Budapest, 1946. (2. évfolyam)

10. szám - TOLNAI GÁBOR: »Duna áradása Pesten

Ärvizjelenet a Józsefvárosban. Ranftl János Mátyás olajfestménye. Székesfővárosi Történeti Múzeum Явление наводнения в районе Иожефварос. Картина Сцена масляными красками Ранфтль Янош Матяша. Историческии Музей столичного города Scene during the flood in the Józsefváros. Oil painting by J. M. Ranftl. In the possession of the Municipal Historical Museum Scéne d'inondation au Quartier St-Joseph. Peinture ä l'huile de János Mátyás Ranftl. Musée Historique Municipal mentve dereglyéken érkeztek a Városnak magosabb pontjain fekvő házakba. A Sz. Ferencz rendűek temploma piaczán ütötték sátoraikat a Mészárosok Kalbászosok. sütők, tejes asszonyok és egyéb árusok. Az árviz estve felé nöttön nőtt, ugy. hogy az ujj épület vagy pattantyús kaszárnyától kezdve a Leopold Város Templomáig — a Váczi nt, Theresia Városban a Király uccza -— három dob uccza, az Ország útnak egy része, a Kerepesi ut a Magyar Játék Szinig, az egész Jósef Város, az egész Ferencz Város, a Széna piacz, Kecskeméti uccza mind viz alatt állottak. Ezeren sirva bolyongtak a Víztől menten lévő száraz szűk helyeken, siránkozva vagyonaiknak házaiknak, némellyek övéiknek is el vesztésén. -— 15kén éjjel az árviz nem nőtt ugyan magosbra, de annál nagyobb sziikiben voltak a lakók az élelemnek, minél több sokaság tódult a belső városba lévő száraz helyekre, hol a mi kenyér, s egyéb élelemre való vala, azt a sok Nép hamar felemészté, minthogy kívülről Falukról a Városba valamit be hozni tellyes lehetetlenség volt, — csak marha húsba nem láttunk fogyatkozást, mert az a Barátok piaczán elég volt. Azomban estve felé Budáról több hajónn hoztak Zsemlyét s Kenyeret, a Csá(szári) K(irá)lyi Katonai Fő Tisztség által a Nyugalmazott Katonák palotájában Tábori sütő kemenczék állíttattak, hol valamint a Szent Ferencz rendűek Klastromában is szakadatlanul sült a Kenyér, s így a mennyire lehetett enyhittetett a szükség. Végre délután 2 órakor Buda felöl jövem az első remény sugár 504 — (az egész Дар borongó, ködös-hideg s majd el feketült) t. i. hajón által jöve hozzánk a F(elsé)ges Nádor Ispán Fia Cs. Kir. Fő herczeg István, s vigasztalást hinte valamerre csak fordult a Városban, s egyszersmind az Ország Nádora azt jelenteté a Pesti Lakosoknak, a Budai Várból, hogy az árviz a Városon alól a Szigetnél öszve torlott jég halmot éppen most töri átt s hogy a Víz nem sokára apadni fog — a minthogy 3 óra után úgyis történt — de fájdalom, ezen remény olly hamar oda hagyott bennünket, a mint támadott, mert ujjabb Jég massák sodródtak lefelé a Dunán a Pesten fellyül lévő Szigetek mellől, s Pesten alól ismét öszve torlództak ugy, hogy a Dunának medrét vagy árkát fenékig be töltötték, s az által az árvizet a Városba még magosabbra nyőllesztették mint elébb volt.— Minő sebesen kezdett a Viz az ucczákonn egyszerre apadni, szinte olly sebességgel kezdett ismét szakadatlanul nyőlni s emelkedni, olly annyira, hogy éjjeli 11 órakor eddig hallatlan 29 lábnyi magosságra emelkede a Viz a Város ucczáin a Dunának egyéb iránt rendes viz állásától számítva, a mi 10—12 Lábnyi szokott ^enni. — A 15. 16ki éjczaka egy vala a leg borzasztóbbak közzül, s ha az Árviz csak egy pár óráig nőttöm nő, egy talpalatnyi Föld nem maradand a Városba szárazon. — Az éjj setét, hideg vala, az átjárás Buda felé élet veszedelemmel a hajók szűke miatt majd lehetetlen, s a mi még leg rettentőbb volt, hogy a belső Városban már már több magos Házak öszveomladozrii kezdettek, s most már biztosan senki sem mondhatta, vallyon Virradóra nem fogja e a házának omladékai alatt sirját lelni? — IJgyan Mártius 15kén est véli 9—10 órakor, annyira terjeszkedve a Viz, hogy a Kigyó uccza, az Urak ucczájja, a Trattner Károlyi Ház sarkáig, a Kerepesi ut, Hatvani uccza, a Zöldkert, Czukor és Kecskeméti ucczák egészen elöntve valának. Már most még csak ezek maradtak szárazon, s a Viztől még kiméivé — a Sz. Ferencz rendűek Klastroma és piaczának egy része, Jankovics, s Trattner Károly i Kereszt ház, a Vármegye háznak egyik része, a gránátos uccza, a Nagy Invalidház, a Serviták piacza, a Sütő uccza, az Evangélikusok Temploma, a nagy hid ucczának egy része a Német Szinház piaczáig, a Jósef piacz a nagy vásár piacczal együtt — szóval a Városnak tulajdonkép csak közép pontján nein volt viz. Ide járulnak még a Therésia s Jósef Városban némelly apróbb felemelkedettebb helyek és nagyobb része a Város erdőcskéjének is. Ezen rettenetes éjjel a kiköltözött Lakosok menedéket találtak az előbb említett szárazon maradott házakban, a pattantyús és Invalid Kaszárnyában, a Ludoviceában (hova majd 13 ezer ember tódult öszve) az Evangélikusok és Reformátusok Templomában, s a Sz. Ferencz Rende Klastromában s etc. Sokan, kivált a Leopold Városban lakozó LTrak közzül a Jósef Napi Vásárra felállított Vásári bódékban töltötték az éjjet, félvén házaiknak öszve omlásától. — Borzasztó vala egész éjjel a külvárosokban félre vert harangoknak zuggása, a házaknak öszve Ь