Budapest, 1947. (3. évfolyam)

3. szám - LESTYÁN SÁNDOR: Egy szobor, hegedűszóból öntve

LELEPLEZÉSI ÜNNEPÉLYÉRE. A Pet5fi-szobor leleplezési ünnepének meghívója lelkesedésről, a tomboló tapsviharról, ami nyomába szegődött, amerre járt. A Pesti Napló 1860 december 9-én ezt írja : »Reményi Ede, egy tiszteletére rendezett lakoma alkalmával Félegyházán indítványt tett, hogy azon ház, melyben Petőfi szülei laktak, s a költő, mint csecsemő, az első magyar szót kiejté, emléktáblával jelöltessék ; alig hangzott el ezen hazafias indítvány, s néhány perc múlva már 110 forint volt együtt, éppen annyi, amennyi a díszes márványtábla költségeinek fedezésére szükséges volt. Reményi ezen indítványának sikere által buzdíttatva, most a lapok útján felhívást intéz minden igaz magyarhoz és jó honleányhoz, hogy adakozásaik által minél előbb létesítsék azon tervet, mely szerint a halhatatlan költőnek a haza szívében, Pesten, állíttassák egy nagyszerű emlék. Hogy ez emlék méltó legyen Petőfihez, a jeles művész 10 arany pályadíjat tűz ki azon tervre, mely a nemzethez legméltóbbnak fog találtatni.« A Petőfi-szobor felállítására vonatkozó felhívást — mondottam — Kiskunhalason fogalmazta meg Reményi, Péter Lajos házában. Onnan hazaérkezve, a fővárosba, a »Magyar Sajtó« hasábjain így indokolja azt meg : »Imádott hazám ismét küszöbére lépvén azon szentegyháznak, mely hosszú tízéven át előtte zárva vala : mint Kis-Kun-Halas redemtus polgára, egyik személyes és alkotmányos jogomat a legszebben véltem gyakorolhatni, midőn a Petőfi országos szoborra onnan intéztem a nemzethez felhívásomat. Ugy gondolom : e haza minden helyéről lehet az országhoz szólani, ha a szó szívekhez intéztetik. Pest, a főváros, csak előkelőbb helyről, de melegebben nem szeretheti a hont, mint a magyarság bármely kis fészke.« Ezekben a napokban írta meg sajátkezűleg a levelet azoknak, akiket élőszóval is felkért, hogy vállaljanak szerepet a »szobor-bizottmányban.» A leveleket így írta alá : »Reményi Ede, a Petőfi-szobor indítványozója és ideigl. elnöke.« Találkozóra hívta őket. 1860 december 26-án, Kemény Zsigmond lakásán, meg is alakult a bizottság. Tagjai : Arany János, Barabás Miklós, Csengery Antal, Egressy Gábor, Greguss Ágost, Henselmann Imre, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Királyi Pál, Pákh Albert, Szász Károly, Székely József, Tomory Anasztáz, Tóth Kálmán és Urházy György. Reményi a bizottság »ideiglenes elnöke«, ami azt jelenti, hogy egyelőre ő minden, mert elsősorban pénzt kell előteremteni a szoborra, s az más úton, mint az ő hangversenyeinek jövedelméből nem lehetséges. Összeállítja a koncert-kőrút állomásait, lelkesen készülődik. 1860 utolsó napjaiban ezt írja egy albumba : »Lauka Gusztáv barátomnak pingáltam én ide e sorokat — emlékül — épp akkor, mikor én a kedves Petőfi-lázban sinlődtem — és ép akkor, mikor feltámadásunk előestéjén vagyunk ; tehát éljen Lauka, éljen a haza, Reményi Ede.« FŐVÁROSI VIGADÓ. A szoborleleplezést követő ünnepi vacsora étlapja 83 A PETŐ FI-S Z O B O R N AK BUDAPESTEN 18 8 2. ÉVI OKTÓBER HÓ 15-ÉN DÉLELŐTT 10 ÓRAKOR MECTARTANOÓ MEGHÍVÓ