Budapest, 1946. (2. évfolyam)

11. szám - PÁLINKÁS LÁSZLÓ: A belvárosi plébániatemplom

A templom északi oldalbejárója. XV. sz. 2. fele Боковой вход в храм с севера. 2. половина XV. века Northern side entrance to the church Porte laterale de l'église au nord ; 2ae

moitié du XVе siecle Duna-utca táján a mult század végén az Erzsébet-híd építésekor találtak. Alaprajzi elrendezésük és a belvárosi templomhoz való közelségük az azonosítás valószínűségét még csak fokozzák. Mátyás uralkodása és a mohácsi vészt megelőző évek a templom történetében fénykorszakot jelentenek. A templom szépül, műemlékekben gazdagodik, papjai tekintélyt és önállóságot vívnak ki maguknak, a templom falai között fontos országos ügyeket intéznek el és királyválasztások játszódnak le. A templom plébánosai, akik jobbára érseki helynökök és felszentelt püspökök, főpásztori jogokat gyakorolnak. Közvetlenül az esztergomi érsek joghatósága alá tartozva, a templom kiváltsága volt, hogy az általa kiállított okmányok a hiteles helyek jogérvényével bírtak. A templom pecsétjén gótikus baldachin alatt Mária, karján a Kis Jézussal, jelenik meg, valószínűleg a főoltár ábrázolását követve. A pecsét stíluskritikai alapon még a 14. század második felében vagy végén készült. A hatalomnak és nagyságnak ennyi jele megegyezik a kor általános politikai és hatalmi helyzetével, a magyar művészet akkori magas színvonalát pedig a fennmaradt emlékek tükrözik. Sajátos jelensége a Mátyás-kori renaissancenak. hogy inkább iparművészeti, festészeti és szobrászati alkotásokon jelentkezik és a megújhodás formái csak a legutolsó sorban lépnek fel az építészet terén. Mátyás saját építkezései vagy az általa pártfogolt építkezések még mind későgótikus stílusban történnek (pl. a budavári Nagyboldogasszony-templom, a kolozsvári ferences-templom) s csak az építészet díszítő részletei, ajtó- és ablakkeretezések, párkányok, oltárok, amelyek inkább szobrászati feladatok, veszik fel a kor renaissance megoldásait és motívumait. Templomunknál is a renaissance formák inkább csak berendezési tárgyakon, építészeti jellegű díszítő tagozatokon jelentkeznek s akkor sem Mátyás uralkodása alatt, hanem már halála után, hisz évtizedek kellettek ahhoz, míg az udvari művészet eljutott a városi polgárok és az egyszerűbb mesterek közé, úgyis mint megrendelői igény s mint művészi kifejezési szükséglet. A belvárosi templomnál a Mátvás-kori építkezések még későgótikus stílusban készültek, míg a tiszta renaissance szobrászi emlékek már Mátyás halála után keletkeztek. Ezek azonban az egész kor legkiválóbb alkotásai, gondolunk itt kivált a templom két pastoforiumára vagy szentség-401