Budapest, 1946. (2. évfolyam)

1. szám - NAGY TIBOR: Egy aquincumi festő lakása

Pihenő madár alakja Отдыхающая пицат Resting Bird Figure d'un oiseau au героз \\U\ TI В Olt (A cikk írójának »Fgy aquincumi festő lakásának falfestészete« című mnnkáját a székesfőváros tudományos ösztöndíjával jutalmazták. A szerk.) A helyi régészeti kutatásnak sokáig nem sikerült olyan teljes lakóházat kiásni, amely Aquincum legelső városépítési korszakából származik. Ennek okát jórészt abban kereshetjük, hogy az elmúlt évszázad kutatása a polgárváros belső területére szorítkozott, amely többízben elpusztult, majd újjáépült. A régebbi kutató nemzedék nem is hatolt le mélyen az anyatalajig s csak a magasabban fekvő későrómai, 3—4. századi magánházakat hozta napvilágra. A korábbi építkezések maradványai még mélyebben a föld alatt rejtőznek. 1941-ben, nagyobb földmunka alkalmával, sikerült elsőízben a polgárváros déli részén olyan korai magánlakást feltárni, amely még Aquincum polgárvárosa alapításának idejében épült. A feltárt magánház egyszerű és világos beosztásával erősen elüt Aquincum késő-róinaikori, bonyolult alaprajzú, hasonló épületeitől. Alacsony mellvédfalra állított oszlopokkal kiképzett tornác (porticus) képezte a homlokzatot, amely északra nézett (2. kép, 1. szám). A bejárat nyugat felől egy kis mellékutcából nyílott, E nyitott folyosóhoz dél felé kisebb előszoba (fauces) csatlakozott (2. kép, 2. szám), amely egv hosszúkás, központi fekvésű terembe vezetett (2. kép, 5. szám). Innét nyíltak a többi szobák bejáratai. Ezek közül a 6. számú kisebb szoba raktárhelyiség volt. A szomszédos 7. számú helyiség lehetett az ebédlő, a triclinium, míg a 8. számú a tulajdonos dolgozószobája, a tablinum. Hálóhelyiségül a lakás északi szárnyán elhelyezett kisebb szobákat használhatták. A ház déli részén egy másik nyitott folyosó foglalt helyet s egy nagyobb gazdasági udvarra nézett. Ez utóbbi keleti részén helyezkedett el a pince. Építményünk alaprajzi elrendezése, a lakóépület mögötti gazdasági udvarral nem városi háztípust képvisel, hanem az Itáliából származó vidéki majorsági épületekkel tart rokonságot. Magánlakásunk a 2. század elején épült. Figyelemreméltó, hogy nem látták el légfűtéses berendezkedéssel. Ép ezért valószínű, hogy tulajdonosa csak a melegebb időszakban tartózkodott ebben a mai városok szélén álló villákkal összevethető épületben, míg a telet polgárvárosi központi fekvésű lakásában töltötte. 3