Budapest, 1946. (2. évfolyam)

10. szám - TOLNAI GÁBOR: »Duna áradása Pesten

Darubús Miklós : A Derra-féle ház, vízfesUiién \ Székesfővárosi Történeti Múzeum 1. Барабаш Миклош : Дом Дерра, акварель Исторический Музей столичного города -V Barabás : The Deri'a House. Aquarelle in the posession of the Municipal Historical Museum Miklós Barabás : La Maison Perra. Aquarelle -Vftiaée Histnrique Municipal TOLNAI GÁBOK: „DUNA 4 RAD AS A PESTEN« (] 838-ban Martius 14. 15. 16. és 17-dik napjain) 1 pest-budai árvíz századik évfordulója alkalmából, nyolc esztendővel ezelőtt, a főváros emlékkönyvet adott ki: A Pest-Budai-Árvíz 1838-ban (Szerkesztette: Némethy Károly és Zakariás G. Sándor). A kor irodalmáról és az egykorú pest-budai emberről szóló tanulmányt e sorok írója készítette az emlékkönyvbe. Tanulmányához felhasználta az árvízzel foglalkozó memoár-irodalmat is. Az itt következő rendkívül érdekes árvíznaplót azonban akkor még nem ismerte. Nemrégen bukkant fel ez a feljegyzés egy magántulajdonban levő. a tudományos irodalomban eddig nem ismert kéziratos könyv lapjain. Arvíznaplónk írójának kilétét nem sikerült megállapítani. Személyéről mindössze annyit tudunk — feljegyzésének szavai árulják ezt el.— hogy szemtanuja és maga is szenvedő alanya volt az árvíz pusztításának. Hogy a Dunának áradása által Pesl V árosa a régibb Időkben is el öntetett, kétséget nem szenved, ha bár azon régi vizi veszedelmekről a históriában említés nem tétetik is. A mult században 1740 és 1744dik esztendőkben, mint mondatik, Pest V árosa árviz által nagyon sokat szenvedett, a mit azomba világosan nem tudhatunk. — 1755 Febr lókán vala a leg nevezetesebb árviz, melly éppen éjjel lepte meg Pest Városa lakosait, s két Nap múlva ismét leffolyt. — Ekkor 600 ház dült össze. A kárt 170 ezer forintra becsülték. A viz által el sodrott épületfa 650 forintra becsültetett. A Diófa ucczának szegletén lévő ház oldalában, egy márvány kő Táblára mettzett kéz mutatja a víznek akkori magasságát. — 1799 évi áradás szinte tetemes kárt okozott a Pestieknek, inellyben kiváltképpen a Ferencz Város leg többet szenvedett, akkor is már meg mutatták jószívűségüket a Pest Vármegyei Lakosok, különösen a Kecskemétiek, — a károsodottak és szűkölködők részére kenyeret és egyéb szükséges élelmeket bőségesen szállítottak Pestre. — E viz áradás után készült a Váczi út melletti Gát s a Duna partján a tábori Ispotály felé lévő gát is. — 1811 esztendőben is volt viz áradás, de ez olly tetemes károkat mint az 1775ki nem okozott. — Pest, Mártius 13.14.15.16.-1838. Telünk nem igen kemény vala, de annál több, és magosán hullott havunk. A Duna vize, midőn a Jég s Zaj Januarius 5kén meg állott, magosan álla. Már Martius 6kán a Duna árja elönté Budát, t. i. a Vizi Várost, és Ország utat. Pest Városa tartván a ki öntéstől, a Duna partonn a Vurm udvartól kezdve az Óhitűek Templomáig egy négy láb magasságú gátat készittete. — Martius 13kán Délután kezdett indulni a Jég, s egy pár óráig nagy sebességgel rohant le felé — s ha Pesten alul öszve tornyozva, magos hegyeket formálva meg nem áll, mind a Duna gátja, mind az emiitett ideigleni kis gát meg menti Pest Városát a nagy veszédelemtől; azomba estveli 9 órakor a harangok zuggása s ágyú dörgés jelentik a Viznek a Városba lett tódulását. -— 14kén borongó reggelre virradánk. A fél Város vizbe állott. A lakók szomorúan néztek le az alattok lévő tengerbe. Ott, hol az előtt kevés órákkal adás vevés történt, ott kapu, ajtó, bolt. berakva be zárva vala, s az ucczákon nagy dereglyék úszkáltak, részént hog\ az emberek életét meg mentsék, részént eleséget hordva. Ezen éjtzaka a bel Városban el volt vízzel borítva a Nag\ hid uccza a Német Játékszín melletti piacczal — a Kis hid uccza a Fehér hajóig, egész Váczi uccza a Párisi ucczáig. a Sebes téri piacz. — Siralmasabb vala a Ferencz Jósef és Therésia Külvárosok állapotja, hol az árviz a Váczi és Soroksári gátokon keresztül törve Pestet köröskörül szigetté változtatta. Már dél előtt számos Lakók csak egyedül életeket meg 353