Budapest, 1946. (2. évfolyam)

11. szám - PÁLINKÁS LÁSZLÓ: A belvárosi plébániatemplom

Oszlopfő. XII. sz. vége Capital, end of twelfth century Колонна. Конец XII. века Chapitcau; fin du XII1' siecle tábor keresztény bazilikájává és hogy az avar-frank időkben is állott itt valamilyen ókeresztény kultuszhely, amelyet az elszórtan élő szlávok is használhattak. Minden körülmények között azonban a római-magyar szellemi kontinuitásnak egy jellegzetes vonása domborodik itt ki : első városaink római maradványokon, első templomaink római vagy ókeresztény szentélyeken épültek (Székesfehérvár, Pécs, Esztergom stb.) és ezzel a magyarság a Nyugathoz való tartozását dokumentálta már ezer évvel ezelőtt. A belvárosi templom létezése mellett a korai Árpád-korban több érv is szól. Szent István kiváltságokkal ruházta fel a pesti várost, már pedig ez nem történhetett volna meg, ha ott olyan keresztény templom nincs, amelyet törvényeiben maga is megkövetelt. Midőn Szent Gellért 1046-ban vértanúhalált szenvedett, holttestét a pesti Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomban helyezték el. A castellum, vagyis a belvárosi templom környékének ásatásai során a templom körül elterült temetőből honfoglaláskori emlékek és Árpád-kori sírok kerültek elő, valamint agyaggal tapasztott Árpádkori kőfalak. Templom tehát ezen a helyen, legalább is már a 11. század folyamán állott, körülötte temetővel. Ennek a templomnak a története és emlékei épp annyira felderítetlenek, bizonytalanok, mint általában az e korabeli magyar történelem és művészet. A 12. század végei nagy szellemi és művészeti fellendülés idején épül a belvárosi templomnak az az őse, amelynek egyes alapjai és falrészei még a mai nap is állanak és amelyből egy külső párkányfrizt, egy fűrészfoggal szegett, félköríves, normann mintaképekre visszamenő ívsort a déli torony belsejében használtak fel. Ennek a kéttornyú, három hajós, bazilikális elrendezésű román stílusii templomnak — mely elrendezésével talán a lébényi és jaáki templomnak is mintaképül szolgálhatott — egyes építészeti részleteiben, azoknak a klasszikus akantusz levelet felújító faragásában a buda-esztergomi királyi kőfaragóműhelynek stílusvonásait ismerhetjük fel. A templom a 12. és 13. század fordulóján mint a két testvérváros első monumentális egyházi építménye már készen állhatott és díszes kiképzését az is bizonyítja, hogy az átvonuló keresztes hadak itt pihentek meg és ájtatoskodtak. A királyi család is felhasználta a templomot egyházi szertartásokra családi eseményekkel kapcsolatosan, hisz a gyermek Szent Erzsébet szimbolikus eljegyzését 1211-ben Lajos thüringiai őrgróffal a templom falai között ünnepelték meg. Ehhez mérten a templom ekkoriban hű művészi kifejezője lehetett Magyarország nagyhatalmi helyzetének és a magyar művészi kultúra fejlettségének. Az országon végigszáguldó tatárveszedelem a pesti főtemplomnak sokat árthatott, bár a szilárdan épített templom, hasonlóan a szomszédos domonkosok zárdatemplomához, nem pusztult el teljesen, csak tetőzete éghetett le és ingó műemlékeiben, berendezésében szenvedhetett károkat, mintahogy a Párkány a déli torony belső falán. XII. sz. vége Обод на внутренней стене южной колокольни. Конец XII. века 398 Frieze on the inner wall of the south tower, end of twelfth century Corniche sur le mur intérieur du clocher du sud ; fin du XII!' siecle