozó öt egyetem fenntartási és dologi kiadásaira az 1946/47. évre összesen előirányzott 10'6 millió forintból a Műegyetemnek mindössze 0'6 millió forint jut. A társadalmi úton — főképen a gyáripar részéről — leendő támogatást biztosítandó, 1946-ban megalakul a Műegyetemi Curatorium, amely intézmény jótékony hatása máris érezhető s amellyel megveti alapját egy későbben is megmaradó állandó külső támogató szervezetnek. Segítségére jön a Műegyetemnek a »Munkások a tudósokért« akció is, amely több elpusztult tanszék rendbehozatalán munkálkodott. AZ OSTROM UTÁN a kormányzat életre hívja a Magyar Agráregyetemet, amelyhez egyebek között az 1934-től 1945-ig a Műegyetem keretébe utalt Állatorvosi Főiskolát és Mezőgazdasági Osztályt hozzácsatolja, aminek következtében a Műegyetem jelenleg nyolc osztályból áll, úgymint : a mérnöki osztály 1037 hallgatóval, az építészmérnöki 564, a gépészmérnöki 1616, a vegyészmérnöki 248, a bánya- és koliómérnöki 169, az erdőmérnöki 256, a közgazdasági és kereskedelmi 3047 és végül a közigazgatási osztály 473 hallgatóval, akiknek összlétszáma tehát 7410. A tanszékek száma a mérnöki osztályon 11, az építészmérnökin 10, a gépészmérnökin 15, a vegyészmérnökin 10, a bánya- és kohómérnökin 15, az erdőmérnökin 11, a közgazdaságin 10, a közigazgatási osztályon pedig 11 ; összes létszámuk tehát 92. Az osztályok kettesével egy-egy, összesen öt karba vannak befoglalva. A bánya-, kohó- és erdőmérnöki osztályoknak Sopronban való elhelyezése csak ideiglenes megoldásnak tekinthető, mert pedagógiai, adminisztratív és gazdasági szempontok egyaránt azt kívánják, hogy ez a két osztály is az anyaintézet székhelyén, Budapesten működjék. Ezzel kapcsolatban, de a hallgatók felduzzadt látszáma, valamint a várható és elkerülhetetlen fejlődésre való tekintettel is újból a helyiségkérdések jönnek előtérbe, amelyeknek legkézenfekvőbb és a jelenlegi és közeijövőbeni gazdasági helyzetben is megoldható legtermészetesebb útja a Műegyetem tőszomszédságában levő és nagy részében üresen álló Hadik-laktanya épületének a maga teljes egészében a Műegyetem részére való átengedése. A haladó mérnöki tudományok újabb eredményeit a végzett mérnökökkel megismertetendő, a Műegyetem keretében működik 1939 óta a Mérnöki Továbbképző Intézet, amely évenként, még a háború alatt is megtartott sorozatos és magasszintű előadásaival, valamint nagy elterjedettségnek örvendő kiadványaival a magyar mérnökképzésnek ma már nélkülözhetetlenné vált tényezője. • A Műegyetem a haladó élettel szorosan összefüggő intézmény : mint ilyennek létszükséglete a fejlődés. Vagy fejlődik, vagy visszaesik ; megállania nem lehet, még akkor sem, ha az idők folyamán súlyos csapások is érik. Ha Zelovich Kornélnak kimerítő és szép művét a József Műegyetem történetéről elolvassuk, megtudjuk, hogy annak menetét a múltban is mindig göröngyös utakra terelte a végzet; és abból, hogy sikerült százesztendős múltja alatt oly sok anyagi és politikai nehézség, magárahagyatottság és meg nem értés dacára életre kelnie, kiterebélyesednie és Európa első műegyetemeinek sorába emelkednie, amelynek oklevelét minden országban tiszteletben tartották és mérnökei előtt kapuikat megnyitották, joggal és bizalommal meríthetünk reményt a jövőjére nézve is. Ez a reménykedésünk annál is indokoltabb, mert újabban pártkülönbségre való tekintet nélkül az egész ország segítőkészsége fordul a Műegyetem felé, ami biztató záloga az intézet fejlődésének, amely nélkül nincs magyar élet. 170